Bizonytalanság és zűrzavar uralkodik az ingatlanpiacon
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
Az ingatlanpiacon végbemenő keresletcsökkenés nem eredményezte a hirdetési árak mérséklődését, vagy legalábbis nem drasztikus mértékben – derül ki a Balla Ingatlan Index számára eljuttatott közleményéből. A 2008-as válsággal ellentétben ezúttal nem következett be az ingatlanárak bezuhanása. Mintha az eladók nem fognák fel, hogy változott a helyzet, illetve ha fel is fogják, nem tudnak engedni az árból, hiszen amennyiben másik ingatlant szeretnének venni az eladott ingatlan árából, akkor szintén magas árakkal szembesülnek – jelezték.
Az iroda tapasztalatai alapján
nem jellemző, hogy a tulajdonosok az árak csökkentésével próbálják megfogni az eladókat. A legtöbben úgy álltak hozzá az árazás kérdéséhez, hogy »nem kell árat csökkenteni, ha lesz ajánlat, akkor majd engedek«. Ez a stratégia azonban nem nagyon működik.
Az eddigi forgalomcsökkenés nem járt az árak mérséklődésével, legfeljebb csak stagnálásával. Miközben a kereslet csökkent, a kínálat egyre csak bővült, amit az eladók egyáltalán nem észleltek. Ők minden bizonnyal a hirdetési portálok egyébként is irracionális áraiból indultak ki, hogy azokon az összegeken további néhány százalékot emelve hirdessék az ingatlanjaikat.
Stagnálás, apró csökkenéssel
Csak egy-egy szegmensben tapasztalható némi árcsökkenés, reagálva a bezuhanó keresletre, ez azonban továbbra sem mondható általánosnak: a kínálati, vagyis hirdetési árakra leginkább a stagnálás jellemző. Ezek a magas árak is hozzájárultak ahhoz – a magas hitelkamatokon túl –, hogy hónapokra ledermedt a piac – tette hozzá az iroda.
A hirdetési árak egyelőre nem igazodtak a kereslet szűküléséhez, ugyanis az irodánál csak minimális kínálati árcsökkenést mértek – a családi házak kivételével. A 1-3 szobás tégla- és panellakásoknál, valamint az újszerű állapotú ingatlanoknál nem lehet kínálati árcsökkenésről beszélni.
Ugyanakkor az értékesítési áraknál már más a helyzet. Ezeken a területeken jelentős mértékben visszaestek az árak: 1 millió forintos értékesítési árral a legtöbb esetben már nem számolhatnak az eladók, amennyiben átlagos állapotú, használt ingatlant értékesítenének.
Az ingatlanközvetítők ugyan tisztában vannak a reális értékesítési árakkal, tehát amelyekért belátható időn belül némi alkuval eladható lenne egy ingatlan, az eladók 90 százaléka viszont ezeket az árakat nem hajlandó elfogadni
– mutattak rá.
A tulajdonosok általában azt a kérést fogalmazzák meg az ingatlanközvetítők felé, hogy próbálják meg először magasabb áron kínálni az ingatlant, ez viszont azt eredményezi, hogy legtöbbször még hívást sem kapnak.
Kétarcú piac
Azonban ennek ellenkezője is megfigyelhető. Számos olyan ingatlantulajdonos van, aki felismerte a piaci folyamatokat és a gyorsabb eladás érdekében elfogadta az árcsökkenés tényét a továbblépés érdekében.
Ugyanakkor a megnövekedett kínálat mellett is sokan ragaszkodtak a régi árakhoz, és nem engedtek eredeti elképzeléseikből. Így aki most lép a piacra vételi szándékkal, az „kétarcúságot” fog tapasztalni, tehát jelentősen túlárazott, illetve reális áron kínált ingatlanokkal is találkozik.