Csak úgy égetik az energiát a botrányos állapotban lévő magyar ingatlanok

A magyar lakásállomány állapota igen gyenge, ezt mutatják az állapotfelmérések, a lakossági kutatások, az energiatanúsítványok adatai is. Arról korábban az Index is több ízben beszámolt, hogy az építőipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág, a hazai energiafelhasználás 35 százalékáért a lakóépületek felelősek.

Szakértők szerint a hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a szakérők szerint. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene – a jelenlegi arány évi 1 százalék – hívta fel a figyelmet a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE).

Saját erőből esélytelen

Lényeges, hogy mélyfelújításról, azaz energetikai korszerűsítésről beszélünk, és nem szépészeti, illetve más, az épületek energiafelhasználását nem javító felújításokról (utóbbiak nem voltak kizárva a legutóbbi otthonfelújítási támogatásból) – tette hozzá a társaság. Az otthonfelújítási támogatás keretében összesen 705 milliárd forint értékben ítéltek oda vissza nem térítendő támogatást, melynek 43 százalékát fordították az ingatlanok valamilyen mértékű energetikai célú korszerűsítésére.

A családok többségének nincs annyi megtakarítása, hogy saját erőből épületfelújításba kezdjen. (…) A lakóingatlanok energiahatékonyságának növelését korlátozza az épületállomány alacsony megújulási rátája. Mélyfelújítások nélkül nem reális a hazai lakóingatlan-állomány energiahatékony megújulása a következő évtizedben

– idézi az egyesület a kormány honlapján fellelhető Nemzeti Energiastratégia 2030 tanulmányt.

Az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Újház kutatása szerint a felújítani szándékozók csaknem fele nem kezdene bele a beruházásba állami támogatás nélkül.

A TLE szerint ezért jelentősebb forrásokat kellene a lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítani.

Húszezer lakás újulhatna meg

A REPowerEU pályázat Magyarországra vonatkozó tervezetében energiahatékonyságot szolgáló és a megújulók használását növelő beruházásokat támogatnának a 224 milliárd forintos keretből.

A támogatással a lakóépületek energiahatékonyságának növelésével a lakosság energiafelhasználásának – azon belül elsősorban a földgáz felhasználásának – csökkentését célozzák. Magyarországon az átlagos háztartási gázfogyasztás 120 százalékánál többet fogyasztó háztartások 80 százaléka 1990 előtt épült ingatlanban él.

A kedvezményezetteknek igénybe kell venniük az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer szerinti kötelezett szervezetek vagy valamely nemkormányzati szervezet épületenergetikai tanácsadási szolgáltatásait mind a pályázat előkészítése, mind a megvalósítása során. A korszerűsítési munkák előtt és után pedig energetikai tanúsítványt kell készíteni annak bizonyítására, hogy a beruházással valóban 30 százalékkal sikerült csökkenteni az energiafogyasztást.

Kidolgozták a tevékenységi listát, amely a támogatható beruházásokat tartalmazza. Ezek célja alapvetően

• az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, 
• az épületekhez köthető villamostechnikai eszközök fogyasztásának csökkentése,
• az épületek fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése,
• a megújulóenergia-alapú hőtermelő rendszerek beépítése.

A teljes támogatási keret legfeljebb fele lehet vissza nem térítendő támogatás, másik fele kedvezményes hitel kell, hogy legyen.

A végső kedvezményezettek természetes személyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak), lakásszövetkezetek lehetnek.

Energiahatékony új építésekre is szükség van

A lakásállomány minősége összességében az elmaradó felújítások és az energiahatékony újlakás-építések alacsony száma miatt is romlik. 2022-ben 20,5 ezer új építésű lakóingatlant adtak át, 2023-ban ez biztosan jóval kevesebb lesz. Így tovább romlik a magyar lakásállomány – európai viszonylatban eddig is nagyon alacsony – 0,45 százalékos éves megújulási rátája

– mutat rá a TLE.

A társaság felhívja a figyelmet, hogy az energiahatékony új lakások építése a lakhatási krízist is enyhítő közhasznú bérlakások építése révén is megvalósulhatna. (Erről korábban az Index is beszámolt.)

Ez egyfajta anticiklikus eszközként a rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumeneket is kiegyenlíthetné, enyhítve az építőipart sújtó bizonytalanságot – vélik.

(Borítókép:  Vasvári Tamás / MTI)