Mindenkit meglepett a kormány, teljes a fordulat a napelemeknél

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szombat este rövid videóban jelentette be, hogy óriási változás következik a napelemes rendszereknél: visszamenőleg is hatályosan, jövő év január elsejétől – a feltelepítéstől számított – tíz éven keresztül nem éves, hanem havi elszámolásba kerül minden napelemrendszert üzemeltető személy. Aki jövőre új rendszert telepít, bruttó elszámolás alá kerül – ennek a részletei továbbra is ködösek, a végleges szabályozás szeptemberben érkezhet.

Összességében a piaci szereplők az Indexnek úgy összegezték a döntést, hogy nem önmagában a havi szaldóelszámolással van a probléma, hanem a visszamenőleges hatállyal. A kabinet megint úgy változtat a szabályokon, hogy azok, akik korábban aláírtak egy szerződést – és teljesítettek minden feltételt –, egyszer csak azzal szembesültek, a kormány felborította a „társasjátékot”. Új játékszabályokat írt, holott amikor elkezdődött a parti, a felek nem ebben állapodtak meg.

A jogbizalom sérthetetlen

A lépés megdöbbenést keltett, és bár azzal a szektor tisztában volt, hogy a szaldóelszámolás megszűnik, mindenki bízott abban, hogy a már korábban megkötött szerződésekben nem lesz változás. „Ettől a döntéstől függetlenül szerencsétlen helyzet, hogy rendszeresen, visszamenőleg változtatják a szerződéseket más területeken is” – jegyezték meg az Indexnek a piaci szereplők.

Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke úgy látja, a változtatások után soha nem térülnek meg a napelemes beruházások. „A napelemes rendszerek 8-10 éves beruházási megtérüléssel kalkulálódtak. Innentől kezdve ezek a beruházások nem fognak megtérülni” – fogalmazott a napokban. Azonban az Indexnek a piaci szereplők kicsit árnyalták a képet:

az valóban igaz, hogy a havi szaldóelszámolás miatt mostantól nem 8 év alatt térülnek meg a rendszerek, de azért 15 év után visszajön majd a beruházás ára.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szektort teljesen meglepte ez az intézkedés, „volt egy ígéret, amit nem tartottak be. Mi is változtathatunk a szabályokon egyoldalúan?” – tették fel a költői kérdést az Indexnek a megkérdezett piaci szereplők. A kormányzati álláspont szerint lehetett előre tudni: a szaldóelszámolást 2024-től megszüntetik, de azt senki nem kommunikálta, hogy visszamenőleg, a már meglévő rendszereknél is új feltételek lesznek.

Számszerűen miért is rosszabb?

Mivel a szolgáltatók jelentősen drágábban adják az áramot, mint ahogy a termelőktől megveszik, az a helyzet áll elő, hogy az egyhónapos elszámolásban lesznek olyan téli hónapok, amikor a termelőknek be kell fizetniük. Az időjárás viszontagságai nem kerülnek kiegyenlítésre. Fontos kiemelni: Európában nem volt gyakorlatban a szaldóelszámolás.

Az Index által megkérdezett piaci szereplők szerint az valóban igaz, hogy az éves elszámolásban kiugróan jól járt mindenki, jelentős és indokolatlanul nagyarányú támogatás volt. Mert nagyon durván leegyszerűsítve, az áramtárolás és annak logisztikája nem a termelőt terhelte, és nem is járult ehhez hozzá.

Ha egy kicsit számolunk, akkor az alábbi látszik körvonalazódni: a bruttó elszámolás nagy vonalakban úgy néz ki, hogy a napelemesek egyszerre táplálnak vissza és fogyasztanak, majd devizában számolnak el a szolgáltatóval. Egy fiktív, de valósághoz közel álló áron, például 1 euróért vesz az ügyfél áramot, és 30 eurócentért adja el a szolgáltatónak, akkor ennek lesz egy végeredménye, amit végül rendeznek. Ezzel szemben a szaldóelszámolásban kilowattórában számolnak el. Tehát, ha valaki kivesz 10 kilowattot és visszatáplál 5 kilowattot, akkor ennek különbözetét kell kifizetni.

És pontosan emiatt előnyösebb a szaldóelszámolás, mert ennél a példánál maradva, a bruttó elszámolásnál a napelemes 5 kilowattért kap 1,5 eurót a betáplált áramért, és 10 eurót a felhasználásért, tehát 8,5 eurót kell fizetnie. Ehhez képest a szaldóelszámolásnál 10 kilowatt áramból vonják ki az 5 kilowatt visszatáplálást, és 5 eurót kell fizetnie, így pedig 3,5 euróval jobban jár az ember.

„Mondják már el, hogy mi lesz a bruttó elszámolás. Az tiszta sor lenne, ha Magyarországon nem lenne rezsicsökkentés, hiszen a liberális piacokat alapul véve ki lehetne kalkulálni a következő lépést. De mivel, hogy illiberális az energetikai piac, így nem tudjuk, mit akarnak. Teljesen a kormánynak vagyunk kitéve. Ismétlem: volt egy ígéret, ami arról szólt, hogy ezek a beruházások biztosan megtérülnek, de most ezt elvették” – mondta az Indexnek az egyik legjelentősebb piaci szereplő vezetője.

Egy korábban már publikált diagramunkon pedig jól látható, hogy mekkora az eltérés a havi és az éves szaldóelszámolásban:

Ahogy az a grafikonon is látszik, havi szinten nem egyenlítődik ki a fogyasztás és a termelés, ellenben éves szinten az időjárás viszontagságai kiküszöbölhetőek. Fontos kiemelni, napjainkban még mindig nem lehet visszatáplálni a rendszerekbe. Ez legkorábban szeptemberben változhat meg. Ahogy arra Lantos Csaba is utalt, valóban vannak olyan területek, ahol ez gondot okoz, de a becslések szerint az ország területének mindössze 10 százaléka lehet problémás – tehát az Index korábbi értesüléseit a tárcavezető részben megerősítette.

(Borítókép:  Harald Lange / ullstein bild / Getty Images)