Ítéletet mondtak a magyar gazdaságról, a kormány azonnal reagált

„Ami Magyarország erősségeit illeti, a középtávú növekedési kilátások szilárdak, amit a munkaerő- és termékpiaci tényezők kombinációja eredményez” – kezdik elemzésüket, kiemelve: uniós szinten Magyarországon az egyik legmagasabb a munkaerő-termelékenység,

valamint az uniós országok közül az egyik legalacsonyabb a társaságiadó-kulcs és az európai termelési hálózatokba való integráció.

Ezek a tényezők növelik az ország vonzerejét a vállalatok – köztük a külföldi cégek – számára. A költségvetési ereje is szilárd, mérsékelten magas az adósságterhelés, és viszonylag erős az adósságfizetési képesség. Ugyanakkor az elemzésükben azt is hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb kihívást az uniós források körüli bizonytalanság eredményezi. Fontos azt is kiemelni, hogy

Tehát a besorolása és kilátása összhangban van a kormányéval. A besorolás korábban is Baa2 volt, stabil kilátás mellett, így nincs változás a magyar gazdaság megítélésében.

Növekedést várnak

Mind a jelentés, mind a Pénzügyminisztérium azt hangsúlyozza, hogy a hitelminősítő a jövő évre már 3 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, amelyet az erős export, a magas beruházási ráta és a reálbérek növekedésével fellendülő fogyasztás is támogat. A Moody’s pozitívan értékeli a kormány elkötelezettségét a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett, továbbá kiemeli, hogy a GDP-arányos államadósság fenntartható módon mérsékelhető.

Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a dokumentum a kockázatok között rögzíti Magyarország energiafüggőségét, de hangsúlyozzák: ezen a téren jelentős javulást értünk el a tavalyi évhez képest, amelyet a fizetési mérleg javulása is kiválóan tükröz. Rámutatnak, hogy Magyarországon az állami beruházások aránya a legmagasabb, míg a GDP-arányos beruházások aránya a harmadik legmagasabb volt uniós szinten.

Azonban azt is hozzáteszik, az Eurostat adatai szerint Magyarország munkaképes korú népessége 2023–40 között 8 százalékkal csökkenhet, ami kedvezőtlenebb az uniós 6,5 százalékos átlagnál. A Moody's várakozásai szerint a költségvetési hiány idén – GDP-arányosan – 4,2 százalékra, jövőre pedig 3,5 százalékára csökkenhet a 2022. évi 6,2 százalékról. „Ennek hátterében a megemelkedett inflációhoz és az adóintézkedésekhez kapcsolódó erőteljes bevételnövekedés áll, amely ellensúlyozza a költségvetési kiadások növekedését” – foglalják össze.

Emlékeztetnek arra, hogy Magyarország finanszírozási költségei nőttek, mivel az infláció megugrására reagálva szigorodott a monetáris politika. A harmonizált infláció januárban tetőzött, majd júliusban 17,5 százalékra csökkent éves szinten. A Moody's előrejelzése szerint az idei év végére tovább mérséklődik az infláció, és a kormányhoz hasonlóan úgy látják, még 2023-ban egy számjegyű lesz. Továbbá arra számítanak, végül „zajosan és lépésről lépésre”, de megkapja Magyarország az uniós források „túlnyomó többségét”. 

Reagált a kormány

A Pénzügyminisztérium a korábban említetteken túl kiemelte, hogy Magyarországot a baloldali kormányzás gazdasági kudarcának eredményeként 2006-tól kezdődően sorozatosan leminősítették. „A polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának eredményeként 2016/2017-től kezdődően több felminősítés is történt. Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabbra sorolja hazánkat, mint az elmúlt évtized elején” – írta Varga Mihály tárcája.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium arra emlékeztetett, hogy Magyarország gazdasága erős, egyaránt ellenáll az immár évek óta egymást követő válságok és a gazdasági sokkok sorozatának. „Ezt igazolja vissza a Moody’s jelentése is: a kormány intézkedései hatékonyan működnek, amelynek eredményeképpen töretlen a nemzetközi befektetői és piaci bizalom.” Nagy Márton azt is kiemelte, hogy

a stabil és kedvező besorolást sem az elhúzódó háború, sem a káros és elhibázott brüsszeli szankciók, sem pedig a brüsszeli bürokraták által politikai okokból visszatartott uniós források nem tudták megtörni.

A tárca szerint ezt jól tükrözi, hogy az idei évben az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank is rendkívül jelentős érdeklődés mellett bonyolított le forrásbevonást, továbbá a külföldi működőtőke-beáramlás is folyamatos hazánkba. 

Nagy Márton hozzátette, a magyar gazdaság erős, tavaly a háború és a szankciós energiaválság közepette is 4,6 százalékkal nőtt, ami a rendszerváltoztatás utáni időszak hatodik legmagasabb növekedésének bizonyult. „Ennek köszönhetően nem tört meg, sőt 2,3 százalékponttal tovább folytatódott az ország uniós fejlettséghez való felzárkózása, uniós összehasonlításban megelőzzük Portugáliát és Görögországot is” – írta a közleményben. Úgy fogalmazott:

Az idei évben a kormány legfontosabb célja, hogy hazánk kivédje a recessziót, egy számjegyűre szorítsa le az inflációt, mielőbb reálbér-növekedést érjen el, és így a fogyasztás ismételt bővülésével újra helyreállítsa a növekedést. Az első félévben látott kedvezőtlenebb teljesítményt követően a kormány intézkedéseinek – többek közt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, Széchenyi Kártya Program – köszönhetően a gazdaság gyorsan vissza fog pattanni, így 2024-ben újra dinamikusan, 4 százalékkal növekedhet a GDP.

A Moody's jelentésével összhangban a tárcavezető az elemzését úgy zárta, hogy összességében Magyarország helyzete stabil, a nemzetközi hitelminősítők bizalma pedig töretlen.

Egy nagyon fontos kérdés van még hátra

Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője is azonnal értékelte a péntek esti döntést, kiemelve, hogy ez a várakozásoknak megfelelően alakult: hazánk hitelminősítése nem változott, és a kilátás is stabil maradt. Ez azt jelenti, hogy a magyar államadósság minősítése továbbra is a Baa2 kategóriában van, két szinttel feljebb a bóvli kategóriánál. Emlékeztetett rá, hogy egy jövőbeni felminősítéshez három dolog vezethetne a Moody’s szerint:

• az uniós feltételek maradéktalan teljesítése, és így a források folyósítása, 
• a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedés, illetve
• szigorúbb fiskális politika, azaz alacsonyabb hiány. 

Leminősítéshez vezethet a fenti három tényező negatív irányú változása, az Oroszországból érkező energiaimport zavara, illetve ha hazánk a külföldi működő tőke szempontjából kedvezőtlenebb helyszínné válna,

„Összességében bár nem történt változás ma a hitelminősítésben, mindenképpen pozitívumként könyvelhető el a közlemény vártnál pozitívabb hangvétele. Ez természetesen nem jelenti a negatív tényezők, illetve kockázatok elhallgatását, de messze nem ezek vannak az értékelésben túlsúlyban” – írta elemzésében Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője, amit úgy zárt, hogy a felminősítés eléréséhez még sok a tennivaló.

(Borítókép:  Cem Ozdel / Anadolu Agency / Getty Images)