2024. június 18. 18:00
Törökország 3
Georgia 1
BVB Stadion Dortmund I. forduló
2024. június 18. 21:00
Portugália
Csehország

Megérkeztek a hivatalos adatok a nyári szezonról

DSC4729
2023.09.04. 08:36
Idén júliusban a turisztikai szálláshelyeken 2,2 millió vendég 6,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 4,3 százalékkal magasabb, a vendégéjszakáké 1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,4 százalékkal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 13 százalékkal emelkedett. Január és július között a belföldi vendégek 8,1 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában – számolt be erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Idén júliusban a vendégek száma összességében 4,3 százalékkal nőtt, a vendégéjszakáké 1 százalékkal csökkent a turisztikai szálláshelyeken. A vendégéjszakák 62 százalékát a kereskedelmi szálláshelyek adták, ahol a forgalom 2,3 százalékkal visszaesett. A magán- és egyéb szálláshelyeken 1,2 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A belföldi vendégek száma 3,6, a vendégéjszakáké 8,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

A vendégek száma 1,3 millió, az eltöltött vendégéjszakáké 3,9 millió volt; ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 837 ezer vendéget és 2,3 millió vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 57 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 9,4 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál – írta meg a KSH.

Több külföldi érkezett

A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 8,2 százalékkal csökkent a tavalyi év júliusához viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai térségben, a Balaton és a Mátra–Bükk turisztikai szálláshelyein a belföldivendég-éjszakák 42, illetve 8,2 százalékát regisztrálták, Budapest részesedése 4,8 százalék volt.

A külföldi vendégek száma 19, a vendégéjszakáké 13 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A turisztikai szálláshelyekre érkezett 907 ezer vendég 2,6 millió vendégéjszakát töltött el, amelyek közül 628 ezer vendéget és 1,6 millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Utóbbiak 65 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 8,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák száma 22 százalékkal bővült 2022 júliusához viszonyítva. Budapest turisztikai szálláshelyein a külföldivendég-éjszakák 45 százalékát regisztrálták, a legnépszerűbb turisztikai térség pedig a Balaton volt, 24 százalékos részesedéssel.

Összesen 33 803 turisztikai szálláshely, ezen belül 3034 kereskedelmi, illetve 30 769 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 1005 szálloda és 1203 panzió volt nyitva július egy részében vagy egészében. A kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 75 milliárd forint volt, ez folyó áron 15 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Széchenyi Pihenőkártyával folyó áron 8,9 százalékkal kevesebbet, 5,6 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a kereskedelmi szálláshelyeken – összegezte a KSH.

Érezni a technikai recessziót

Idén január és július között az előző év azonos időszakához képest: a turisztikai szálláshelyeken 0,6 százalékkal több, összesen 22,4 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 8,1 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken.

Rengeteg az álhír

Korábban lapunknak nyilatkozott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke, aki elmondta, hogy „az elmúlt időszakban záporoznak a pletykák és álhírek a balatoni turizmusról, amit a média egy része megragad, és tovább is fújja, kárt okozva minden negatív cikkel a Balatonnál működő vállalkozásoknak, és nekünk magyaroknak” – világított rá az MTÜ elnöke, szerinte ezért volt szükség arra, hogy a szezon vége előtt ismertesse a szektor számait.

Gyakran járok a Balatonra, és az egyik ilyen látogatásom során olvastam egy cikket a Balaton válságáról. Azonnal felhívtam egy déli parti vendéglőst, aki elmondta, hogy nem tapasztalt visszaesést, de úgy hallotta, hogy az északi parton vannak problémák. Felhívtam egy északi parti vendéglőst is, aki szintén arról számolt be, hogy nem csökkentek a bevételei, de úgy hallotta, hogy a déli parton bajok vannak. Ebből leszűrhető a rémhírterjesztés káros hatása, amikor nem a valós információkból értesülnek az emberek, és kialakul bennük egy hamis kép

– magyarázta lapunknak az ügynökség elnöke, hozzátéve, hogy a valós számok korántsem árulkodnak válságos helyzetről. A szerinte téves kép kialakulásához járul hozzá, hogy olyanok nyilatkoznak az ágazat helyzetéről, akiknek nincs rálátásuk a szektor egészére, és itt példának a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségét (MSZÉSZ) hozta fel, amely szervezet jobb esetben is csak a szálláshelyek töredékéről rendelkezik adatokkal azok darabszámát tekintve.

Magyarországon ugyanis 45 ezer szálláshelyet tartanak nyilván, a szövetségnek pedig alig több mint 450 tagja van. „Mikor az MSZÉSZ balatoni régióvezetője 40 százalékos visszaesésről beszél, az csak akkor igaz, ha a saját szállodájáról nyilatkozik, miközben onnan néhány száz méterre, egy másik hotelben például 130 százalékos növekedést látunk” – mutatott rá Guller Zoltán.

Guller Zoltán jelezte azt is, hogy egy általános trend alakítja a hazai turizmust, amely egész Európában megfigyelhető: a koronavírus-járvány után sokkal nagyobb arányban indulnak útnak az emberek külföldre. A Covid idején volt olyan nap, amikor 97 százalékban csak magyarok voltak a szálláshelyeken, miközben az ágazat akkor működik egészségesen, ha fele részben magyarokból, fele részben külföldiekből áll a „vendégmix” Magyarországon. Éppen ezért az MTÜ azon dolgozik, hogy visszacsábítsa a külföldi turistákat Magyarországra. Ebben szerinte nagy segítséget nyújt az NTAK, amellyel az egyes jövedelmi és társadalmi csoportokra célzott marketingkampányt tudnak kidolgozni.

A számokkal kapcsolatban az az első, amit mondani szeretnék, hogy szakmaiatlannak tartom a szezon közbeni értékelést, de időről időre belekényszerítenek a pánikkeltő, kattintásvadász cikkek és nyilatkozatok. Budapesten 22 százalékkal több vendég van, mint tavaly ilyenkor volt. Vidéken a vendégszámban stagnálást tapasztaltunk. A Balatonon – amiről most mindenki beszél – az év első hét hónapjában nem egész egyszázalékos csökkenést látunk vendégszámban, ami azt jelenti, hogy átlagosan naponta 50 emberrel volt kevesebb a szálláshelyeken, ami egyébként a statisztikákban ki fog simulni a nyári szezon végére. Az egynapos turisták száma jelentősen megnőtt közben, így összességében többen vannak a Balatonnál, mint tavaly, ez ténykérdés

– fogalmazott Guller Zoltán. Az MTÜ elnöke kifejtette: „A Balaton sikere valamennyiünk ügye, a horvát szállodaszövetség elnökétől nem találtak a kollégáim olyan nyilatkozatot, amely arról szól, hogy válságban van az Adria és nincsenek turisták. Ő valószínűleg tudja, hogy az Adriára nem lennének jó hatással az ilyen nyilatkozatok, és ez pedig a horvátoknak nem érdeke. Hogy a magyar elnök miért mondja hangosan azt, ami nem igaz, azt nem tudom, de azt viszont biztosan tudom, hogy az általa képviselt szálláshelyeknek biztosan nem segít” – szögezte le.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)