További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tovább folytatódott az infláció visszaesése, augusztusban 16,4 százalékot ért el. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményében azt hangsúlyozta az adatokkal kapcsolatban, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően ezzel már hét hónapja tart az árak trendszerű csökkenése, amelyhez a kötelező akciózás bevezetése, majd mértékének 10 százalékról 15 százalékra emelése, valamint az online árfigyelő is jelentősen hozzájárult.
Úgy véli, jelentős mérföldkő, hogy az élelmiszer-infláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz „a kormány intézkedései a szankciós élelmiszer-inflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését” – írta a tárcavezető a közleményében.
Nemzetközi összefüggések
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az adatokkal kapcsolatban azt is kiemelte, hogy „a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták.”
Az elmúlt időszakban jelentősen – a KSH adatai szerint júliushoz képest 8,2 százalékkal – emelkedett a járműüzemanyagok ára. A tárcavezető szerint az üzemanyagárak alakulása mögött nemzetközi és országspecifikus okok egyaránt meghúzódnak. A nemzetközi folyamatok közül szerinte kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb.
Jelenleg a MOL a piaci átlag három- és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt.
Nagy Márton hozzátette: „Mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy év végéig a kormány egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban arra az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben kerül sor.”