Elfogadná, ha a mesterséges intelligencia adná az osztályzatokat?

Tavaly év végén robbantak be a köztudatba az olyan nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT. Nemcsak a munkahelyeken, de az iskolákban is egyre többen fordultak a digitális asszisztenshez segítségért. Többen videóban dicsekedtek arról, hogyan készítették el a házi feladatot a mesterséges intelligenciával, ezzel persze a tanárok idegeit borzolva. A felsőoktatási intézmények zsigeri reakciója jellemzően a tiltás volt – tudtuk meg az az ECNMXAI Summit konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol hazai felsőoktatási intézmények képviselői vitatták meg az AI szerepét az oktatásban.

A hallgatók kétharmada felemelte a kezét arra a kérdésre, hogy ki készített már házi feladatot ChatGPT-vel

– árulta el Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke. Az egyetemi docens szerint a tiltás azonban nem egy előremutató hozzáállás, hiszen a Wikipédiát sem tiltják, inkább csak arról van szó, hogy még meg kell találni a felsőoktatásban a nyelvi modellek helyét.

Botzheim János, az ELTE egyetemi docense rávilágított, hogy azért a tiltás volt az első reakció, mivel az oktatók egyelőre nem tudták, hogyan fordítsák előnyükre az új technológiát.

Az oktatókat fel kell zárkóztatni a témában, egyes feladatoknál segédeszköz lehet

– világított rá az ELTE docense, hogy akár hasznosítani is lehetne a nyelvi modelleket, amire annál is inkább szükség van, mivel szerinte nem lehet korlátozni a hallgatókat abban, hogy használják.

A szabadság megélését segítheti az AI

Milovits Máté, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) stratégiai fejlesztési igazgatója azért sem tiltja a mesterséges intelligencia használatát, mivel szerinte a művészek mindig is használták a legújabb technológiákat, a tiltással az alkotói szabadságukat korlátoznák.  

– világított rá a MOME fejlesztési igazgatója, megjegyezve, hogy ugyanakkor per is lett az ügyből. 

Számos olyan aspektusa van az AI-nak, ami hiányzik belőle, például a kreativitás és a karizma, ami a tudásátadásnak egy fontos dimenziója.

– Erre már Levendovszky János egyetemi tanár, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese mutatott rá. A nyelvi modellek veszélyének jelölte meg, hogy besározhatja a tudományos munkák tisztaságát, így az egyetemi rangsorok súlyát is.

– véli Levendovszky János, hozzátéve, hogy mint emberiség, részben azért fejlődtünk ilyen szintre, mivel a társas kapcsolatok is hozzájárultak az agyunk fejlődéséhez. A ChatGPT-t abból a szempontból is veszélyesnek tartja, hogy ha emberi képességek helyettesítését bízzuk rá, akkor a saját adottságaink fejlődhetnek vissza, például veszíthetünk a kreativitásunkból. „Az a fontos, hogy ne helyettesítsen bennünket, hanem az emberi képességeket kiterjessze” – hangsúlyozta az egyetemi tanár. 

Kibújik a szög a zsákból

Fehér Péter nemzetközi felméréseket ismertetett, amely szerint akik úgy használják a ChatGPT-t, hogy nincs meg az adott témához a stabil tudásuk, rosszabb eredményeket produkálnak azoknál, akik a biztos tudásukra alapoznak.

A tudás nem nélkülözhető, tanulni kell

– tette hozzá a Corvinus docense. Milovits Máté szerint hamar kibújik a szög a zsákból, mivel az egyes témákban nagyon hasonló válaszokat generál az AI. Szerinte a manualitás szerepe és az emberi kreativitás még jó ideig megmarad a szakmákban, még a kódolásban is.

Levendovszky János szerint a ChatGPT detektor alkalmazások már szűrik, hogy milyen szöveget generáltak mesterséges intelligenciával, de még erre sincs szükség, mert minden kiderül, amikor szóbeli számonkérés van. Viszont kitért rá, hogy közel 500 hallgatója van, így szóbeli számonkérésre nincs mindig lehetőség. A BME egyetemi tanára szerint a ChatGPT-t lehet úgy trenírozni, hogy úgy kérdezzen, hogy a hallgató valódi tudását tesztelje.

– vetette fel az Levendovszky, hozzátéve, hogy ha ezt engedjük, akkor fontos, hogy alá tudja támasztani az osztályzatot, rá tudjon mutatni a hibákra.

Etikus egy tolvajtól venni?

Milovits Máté felvetette, hogy az OpenAI-t többen is adatlopással vádolták meg, például a New York Times is.

Ha az OpenAI lopással szerezte az információt, akkor eredetileg az adat, amit tőle szedünk, nem egy legális dolog. A tézis pedig az, hogy amit azzal kreálunk, az egyáltalán morális dolog-e?

– tette fel a kérdést a MOME stratégiai fejlesztési igazgatója. Levendovszky azzal kontrázott, hogy a Washington Post már mesterséges intelligenciával íratja a sporthíreket. Ebből is látszik, hogy nem feltétlenül érdekelnek mindenkit az etikai megfontolások.

Csökkentheti az iskolai lemorzsolódást

Az etikai megfontolások után a vitafelek rátértek az AI pozitív hatásaira a felsőoktatásban.

A lemorzsolódás kérdésében nagy segítséget nyújt az AI, személyre szabott mentorálással, feltérképezi és jelzi a hallgatónak, ha kritikus ponton vannak a tanterv szerinti előrehaladásban

– fedte fel Levendovszky János, aki szerint a rendszer azt is meg tudja jósolni, hogy a gimnáziumi eredmény mennyire predesztinálja az egyetemi sikereket. Fehér Péter rávilágított, hogy a Corvinuson is működik egy ilyen AI-rendszer, amely személyre szabott visszajelzéseket ad, viszont nagyon sok adatot követel.

Milovits Máté szerint kérdéses, hogy az adatainkból mennyit akarunk feláldozni az abból származó előnyök fejében, és az is nyugtalanító, hogy ez hova vezethet. Levendovszky János szerint nem kell orwelli világképet felfesteni, tulajdonképp az AI-támogatott rendszer a hallgatók előrehaladását segíti majd. 

Felválthatja a tanárokat az AI?

A mesterséges intelligencia térnyerésével párhuzamosan mindenki azt találgatja, hogy mire lesz képes, vajon kinek a munkájáért jelentkezhet be. Nagy Márton előadásából például megtudtuk, hogy közel minden negyedik munkahelyet veszélyeztet az AI, és nem csak az alacsony képzettségű emberek félthetik az állásukat. 

A kibertérben már jártunk a Covid idején. A pandémia után mindenki vágyott vissza az egyetemre. Szükség van a személyes interakcióra

– világított rá Levendovszky János arra, hogy szükség van még az oktatókra. Fehér Péter rámutatott, hogy ezt a kérdést a Corvinus Egyetemen is feltették, és arra jutottak, hogy inkább a gyakorlati órákra és projektmunkákra helyezik a hangsúlyt. Az alap- és mesterszakokat átalakították ezzel a szemlélettel. Ezzel erőforrást szabadítottak fel, amit személyes tudásátadásra és mentorálásra tudnak fordítani.

Plágium, amit a ChatGPT-vel íratunk?

Egy diplomamunkát meg kell védeni, akárcsak egy doktori disszertációt, így könnyen lebukhatunk, ha külső segítséggel írattuk a szakdolgozatot.

Még nem tudunk abban bölcsek lenni, hogy ez plágiumnak számít-e

– mondta Levendovszky János, aki szerint a jó prompt – a nyelvi modelleknek, például a ChatGPT-nek adott parancs – is lehet intellektuális teljesítmény. Botzheim János szerint az a fő kérdés, hogy milyen minőségben készül el a disszertáció, és ha a lényegi rész a hallgatótól származik, akkor az elfogadható. Fehér Péter rávilágított, hogy egy szakdolgozat vagy egy projektfeladat rendkívül összetett, azt kizárólag ChatGPT-vel elkészíteni szinte lehetetlen. Levendovszky egyetértően fűzte hozzá, hogy eleve „nagyon rossz az a szakdolgozat-kiírás, amit meg lehet íratni ChatGPT-vel”.

(Borítókép: Milovits Máté, Fehér Péter, Botzheim János és Levendovszky János az AI Summit kerekasztal-beszélgetésén 2023. szeptember 11-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)