Nagy Márton bemondta, hogy mekkora béremelés jöhet
További Gazdaság cikkek
- Magyar műholdakat bocsátanak fel az űrbe, és ez csak a kezdet
- Mindjárt megszűnik az Ügyfélkapu, ezt kell tudni a változásokról
- Ott tartják a magyar gyerekek a zsebpénzt, ahol nagyon nem kéne
- Elárulta Nagy Márton, mit gondol a román fizetésekről
- Kipécézték és támadhatják a forintot, hatalmas dilemma Matolcsy Györgyék asztalán
„A második negyedévben Magyarország elérte a gazdasági lassulás alját, a harmadik negyedévtől visszapattanás várható. Fontos hangsúlyozni, az ipari szektor egyes szegmensei, például a feldolgozóipar és az akkumulátoripar, valamint a turizmus jól teljesített” – válaszolta az Index érdeklődésére Nagy Márton. A tárcavezető a jelenlegi makrogazdasági helyzetről azt is megosztotta, hogy augusztusban nemcsak a külföldi turisták jelenléte adott lendületet, hanem ezzel párhuzamosan nemzetközi sportesemény is ösztönözte a nemzetgazdasági teljesítményt.
Várakozásom szerint 2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható. És ez a probléma is: a fogyasztási sokknak helyre kell állnia. Ehhez az infláció letörése a legfontosabb, amelyre már novemberben is jelentős esély mutatkozik, várhatóan egyszámjegyűre apad.
Nagy Márton úgy látja, hogy augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél szeptemberben történhet jelentősebb kiugrás. Előrejelzése szerint ezzel a fogyasztás is helyreáll majd.
A reálbér-növekedés a legfontosabb
„A legnagyobb kérdés a jegybank kamatpolitikája lesz, hiszen szeptembertől pozitív reálkamat várható, ami ugyancsak változás, azonban a pozitív kamatláb lassítja a fogyasztást. A kormány a reálbéreknél nagyobb fordulatot szeretne, és ez igaz 2024-re is. Ám a jegybank a bérezésben egy visszafogott növekedést prognosztizál” – mondta a tárcavezető, aki azt is kiemelte:
REÁLISNAK TARTJA A MINIMÁLBÉREKNÉL A 10 SZÁZALÉKOS EMELÉST.
„Személy szerint azt gondolom, hogy a miniszterelnök álláspontja az irányadó: idén az egyszámjegyű infláció a legfontosabb, jövőre pedig a gazdaság helyreállítása. Ez a prioritás a kormány számára. Az idei átmeneti lassulás után, 2024-ben helyreállítjuk a gazdaságot” – szögezte le a tárcavezető.
Reálbér-növekedés úgy történhet meg, ha az infláció jelentősen csökken vagy nominálisan növekednek a bérek. Jelenleg „az infláció eszi meg a béreket” – mondta. Tehát, ha az infláció csökken, akkor a bérek vásárlóereje nő, ám Nagy Márton szerint a versenyszférában biztosra vehető idén a reálbér-növekedés.
A jegybank kamatpolitikája
A Matolcsy György által vezetett jegybank kamatpolitikáját óvatosan, ám úgy értékelte Nagy Márton, hogy szeptembertől az infláció olyan mértékben csökken, hogy az effektív kamatláb alá kerül. Ez pedig azt jelenti, hívta fel ismételten a figyelmet a miniszter, hogy hosszú idő után pozitív reálkamat alakul ki a gazdaságban.
Ez olyan tekintetben egyeduralkodó, hogy más országokban is ritka eset – még az eurózónára sem igaz. Ez annak az eredménye, hogy a jegybank követi a kamatpolitikáját, és nem gondolja, hogy a globális gazdaság, illetve a keretrendszer módosul. Ha csökken az infláció, akkor helyreáll a fogyasztás, ám az egyszámjegyű tartományban az infláció további csökkentésével óvatosan kell bánni. Mert a növekedési hatás nem egyértelmű, nem lineáris a növekedés és az infláció közötti összefüggés
– fogalmazott Nagy Márton, aki szerint ezért át kell gondolni, hogy az egyszámjegyű infláció kialakulása után mi a hosszú távú cél, mi az új egészséges szint. „A jegybank ragaszkodik ahhoz, hogy eldöntse a hosszú távú inflációs célt, és ehhez minden joga megvan”.
EZ AZT IS JELENTI, A JEGYBANK NEM SZERETNE AKKORA BÉRKIÁRAMLÁST LÁTNI, MINT A KORMÁNY.
„Ez sajnos jövőre a gazdaság helyreállítását nehezíti” – húzta alá a gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető szerint jelenleg a legnagyobb kérdés a gazdaságpolitikában a fogyasztás helyreállítása, hiszen ha ez újra megfelelő pályán lesz, akkor az ipari szektor és a beruházások is helyreállnak. Minden a fogyasztáson keresztül állhat helyre, természetesen úgy, hogy az infláció továbbra is egyszámjegyű marad.
A külgazdasági kérdések között a legnagyobb problémát Németország útkeresésében látja, hiszen ez jelentősen befolyásolja Magyarország pozícióját is:
Elvesztették az olcsó energiájukat, mert leépítették az atomenergiájukat, közben az autóiparban kihívójuk akadt. Gyorsan készítenek ugyan újraindítási terveket, de ezek látszatintézkedések. Németország esetén nem tudni, hogy most milyen stratégiát alkalmaz, pedig ez számunkra kulcskérdés
– összegezte a miniszter, aki hangsúlyozta a Kínában rejlő lehetőségeket is. Szerinte a gazdaságuk nagyon erős, és a mostani problémákat gyorsan kezelik majd. A közvetlen külfölditőke-befektetésekről (FDI) úgy fogalmazott, hogy ez a kormány igazi sikere. Emlékeztetett arra, hogy a külgazdasági és külügyminiszter menetrendszerűen jelenti be az újabbnál újabb beruházásokat. Példának a miniszter azt hozta fel, hogy ha a fogyasztás helyreáll, akkor az élelmiszeripari szerkort beruházási rátája újra növekedési pályára állhat. Majd arra is kitért, hogy ehhez megfelelő beruházási kedv is kell, ami visszavezethető arra, hogy a nemzetközi szereplők optimisták és pozitívak az ország megítélését illetően.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Kaszás Tamás / Index)