Még a sötétben tapogatózik a magyar ipar, de már elemlámpával

Ahogy arról az Index korábban a Központi Statisztikai Hivatal első becslése alapján beszámolt, júliusban is csökkent az ipari termelés, amit a KSH szerdán közzétett második becslése is megerősített, ám ehhez már részletes elemzést is fűztek.

2023 júliusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,5 százalékkal mérséklődött

– erősítette meg a statisztikai hivatal.

Havi viszonylatban azonban már bővült a termelés volumene. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal emelkedett.

A járműgyártás húzta az igát

Az ipari export volumene 2,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 15,9, a 14 százalékos súlyú villamosberendezés-gyártásáé 10,6 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 11,0, a feldolgozóiparé 6,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,3, a csekély súlyú bányászaté 35, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 21 százalékkal csökkent.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 24 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 8,1 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 9,0 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,8, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 6,6 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 9,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése miatt.

Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 19,6 százalékkal a pékáru, tésztafélék gyártásában. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

A többi hét alágazatban 8,0 és 52 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az egyéb élelmiszer gyártásában, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal a gyógyszergyártás bővült az egy évvel korábbival összehasonlítva, ebben szerepet játszott az alacsony bázis hatása is.

A két közepes súlyú alág közül a gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 20, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 12,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. 

A legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a belföldi értékesítés csökkenése miatt, miközben az export nőtt.

Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 3,6 százalékos volumenbővülést Pest régióban, a legjelentősebb, 11,0 százalékos visszaesést Budapesten regisztráltuk.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,5 százalékkal kisebb volt a 2022. júliusinál. Az új belföldi rendelések 1,4, az új exportrendelések 5,0 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány július végén 6,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A hazai értékesítés közel a felével esett

Az ipari termelés az év első hét hónapjában 4,5 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.

Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,5, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 16,4 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi ötben 1,3 és 19,1 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,5 százalékkal bővült.