Több a körte idén, de meg sem közelíti a tíz évvel ezelőtti terméshozamot

A termőtájak közül kiemelkedik Szabolcs-Szatmár-Bereg (500 hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplén (410 hektár), vagyis az északkeleti termőtáj, ahol a teljes körtetermő területünk fele található, de jelentős továbbá Zala (165 hektár) is.

Ugyanakkor pont ez a három megye az, ahol az utóbbi pár évben erősen csökkent a termőterület: Szabolcsban 80 hektárral, Borsodban 110 hektárral, Zalában pedig 94 hektárral

– ismertette a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A többi kisebb termőterületen Heves megyében 143 hektáron, Bács-Kiskunban 123 hektáron folyik a termelés, a terméktanács szakértőinek beszámolója szerint kisebb volt a zsugorodás mértéke. 

A kereslet visszaesése ezzel párhuzamosan történt, ugyanis egész Európában, így Magyarországon is tendencia, hogy egyre kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak az emberek, nincs ez máshogy a körtével sem. Amit az ágazati szakértők a megélhetési nehézségekkel magyaráztak, a járvány majd a háború következtében kialakult gazdasági visszaesés miatt. „Nagyjából igaz, hogy míg Magyarországon az egy főre eső éves almafogyasztás 11-14 kg, addig a körtéé mindössze 1-1,3 kg körül alakul, most inkább ennek a tartománynak az alsóbb határán” − közölte a Fruitveb.

Kisebb csapásokkal stabil a terméshozam

A legjelentősebb hazai fajta a Vilmos, átlagban az összes körtetermés 40 százalékát teszi ki, itthon még közkedvelt a Fétel Apát, Bosc Kobak, illetve az inkább az ipari felhasználásra keresett Conference, ez utóbbi Európa legnagyobb mennyiségben termesztett körtetípusa. Az agrárpiaci szakértők kiemelték, hogy a tavaszi fagy az erre érzékeny fajtáknál a zalai és dunántúli termőterületen okozott károkat, az északkeleti régióban kisebb veszteségről számoltak be.

A nyári viharok és jégesők szélverése is okozott némi sérülést a körtetermésben, de a tavalyi aszályos időszak jóval nagyobb csapást jelentett a gyümölcstermesztőkre nézve. 

A hazai termés fele kerül a feldolgozóiparba, így évente 7-10 ezer tonna magyar körte jut el a fogyasztókhoz, a frisspiacra. A szeszipar ebből viszonylag nagy mennyiséget, 800-1000 tonnát használ fel évente. A lakosság elsősorban frissen, kompótnak, körtelének, kevesebben lekvárnak, aszalványnak használják fel. Azt, hogy a házi pálinkák sorában már ritkaságnak számít a körte, a szakértők a kajszihoz hasonlóan a termőterületek csökkenésével magyarázták. 

Még a Vilmos sem magyar

Ez a gyümölcsfaj is Ázsiából származik, először a Földközi-tenger vidékén jelent meg, aztán fokozatosan Közép-, majd Nyugat-Európában is elterjedt, ahol a bővebb csapadék (például Belgium) miatt nagyon jól is érzi magát. Már a honfoglaló magyarok is ismerték a vackort, és körte szavunk is feltehetően a honfoglalás előtti kun vagy török kertme/ kertpe szóból ered. Van egy-egy „régi magyar fajta” (Árpávalérő, Kálmán körte, Mézvackor), de a körte egyáltalán nem magyar gyümölcs, a Vilmos például egy angol fajta. Annak ellenére, hogy júliustól terem a magyar fogyasztók kedvence, a Vilmos körte csak augusztus végén, szeptember elején kerül a boltokba, ezért tartjuk őszi gyümölcsnek. Nyáron a népszerűbb cseresznye, dinnye, eper miatt az utóérő körte később kerül az asztalunkra, míg egyes fajták akár télen is tárolhatók. 

Tavaly Romániába exportáltuk a legtöbb körtét (600 tonna), de Magyarország körteegyenlege nagyon deficites, amíg 850 tonna körül exportálunk, addig 8000 tonnánál is többet importálunk, főleg Hollandiából (3300 tonna), Belgiumból (2100 tonna), Olaszországból (1050 tonna), de Lengyelországból (421 tonna) is jelentős tétel érkezett tavaly – ismertette a FruitVeb. 

Európa körtenagyhatalmai

Európa legnagyobb körtetermelő állama Olaszország, évi 600-700 ezer tonnás mennyiséggel, de a terméktanács tájékoztatása szerint az Emilia-Romagna tartományban bekövetkezett tavaszi áradások miatt idén katasztrofálisan rossz, 200 ezer tonna alatti termésük lesz. „Gyakorlatilag ez már önmagában oka annak, hogy ennyire gyenge legyen az összeurópai termés”– fűzték hozzá. Ezzel kissé átalakul az uniós körtetermelők rangsora: ebben az évben úgy tűnik, Belgium lesz az első, ahol 412 ezer tonna betakarításával számolhatnak, majd Hollandia a második 314 ezer tonnával, a harmadik helyre pedig 296 ezer tonnával Spanyolország kerülhet. 

A portugálok azzal tettek szert versenyelőnyre, hogy mindenki mástól eltérő termesztést folytatnak, saját Rocha fajtájukból 138 ezer tonna betakarításával kalkulálhatnak. A franciák az olaszokhoz hasonlóan szintén rossz termést várnak: 105 ezer tonna körülit. Lengyelországban a körte szempontjából jól alakult az idei év, ugyanis a 70-90 ezer tonnás átlagukhoz képest most 100 ezer tonna körül alakul a terméshozam – részletezték. Hozzátették: általában majdnem minden körtetermesztő ország legfontosabb célpiaca Németország, de hozzánk is jut bőven, legfontosabb importpartnereink pont Belgium, Hollandia és Olaszország.

A klímaváltozás a körtére is hatással lesz

A klímaváltozás szempontjából kiemelendő, hogy a körte vízigényes kultúra, ráadásul a magasabb páratartalmat is szereti, ezért az aszályos időszakok gyakoribbá válása igen kedvezőtlen fejlemény, és az egyre többször jelentkező vihar- és szélkárok is problémát okoznak a termesztésben. A jégesők ellen most már körtében is egyre több helyen alkalmaznak jéghálót, ennek a drága elemnek az elhagyása évről évre nagyobb kockázatot jelent. „Jósolni nem akarunk, de tény, hogy egyre jobban kell védeni az ültetvényeinket, nemcsak körtében, hanem a többi gyümölcsfaj esetében is” – jelentette ki a FruitVeb.

(Borítókép: Getty Images)