Eldőlt: ennyiért veszik majd meg az áramot a napelemesektől

„Annál korrektebb árazás nincsen, mint az, hogy ugyanannyiért veszi az MVM az áramot egy magánszemélytől, aki napelemmel állította azt elő, mint mondjuk a paksi atomerőműtől. Tehát ez egy korrekt elszámolás” – mondta szerdán a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ám ezt, ebben a formában szinte biztosan árnyalni kell. Ráadásul a tárcavezető kijelentéseit követően több lap arra a következtetésre jutott, hogy nagyjából 13 forintot kapnak majd a háztartási napelem-tulajdonosok jövőre a bruttó elszámolás keretében a hálózatba betáplált villamosenergiáért. Ez azonban biztos, hogy nem igaz.

Ezt kereste mindenki: 5 forint/kilowattóra 

Mielőtt az Energiaügyi Minisztérium válaszára kitérnénk, fontos leszögezni: rezsicsökkentett áron kilowattóránként 35 forintért veszi egy átlagos fogyasztó az áramot – az A1-es kedvezményes kategóriában. Ennek az árképzése úgy néz ki, hogy korábban az áram még 12 forintba került, de ez 5 forintra csökkent, erre rakódik rá az általános forgalmi adó, illetve a rendszerhasználati díj.

Gulyás Gergely szerdai nyilatkozatával kapcsolatban megkerestük Lantos Csaba tárcáját. Tisztázni szerettük volna, hogy a napelemes árképzésbe pontosan hogyan kerül be a paksi atomerőmű. Válaszukat változtatás nélkül közöljük:

„A bruttó elszámolást brüsszeli elvárás alapján vezeti be a kormány 2024. január elsejével. Az elmúlt hét egyeztetései alapján a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján a legkésőbb 2026. január 1-ig megépülő háztartási méretű naperőművek azonban az éves szaldóelszámolásban maradnak az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át.

A legfrissebb adatok szerint 2023. szeptember elejéig Magyarországon több mint 231 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozott a hálózatra, összesen 2080 MW beépített kapacitással. A tagállamokra rótt uniós kötelezettség alapján életbe lépő bruttó elszámolás kevesebb megtakarítást és hosszabb megtérülési időt jelent az üzemeltetők számára. Az Energiaügyi Minisztérium abban érdekelt, hogy a napenergia hasznosításának lendületes hazai térnyerése folytatódjon, a háztartásoknak változatlanul megérje napelemmel fedezni saját fogyasztásukat.

A bruttó elszámolási rendszerben alkalmazandó átvételi ár meghatározásának egyik kiindulópontja, hogy a magyar családok a rezsivédelemnek köszönhetően Európában a legolcsóbban jutnak áramhoz. A legkorrektebb árazás az, ha az MVM ugyanannyiért veszi az áramot egy napelemes termelő magánszemélytől, mint amennyiért egy lakossági felhasználó számára biztosítja, mondjuk, a paksi atomerőmű által termelt villamos energiát.

A napelemes beruházások megtérülésében az átvételi ár fontos tényező ugyan, de nem az egyetlen szempont. A kormány egyéb eszközökkel, a többi között a betáplálási korlátozás fokozatos feloldásával vagy az energiatárolók telepítését támogató programmal is ösztönözni tervezi a tiszta napenergia széles körű lakossági hasznosítását 2024-től. Az Energiaügyi Minisztérium a kapcsolódó döntésekről azok iparági szereplők bevonásával tervezett véglegesítése után ad majd részletes tájékoztatást.”

Ha ezt a nyilatkozatot figyelmesen olvassuk, akkor egyértelmű a helyzet. Hiszen ennek értelmében az MVM ugyanannyiért veszi majd az áramot egy napelemes magánszemélytől, mint amennyiért egy lakossági felhasználó számára biztosítja – azaz amennyiért adja – a villamosenergiát. Így szinte biztosan kijelenthető:

Számításainkat és a logikai menetünket az Energiaügyi Minisztérium eddig nem cáfolta, amennyiben a szaktárca a fenti értelmezést pontosítani, árnyalni kívánja, álláspontjuknak természetesen helyt adunk.

Szinte minden kérdés eldőlt

„Január elsejétől helyreállítjuk a rácsatlakozás lehetőségét a napelemeknél, ám az ország egész területén továbbra sem lesz erre lehetőség, hiszen nagyjából 7-8 százalékánál a további csatlakozást még nem képes elviselni a hálózat” – ezt is Gulyás Gergely mondta a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a korábbi bejelentésekkel együtt számos kérdést tisztázott, a bruttó elszámolás kivételével szinte minden agónia feloldódott.

A Magyar Közlönyben már megjelent a döntés, amit Orbán Viktor miniszterelnök hitelesített: „a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját követő 10. év végéig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldóelszámolást alkalmaz”, két feltétellel: 

• a háztartási méretű kiserőmű esetén, amelyet az idei év szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig üzembe helyeznek,
• valamint a bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig megtörténik.

Tehát minden úgy történik, ahogy azt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a legutóbbi videójában bejelentette.

(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!