Fontos határidő közeleg a vállalatok számára

A külföldi áfa-visszaigénylés szeptember 30-i határidejéhez közeledve először is fontos tisztázni, hogy hol történt az adott ügylet. Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere lapunknak jelezte: alapvetően az Európai Unió országaiban felszámított áfát igényelhetjük vissza, amennyiben az adott szolgáltatáshoz vagy termékhez kapcsolódó áfa levonható az adott ország jogszabályai alapján.

Magyarország azonban több, nem európai uniós országgal is kötött viszonossági szerződést, amelyek alapján arra is lehetőség nyílik, hogy a

• Norvégia,
• Liechtenstein,
• Svájc,
• Törökország,
• Szerbia területén,
• illetve az Egyesült Királyságban

áthárított forgalmi adót is visszaigényeljük.

Teljesítendő feltételek

Fontos, hogy magyar társaság az adott külföldi országban ne vegyen részt olyan gazdasági ügyletben, amelynek következményeként állandó telephelye keletkezne az adott országban. Ebben az esetben ugyanis előfordulhat, hogy a külföldi országban gazdasági célú letelepedés szükséges, akár egy adójogi telephely, egy fióktelep vagy leányvállalat formájában. Ez minden esetben a helyi adózási és jogi szabályozás függvénye.

Az adószakértő rávilágított: a gazdasági célú letelepedés eredménye egyébként az lenne, hogy a kinti országban áthárított áfát a helyi áfabevallásban kellene visszaigényelni.

Asztalra kerülő ügyletek

A visszaigénylés minden olyan ügylet esetén szóba jöhet, amelyről az alany helyi áfával növelt számlát kapott magyar társaságként, azaz áfaszempontból a teljesítés helye az adott külföldi ország volt. Gyányi Tamás példaként felhozta:

Ilyen lehet egy adott országbeli termékbeszerzés, ha a terméket a beszerző nem értékesítette tovább vagy szállította át másik országba, illetve az adott országban sem hasznosította semmilyen gazdasági tranzakció keretében.

Ugyanakkor az adó egy kiküldött munkavállaló által külföldön igénybe vett szolgáltatáshoz (taxi- és szállásköltség, esetleg étkezés, üzemanyag) is kapcsolódhat.

Két hét van még hátra

A határidő az európai uniós országok esetében szeptember 30-a, de azoknál az országoknál, amelyekkel viszonosság áll fenn, a határidők ettől eltérhetnek.

A WTS Klient adószakértője tisztázta, hogy az idén értelemszerűen a tavalyi évre vonatkozó számlákat nyújthatjuk be a hatósághoz, a visszatérítés alapjául szolgáló időszak pedig nem lehet három hónapnál rövidebb és egy évnél hosszabb.

A kérelmeket magyarországi társaságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell – mégpedig elektronikus úton – benyújtani az ELEKÁFA nyomtatványon (országonként külön kérelem benyújtása szükséges). Éves kérelem esetén a kérelmezett összegnek legalább az 50 eurós határt el kell érnie. A kérelmet általános esetben a NAV továbbítja elektronikusan a megfelelő ország adóhatóságához, amely azt érdemben elbírálja.

Amennyiben a vállalat viszonosság alapján gyakorolja a visszaigénylési jogát, akkor a visszaigénylési kérelem már közvetlenül a külföldi ország adóhatóságához továbbítandó. Az négy hónapon belül hoz döntést, a kommunikáció a külföldi adóhatóság és a magyar társaság között ebben az esetben már teljes egészében elektronikusan zajlik. Az adóhatóság – legfeljebb két alkalommal – ebben az eljárásban is kérhet kiegészítő dokumentumokat, információkat (a számlamásolatokat jellemzően nem kötelező csatolnunk az eredeti kérelemhez).

Mit veszíthetünk?

Röviden: semmit! Egy kicsit hosszabban:

Ha a kérelem nem megalapozott, akkor az adó nem jár vissza. A téves kérelemnek semmilyen szankciója nincs. Érdemi kockázat abban lehet azonban, ha az adott vállalat olyan ügyletben vett részt magyar társaságként, amely alapján az adóhatóság megállapítja a rendelkezésére bocsátott számlák, nyilatkozatok alapján, hogy az adott külföldi országban adóalanyként kell nyilvántartásba vetetni magát, és adóbevallást kell benyújtania. Ebben az esetben ugyanakkor az adott külföldi bevallásban visszaigényelhetővé válhat az adó is

– tette hozzá Gyányi Tamás.