Lesben áll a NAV: nyáron is ráfázhatunk, ha nem figyelünk

A szállodák mellett továbbra is rengetegen választják a magánszálláshelyeket, apartmanokat, amelyeket sokszor online foglalási rendszereken keresztül vesznek igénybe. A szálláshely szolgáltatás jövedelemadózása során a – nem egyéni vállalkozóként adózni kívánó – magánszemély kétféle módon állapíthatja meg adókötelezettségét: az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint (a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalékos költséghányad módszerével megállapított jövedelemszámítási szabályokat alkalmazva) vagy a tételes átalányadózást választva. 

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. 

Ha a szálláshely-szolgáltatást ugyanannak a személynek nyújtják, és a napok száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható 

– jelezte az Indexnek Gyányi Tamás. A WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. szenior partnere hozzátette, hogy a tételes átalányadó éves összege szobánként 38 400 forint, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységét nem az adott év egészében folytatja, csupán néhány hónapban fogad vendégeket. A szakértő kiemelte, hogy a szálláshely szolgáltatójának a személyi jövedelemadó megfizetése mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséggel is számolnia kell bizonyos esetekben.

Azt is sorra vettük, hogy milyen helyi adókkal szembesülhetnek a szállásadók: 

• az önkormányzatok idegenforgalmi adó,
• építményadó
• és vagyoni típusú adók (például kommunális és iparűzési adó) megfizetésére kötelezhetik az adott településre bejelentett szálláshelyet.

Az idegenforgalmi adó tételes (megkezdett vendégéjszakák szerint személyenként és vendégéjszakánként) vagy százalékos mértékben határozható meg. Beszedésére és bevallására a szálláshely szolgáltatója kötelezett.

Mi a helyzet az áfával?

Az online foglalási rendszeren – például az Airbnb-n vagy más hasonló rendszeren – keresztül akár egy vagy több szobát, akár egy teljes ingatlant szálláshelyként bérbe adó magánszemély a szolgáltatás üzletszerűségére tekintettel az áfatörvény alapján adóalanynak minősül. Ennek megfelelően adószám kiváltására köteles, és az általa nyújtott kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás tekintetében még számlakibocsátási kötelezettség is terheli.

Az ingatlan-bérbeadás fő szabályként adómentes szolgáltatás az áfa tekintetében, ugyanakkor ez az adómentesség az ingatlanok idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítására, azaz a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra már nem terjed ki. „Ebből következően a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás az áfa rendszerében kötelezően adóköteles tevékenységnek minősül” – mondta lapunknak Gyányi Tamás, hozzátéve, hogy a szálláshelyet kiadók ugyanakkor alanyi adómentességet választhatnak (ez esetben az éves 12 millió forintos értékhatárt nem szabad túllépni. A külföldi online platformok használata esetén – például Airbnb – pedig még közösségi adószámra is szüksége lesz a szállásadónak, illetve a kapcsolódó bevallást és az összesítő nyilatkozatot is be kell adnia). 

Mindent lát az adóhivatal

Idén március 31-én lejárt a turizmus-vendéglátás ágazatot segítő veszélyhelyzeti moratórium, és ennek megfelelően az érintettek újra kötelesek a szolgáltatások értékére vetített 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. 2023. április 1-jétől az ellenérték fejében nyújtott kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás mellett az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után is kötelező megállapítani. Emellett a hozzájárulást a megfelelő, 23TFEJLH jelű nyomtatványon szükséges bevallani, majd utána befizetni.

Jó, ha tudjuk, hogy a NAV a költségvetés és a tisztességes adózók védelméért, a turizmus-vendéglátás ágazat fehérítéséért folyamatosan figyelemmel kíséri a szálláshely-szolgáltatók, vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetőinek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) továbbított forgalmi adatait. A hivatal kockázatelemző munkája során összeveti az NTAK-adatokat a bevallások adataival, és ha eltérést tapasztal, egyből intézkedik

– ismertette Gyányi Tamás, rámutatva, hogy mindez a gyakorlatban rosszabb esetben egy célzott adóellenőrzést is jelenthet, ahol hiányosságok esetén mulasztási bírság és adóbírság is felmerülhet. Szerencsésebb esetben pedig egy jogkövetési vizsgálattal vagy a speciális támogató eljárással szembesül a szálláshely-szolgáltató. „Az utóbbi esetben lehetőség van a hibák korrigálására komolyabb adóbírságok nélkül” – tette hozzá az adószakértő.

Külföldi ingatlan szálláshelyként

Találkozhatunk olyan esettel is, amikor a magánszemély nevén lévő ingatlan külföldön található. Ha szálláshelyként szeretné hasznosítani, meg kell vizsgálni a vonatkozó magyar jogszabályokat és a Magyarország és az adott ország közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt (amennyiben van ilyen). Mégpedig azért, hogy az adott jövedelem a magyar magánszemély illetősége szerinti államban vagy a jövedelem forrása (ingatlan fekvése) szerinti államban adóköteles.

Alapesetben elmondható, hogy megfelelő egyezmény megléte esetén az ingatlanvagyonból származó jövedelem abban az országban adóztatható meg, ahol az ingatlan fekszik

– állapította meg a szakértő, figyelmeztetve, hogy a jövedelemadó mellett az adott ország egyéb adószabályait is alaposan szükséges tanulmányozni.

(Borítókép: Getty Images)