Beváltotta a fenyegetést a magyar kormány: még több ukrán termék előtt zárják le a határt

A napokban a tárcavezető már jelezte: amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg az ukrán gabonával szembeni importtilalmat pénteken, akkor Magyarország ezt saját hatáskörben teszi meg.

Péntek estére meg is született Brüsszel döntése ezzel kapcsolatban. A Bloomberg hírügynökség azt írja, hogy az EU megszüntette az importtilalmat, és lehetővé tenné öt országnak (Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia) azt, hogy beengedjék az ukrán gabonát. Az unió azzal indokolta a döntést, hogy szerintük az ukrán gabona beáramlásának piactorzító hatása (amely az importtilalmat indokolta) már nem jelent veszélyt.

A Bloomberg azt is hozzátette: Ukrajna a tilalom feloldásáért cserében vállalta, hogy bevezetnek egy exportkövető rendszert 30 napon belül, amelynek az lesz a célja, hogy egyszerre ne exportáljanak túl sok gabonát egy-egy országba. Az Európai Bizottság ezekért cserébe ígérte meg azt, hogy ha az ukránok lépése hatékony lesz, akkor többé nem vezetnek be importtilalmat. 

Nagy István erre a döntésre reagált péntek esti Facebook-posztjában. A miniszter azt is írta:

„Magyarország nemzeti hatáskörben 24 termékre kiterjedően lezárja a határait. Megvédjük a magyar gazdák érdekeit!” – írta a miniszter. 

Hogy pontosan mely 24 termékről van szó, azt már nem közölte a posztban. Vélhetően ez a Magyar Közlöny péntek esti számából derülhet ki (mostanáig négy termék szerepelt a listán: a búza, a kukorica, a repce és a napraforgómag).

Ezenkívül a kormányzat egyik korábbi döntése is jelezheti azt, hogy mik kerülhetnek majd a listára: idén áprilisban ugyanis szintén 24 termékre írt elő importtilalmat a kormány 2023. június 30-ig.

Ezek között voltak a gabonafélék, a repce- és napraforgómag, a liszt, az étolaj, a méz és bizonyos húsfélék is. Megjegyzendő az is, hogy annál a döntésnél engedélyezték e termékek Magyarországon keresztül történő átszállítását. Utóbb azonban az áprilisi rendelet módosult, ezért volt mostanáig csak négy termékre kivetve a tilalom Magyarországon. 

Megjelent az új rendelet, itt vannak a részletek 

Cikkünk írása közben meg is jelent a Magyar Közlönyben az erről szóló, Orbán Viktor által jegyzett kormányrendelet. Ebben a gabonaimportra vonatkozó áprilisi rendeletet írják felül, és közölték azon termékek listáját, amelyekkel szemben életbe lép a tilalom:

1. Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve;
2. Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva;
3. Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva;
4. Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva;
5. Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva;
6. Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve;
7. Természetes méz;
8. Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva;
9. Közönséges búza;
10. Rozs;
11. Árpa;
12. Kukorica;
13. Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle;
14. Búzaliszt vagy kétszeres liszt;
15. Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt);
16. Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 vtsz. alá tartozó rizs kivételével;
17. Olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével);
18. Napraforgómag, törve is;
19. Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;
20. Repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva;
21. Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban;
22. Ropogós kenyér;
23. Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva;
24. Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet) és kivéve a 2209 vtsz. alá tartozó borecetet.

Ez a 24-es lista – apróbb megnevezésbeli pontosításoktól eltekintve – gyakorlatilag megegyezik az áprilisi rendelet eredeti tartalmával. Amiért ez mégis bővítést jelent, annak az az oka, hogy e rendelet június 30-a után – a kormány honlapján elérhető, cikkünk írásakor még aktuális verziója szerint – csak a fenti négy termékre vonatkozott, vagyis most ismét visszavezették a szélesebb korlátozást. 

A termékek Magyarországon keresztül máshova történő átszállítását mindemellett továbbra is engedélyezik: a fuvarozónak nyilatkoznia kell arról, hogy csak átszállítják a terméket az országon, és az árunak „a behozatal napjától számított tizenötödik nap végéig kell elhagynia az országot”. 

A rendelet pénteken éjjel 23 órakor lép életbe, azonban érdekesség, hogy a lejárat határidejét most egyáltalán nem jelölték meg benne (az előző verziónál szeptember 16. volt a megjelölt határidő).

Az agrárminiszter szerint ezért kell a tilalom 

Cikkünk megjelenése után 5 perccel jelent meg az MTI tudósítása is az Agrárminisztérium pénteki közleményéről. Eszerint Nagy István úgy fogalmazott: „Megvédjük a gazdák érdekeit, ezért miután Brüsszel úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat, hazánk nemzeti hatáskörben megteszi azt, és ki is terjeszti egy szélesebb termékkörre.”

A miniszter azt mondta: „A piaci zavarok kezelése érdekében a moratóriumot a továbbiakban is fenn kell tartani. Ha az olcsó ukrán import újra elárasztaná az Ukrajnával szomszédos tagállamok piacait, nem lenne elegendő tárolókapacitás betárolni az őszi betakarítás terményeit, a hazai piacra történő értékesítés ellehetetlenülne, és akkor még nagyobb nehézségekkel kellene a gazdálkodóknak szembenézniük, ezt viszont nem nézhetjük tétlenül” – fogalmazott. 

Nagy István kiemelte: „Az utolsó pillanatig vártunk az Európai Bizottság döntésére a tilalmi rendelkezés fenntartásával kapcsolatban, Brüsszel azonban nem hallgatta meg a kelet-európai gazdálkodók segítségkérését, sőt lényegében Ukrajnára bízná annak eldöntését, mennyit és mit exportálna Magyarországra és a többi frontországba.

Nekünk viszont cselekednünk kell, ezért Magyarország nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat

– áll a közleményben.

A miniszter ezen túl azt is megjegyezte, hogy szerinte a nemzetközi nagytőke tulajdonában álló, nagy ukrán mezőgazdasági cégek célja már nem a harmadik világba történő értékesítés, hanem az EU piacainak uralása, ami nemcsak a határ menti, hanem valamennyi tagállam mezőgazdasági termelőjének komoly gondot fog okozni.

„Nem felejthetjük el, hogy az Ukrajnában előállított mezőgazdasági termékeknek közel sem kell olyan szigorú követelményeknek kell megfelelniük, mint az Európai Unióban termelteknek, ami jóval olcsóbbá teszi az előállítást.

Azt látjuk, hogy a multinacionális tőke a még nagyobb extraprofit érdekében el akarja foglalni az európai uniós piacot, ezzel tönkretéve európai gazdák százezreit. Brüsszel ehhez asszisztál, a magyar és az európai gazdálkodók érdekei helyett az Ukrajnában működő nemzetközi cégek érdekeit képviseli

– jelentette ki az agrárminiszter, hozzátéve: „Ezt nem hagyhatjuk, hiszen minden európai polgárnak az az érdeke, hogy szabályok mentén, a termelőtől az asztalig, ellenőrzött körülmények között előállított termékek kerüljenek az asztalaikra, és a gazdálkodók is joggal várják el, hogy biztonságot és megfelelő jövőképet biztosítsunk számukra”.

A lengyelek ugyanígy tettek 

A lengyelek korábban szintén kilátásba helyezték, ha Brüsszel nem hosszabbít, akkor ők maguk is saját hatáskörben rendelik el a tilalmat – és ehhez tartották is magukat. 

A lengyel kormány az Európai Bizottság beleegyezése nélkül is meghosszabbítja az ukrajnai gabonafélék behozatali tilalmát – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken az MTI szerint, ugyancsak a brüsszeli döntésre reagálva. 

Néhány perccel ezelőtt értesültem arról, hogy feloldották az óvintézkedéseket, azaz a behozatali tilalmat

– jelentette ki Morawiecki egy vidéki sajtóértekezletén. Hozzátette: azt szerette volna, hogy az Európai Bizottság (EB) hosszabbítsa meg az ukrajnai gabonafélékre vonatkozó embargót.

Megerősítette: Varsó a tilalmat az EB hozzájárulása nélkül is fenntartja. „Nem hallgatunk Berlinre, nem hallgatunk (Ursula) von der Leyenre” – fogalmazott. Végül aláhúzta, hogy a gabonatilalom meghosszabbítása a lengyel gazdák érdekeit védi.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a PAP hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy Morawiecki bejelentésével összhangban még pénteken kiadják az embargó meghosszabbításáról szóló rendelkezést. Marcin Przydacz, a lengyel államfői hivatal külügyi irodájának vezetője a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: az EB döntése ellentétes az Ukrajnával szomszédos országok érdekeivel, a belső uniós piac és az Európai Unió gazdaságának érdekeivel.