- Gazdaság
- nvidia
- videókártya
- adat
- ai
- mesterséges intelligencia
- mi
- makronóm
- aranyláz
- kalifornia
- amerikai egyesült államok
- guardian
- részvény
- tőzsde
Új aranylázban ég a világ: egy fineszes cég degeszre keresi magát rajta
További Gazdaság cikkek
- Jelentősen megváltozhat a budapesti lomtalanítási rendszer
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
A cég eredményeinek ismeretében hirtelen értelmet nyert a vállalat részvényárfolyamának májusi hajrázása is. De miből szedte meg így magát a gamerek kedvenc videokártyáit gyártó vállalat? A válasz meglepő módon a 19. század közepén, a kaliforniai aranyláz idején kialakult népi bölcsességben található.
Akkor vált világossá, hogy míg kevés aranyásó tett szert vagyonra, azok a beszállítók, akik nekik csákányokat és ásókat adtak el, szépen meggazdagodtak
– világított rá John Naughton ír akadémikus a The Guardian hasábjain. A szakértő hozzátette, hogy napjainkban egy újabb „aranyláz” tört ki – ezúttal a mesterséges intelligencia (MI) körül –, ahol az Nvidia A100 és H100 grafikus feldolgozó egységei (GPU-k) a modern csákányok és ásók.
Most mindenki az Nvidia termékeit akarja, nemcsak a technológiai vállalatok, hanem például olyan olajállamok is, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Így a kereslet messze meghaladja a kínálatot.
A Makronóm Intézet korábban rávilágított, hogy még értékesebbnek tűnjenek a vállalat termékei, az Nvidia okosan előre lefoglalta a szűkös (4 nanométeres) gyártási kapacitást a Taiwan Semiconductor Manufacturing Companynál (TSMC), a világ egyetlen olyan chipgyártó üzeménél, amely képes ilyeneket gyártani. Tehát, ha valaki be akar szállni a mesterségesintelligencia-versenybe, annak Nvidia GPU-kat kell vásárolnia – legalábbis egyelőre.
A GPU-k különlegessége és az Nvidia előnye
De mi teszi a GPU-kat olyan különlegessé? Itt jön képbe a videójátékokkal való kapcsolat. A játékokban a grafikai képek poligonokból (főként apró háromszögekből) állnak – ahogyan a digitális kamera által készített képek is téglalap alakú pixelekből épülnek fel. Minél több háromszög van, annál magasabb a kép felbontása.
A játékokban a poligonokat a csúcspontjaik koordinátái határozzák meg, így minden objektum egy nagy számokból álló mátrixszá válik. De a legtöbb objektum egy videójátékban dinamikus, nem statikus: mozognak és változnak, és minden változásnál újra kell számolni a mátrixot. Egy videójáték alapját tehát pokoli mennyiségű folyamatos számítás képezi.
A GPU-kat az teszi különlegessé, hogy több ezer vagy akár több millió matematikai műveletet képesek párhuzamosan elvégezni.
„Ezért van az, hogy a Grand Theft Auto V játékban a jófiúk és a rosszfiúk gyorsan és simán mozognak, és valós időben járkálnak Los Angeles élethűen megjelenített fiktív változatában” – magyarázza a szakértő.
Az Nvidia jövője és az iparág változékonysága
Naughton szerint már az a kérdés is felmerül, hogy az Nvidia lehet az új Apple, de legalábbis reálisan pályázik az új Intel címre.
Az elkövetkező években az uralma meglehetősen biztosnak tűnik, részben azért, mert a bevételei egyre inkább a felhőalapú számítástechnikai vállalatoktól származnak, akik nemcsak hagyományos szerverekkel, hanem egyre inkább párhuzamos feldolgozóeszközökkel szeretnék felszerelni adatközpontjaikat.
Ezek jó ügyfelek, akik időben fizetnek, és legalább néhány évig tart majd, mire átalakítják felhőinfrastruktúráikat
– fogalmaz a szakértő, megjegyezve, hogy semmi sem tart örökké, hiszen nem olyan régen még az Intel egyeduralma is biztosnak tűnt az áramkörök piacán, most pedig csak árnyéka egykori önmagának.
Érdekes módon, amikor az Nvidia elérte az ezermilliárd dolláros mérföldkövet, mindenki nem az Intelre, hanem a Ciscóra asszociált, egy híres hálózati és távközlési berendezéseket gyártó vállalatra, amely egyszerre volt a megfelelő helyen és időben, amikor az első internetes boom elindult a kilencvenes évek közepén.
Bevételei 1997 és 2000 között megháromszorozódtak, majd jött a bukás, és 2001-re a Cisco részvényárfolyama (és ezzel együtt a piaci értékelése) 70 százalékkal esett vissza – emlékeztetett az akadémikus. Cikkünk írásának pillanatában, szeptember 16-án 439 dollárt ért egy Nvidia-részvény.