Kiszivárgott egy brüsszeli dokumentum: nagy bajban Európa

2023.09.18. 16:22
„Az unió 2030-ra ugyanolyan függővé válhat Kínától az akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint amilyen függőségben volt Oroszországtól a háború előtt” – derült ki egy, az uniós vezetők számára készített dokumentumból.

A Reuters által megszellőztetett összefoglaló az egyik alapja lesz az európai gazdaságról szóló megbeszéléseknek a döntéshozók október 5-i találkozóján. Az európai vezetők Kína növekvő globális szerepvállalása és gazdasági súlya miatt aggódva tárgyalhatják az Európai Bizottság javaslatait arról, hogy a kontinens ne függjön túlságosan Kínától. A dokumentum szerint az olyan megújuló energiaforrások, mint a nap- vagy a szélenergia időszakos jellege miatt módot kell találni az energiatárolásra, hogy az Európai Unió 2050-re elérje a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célját.

Nincs semmi ok a bizakodásra

„Ugrásszerűen növekszik majd a lítiumion-akkumulátorok, üzemanyagcellák és elektrolízerek iránti keresletet, amely az elkövetkező években várhatóan majd a tíz- és harmincszorosára nő” – áll a brüsszeli dokumentumban. Kitérnek arra is, hogy míg az unió erős pozícióval rendelkezik az elektrolízerek gyártásának közbenső és összeszerelési fázisában – több mint 50 százalékos világpiaci részesedéssel –, az elektromos járművekhez elengedhetetlenül fontos üzemanyagcellák és lítiumion-akkumulátorok tekintetében azonban nagymértékben Kínára támaszkodik.

A jelentés szerint Határozott intézkedések végrehajtása nélkül az európai energetikai ökoszisztéma 2030-ra más jellegű, de hasonló súlyú függőségbe kerülhet Kínától, mint Oroszországtól a háború előtt.

A Bizottság szerint az unió 2021-ben, a konfliktust megelőző évben a teljes gázfogyasztásának több mint 40 százalékát, az olajimport 27 százalékát és a szénimport 46 százalékát Oroszországból szerezte be. Az Oroszországtól történő beszállítás nagy részének a megszüntetése – tehát a szankciók hatására – energiaár-sokk keletkezett Európában, ami brutális inflációt eredményezett. Végül az Európai Központi Bank erőteljes kamatemelésre kényszerült, ami visszafogta a növekedést – ahogy az Magyarországon is történt.

A lítium-ionos akkumulátorok és az üzemanyagcellák nem az egyetlen terület, ahol az EU sebezhető

– áll dokumentumban, amelyet úgy folytatnak, hogy „hasonló forgatókönyv bontakozhat ki a digitális technológiáknál is. Az előrejelzések szerint a digitális eszközök – például érzékelők, drónok, tárolóeszközök és adatátviteli hálózatok – iránti kereslet ebben az évtizedben meredeken emelkedésnek indul majd. Bár az EU az utóbbiak terén viszonylag erős pozícióval rendelkezik, a többi területen jelentős gyengeségeket mutat” – áll az összefoglalóban. A jelentés szerint 2030-ra ez a külföldi függőség komolyan akadályozhatja a termelékenység növekedését.

Nincs terve Európának

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter erről korábban többször is kifejtette a véleményét az Index hasábjain. Még tavaly decemberben úgy fogalmazott, hogy az energiaválság felerősítette az „öreg kontinens” korábbi évtizedekben felhalmozott digitalizációs, termelékenységi és versenyképességi lemaradását vetélytársaihoz képest.

A veszély az, hogy Európa gazdasága nem influenzás lesz, hanem belerokkan. Ennek elkerülésére az európai elit semmilyen átfogó tervvel nem rendelkezik, ellentétben Amerikával vagy Kínával.

A tárcavezető szerint a gazdaság megcsonkítása már megkezdődött, az ipar csendben leépül, az energiaintenzív iparágak közül több már leállt, hamarosan pedig az összes eltűnhet. Műtrágyagyártás már nincs, de a gyógyszeripar, a gumiipar, az acél- és vasipar is elköltözhet más kontinensekre. Ha így folytatódik, akkor Európa eléri azt, hogy már nemcsak nyersanyagai, de azokat feldolgozó ipara sem lesz.

Egy másik cikkünkben pedig külön felhívtuk arra figyelmet, hogy miközben 2010-ben még 31 európai vállalat helyezkedett el a száz legnagyobb vállalat rangsorában, 2021-ben már csak 18. Az űrt amerikai és kínai vállalatok töltötték be. A cégek piaci értéke alapján a listán szereplő kínai vállalatok már 2018-ban meghaladták az európai vállalatokat.

Ebből az is jól látható, hogy nem csak akut problémák vannak, amit az energiaárak okoznak.

Arra is kitértünk, hogy bár Európa átveszi a jövő iparának alapvető technológiáit, ám azok nem saját innováció és termelés eredményei. Ezért a befelé forduló Amerika még jobban visszavetheti az európai fejlődést. Az amerikai gazdasági érdekek érvényesítése a tavaly augusztusban bejelentett úgynevezett inflációcsökkentő törvényben (IRA) mutatkozik meg leglátványosabban.



  • Tippek
  • Bankszámla