Itt van Orbán Viktor iparpolitikája, nincs mitől félni, jön az 5G
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
„Magyarország 2030-ra az egyik legélhetőbb ország szeretne lenni, ehhez pedig szükséges, hogy a vidéki területeken is kiépüljön a szélessávú infrastruktúra, és az ezzel kapcsolatos beruházások alapot adnak az életszínvonal és a gazdaság fejlődésének. Természetesen ezek megfelelő helyzetet teremtenek arra, hogy a fizetések is egyre magasabbá váljanak” – mondta az Indexnek Fábián Gergely.
Lapunk az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárt azért kereste meg, mert a napokban közös nyilatkozatot írt alá a kormány és a Magyar Telekom, melyben megerősítették: folytatják hosszú távú együttműködésüket Magyarország digitális átalakítása érdekében.
Jelentős megállapodás született
A közös nyilatkozat értelmében a Magyar Telekom vállalta, hogy 2024-től kezdődően egymillió háztartást lefedő vezetékes, gigabitképes sávszélességet biztosító hálózatot épít ki négy év alatt, továbbá 2027 végére 4,5 millió magyar otthon és vállalkozás számára elérhetővé teszi a vezetékes gigabitképes hálózati infrastruktúrát. Emellett azt is, hogy az országos 5G lakossági kültéri lefedettség 2026-ra megközelíti a 99 százalékot, valamint Budapesten és a vármegyeszékhelyeken 3,6 GHz-es technológiát épít ki.
A társaság által tett komoly vállalások lehetővé teszik a termelékenység és versenyképesség növelését. A közös megállapodás arra enged következtetni, hogy a német–magyar kapcsolatok nemcsak az autóiparban, hanem a telekommunikáció területén is változatlanul erősek, sőt fejlődnek.
A Magyar Telekom 2014 óta megbízható stratégiai partner, nemcsak megérti a kormány elköteleződését, hanem elkötelezett is a megvalósításukban. Nagyon komoly német befektetőink vannak, amelyek a gazdaság szerves részét képezik, és rendkívül jó az együttműködésünk. Csak a Magyar Telekom, mint az egyik legnagyobb hazai szereplő, mintegy 10 ezer embernek ad munkát. Ezen cégek támogatása gazdaságpolitikai prioritás, ezért írta alá a megállapodást a gazdaságfejlesztési miniszter
– fogalmazott az Indexnek Fábián Gergely, aki hozzátette: a kormány kiemelt célja a gazdaság termelékenységének és versenyképességének növelése, „ezért alapvető fontosságúnak tartjuk támogatni azokat a beruházásokat, amelyek a magyar gazdaság fejlődését szolgálják. A mesterséges intelligencia fejlődése, a digitalizáció térnyerése olyan új és innovatív megoldások bevezetését igényli, amelyekhez a vezetékes és vezeték nélküli infrastruktúra elengedhetetlen.”
Az államtitkár arra is emlékeztetett, a vezetékes és mobilinfrastruktúra fejlesztése, különösen az 5G-technológia már rövid távon komoly versenyelőnyhöz juttatja az ezt használó ipari szereplőket. A villámgyors kapcsolat, az óriási kapacitás, a hálózati intelligencia és a szinte valós idejű együttműködés más technológiákkal merőben új, innovatív szolgáltatások és üzleti modellek kialakulását segíti elő.
„Az 5G-technológia elterjedése egyértelműen pozitív hatást gyakorol a GDP-re: az 5G-bevezetés közvetlen és járulékos hatásainak köszönhetően a becslések szerint várhatóan mintegy 1100 milliárd forinttal növekedhet a GDP és 135 ezer fővel a munkahelyek száma. Szakértői becslések szerint az új technológiák és alkalmazások (5G, IoT, a blockchain és mesterséges intelligencia) hatására a GDP akár mintegy 2,5 százalékkal is növekedhet a következő négy-hat évben” – húzta alá.
Érdemes kiemelni az ipari szereplők hozzájárulását ehhez a növekedéshez, mivel az 5G termelésben, szolgáltatásnyújtásban való elterjedése jóval nagyobb hozzáadott értéket képvisel, mint a korábbi mobiltechnológiák. Ez a hálózat más szabványokhoz képest jobban megfelel ipari felhasználásra, népszerű már a gépi kommunikációban.
A technológia nagyobb megbízhatóságot, csökkentett késleltetést, jobb kapacitást és szolgáltatásminőséget tesz lehetővé.
Olyan, iparban, feltörekvő szolgáltatásokban, alkalmazások elterjedésében várható az 5G, amelyek ezt a nagyobb sebességet igénylik. Ilyenek a például a virtuális valóság és kiterjesztett valóság. A digitalizált és hálózatba kötött gépeknek, gyártósoroknak, üzemeknek köszönhetően az ipari termelésben is forradalmi megoldásokat hoz. „A versenyképessége szempontjából hosszú távon kiemelt fontosságú, hogy az ország minden területén egyformán kiváló minőségben álljon rendelkezésre a szolgáltatás. Így csökkenthetők a területi különbségek és növelhető a vidék népességmegtartó képessége” – tette hozzá az államtitkár.
Biztonságos az 5G-technológia
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – évtizedek óta folyó tudományos kutatások és megfigyelések alapján – kialakított álláspontja szerint az elektromágneses tér, a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz egészségügyi kockázatokat. Magyarországon az uniós előírásainak megfelelő szigorú egészségügyi határértékeket kell betartani. A kormány 2020-ban felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy – a többi erre szakosított szerv mellett – szintén adjon állásfoglalást az 5G egészségügyi hatásai kapcsán. Arra a megállapításra jutottak, hogy a jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján az 5G-technológia alkalmazásával a lakosság sugárzásnak való kitettsége nem fog növekedni.
Fábián Gergely azt emelte ki, hogy alapvetően szabályozási eszközökkel és ökoszisztéma-szervezéssel segíti kormánya az 5G-technológia elterjedését. A szabályozási törekvések keretében hamarosan, várhatóan fél éven belül gazdaságfejlesztési fókuszú, komplex, ipari 5G-technológia elterjesztését és 6G-technológia kutatását ösztönző stratégiát mutathatnak be. „Az ökoszisztéma-szervezési funkciók és a stratégiaalkotás zászlóvivője az 5G Koalíció 89 tagszervezettel, a piac, a tudományos élet, valamint az állam részvételével. Célja, hogy Magyarország az európai 5G-fejlesztések egyik központjává váljon, valamint, hogy hazánk a világ élvonalába tartozzon az 5G bevezetése, elterjedése és gyakorlati alkalmazása területén” – mondta az Indexnek.
Magyarország ipari jövője
Fábián Gergely az Indexnek úgy összegezte az előttünk álló időszakot, hogy jelenleg a közép-kelet-európai régión belül Magyarországon az egyik legfejlettebb az internetes, telekommunikációs hálózat, azonban a kedvező pozíció tartós megőrzéséhez, sőt javításához a digitális technológiák alkalmazásának ösztönzése, valamint további infrastrukturális fejlesztések végrehajtása szükséges.
A cél tehát, hogy a legfejlettebb technológiák és a legfejlettebb infrastruktúra legyen jelen Magyarországon.
Vannak olyan technológiák, amelyeknek különös figyelmet szentelünk: ilyenek a mesterséges intelligencia, az 5G, a drónok, vagy a blokklánc és finanszírozási technológiák – erre jó példa: az Indamedia által megrendezett AI Summit konferenciát Nagy Márton nyitotta meg. „A már említett ökoszisztéma-fejlesztést biztosító koalíciókat működtetünk a Neumann Technológiai Platformon keresztül. Lényeges: nem egy-egy technológiát emelünk ki, olyan szolgáltatások létrehozását ösztönözzük, amelyek a technológiaváltásban segítik az ipari szereplőket képzési programokkal, illetve a cégre szabott megoldások kísérletezésével és kutatás-fejlesztési lehetőségek biztosításával” – összegezte az iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.
Fábián Gergely szerint Magyarország már túllépett azon, hogy csupán az olcsóbb munkaerővel versenyezzen, és ezzel csábítson befektetőket. Napjainkban már nem azért érkezik ennyi közvetlen tőkebefektetés, mert alacsony a munkabér, hanem mert jelentősen javult a munkaerő-minőség, kiépült egy fejlett infrastruktúra, és komoly innovációs potenciál van a gazdaságban. Az elmúlt évek átlagos 4,5 százalék feletti növekedését az eredményezte, hogy 2022 végére elértük az EU fejlettségének 77 százalékát, ez az adat 2010-ben 67 százalék volt. Az államtitkár aláhúzta:
Ennek az ütemnek a felgyorsításához pedig az emberekbe való befektetés szükséges, az innováción, az oktatáson és az egészségügyön keresztül.
Emlékeztetett arra is, hogy a fentieket szolgálják továbbá a megállapodásban foglalt, felsőoktatást segítő intézkedések. Leszögezte, a kormány felsőoktatás-fejlesztési intézkedései az elmúlt két évben, valamint a megállapodásban a Telekom vállalásai továbbra is segíteni kívánják az oktatási intézmények és kutatóközpontok innovációs tevékenységét. „Ezek az együttműködések hozzájárulnak a műszaki-informatikai szakképzések erősítéséhez, tudományos és innovációs parkok, valamint innovációs projektek létrehozásához” – zárta az Indexnek adott a nyilatkozatát.
(Borítókép: Munkások dolgoznak egy gyár összeszerelő egységében 2014. május 15-én. Fotó: Ákos Stiller / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
