Üzenetet küldött Nagy Márton, ezt már mindenkinek értenie kell

Névtelen-1
2023.09.22. 13:22
Maradjunk annyiban, hogy az árstopok bevezetése a kormánynak jutott leghamarabb eszébe, nem pedig más gazdaságpolitikai szereplőnek – fogalmazott az Indexnek egy villáminterjú keretében Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési minisztert a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen kérdeztük Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök előző napi kijelentéseiről.

Mások mellett a gazdaságfejlesztési miniszter lapunknak beszélt arról, hogy

  • hitelezés nélkül nincs gazdasági növekedés;
  • a kormány alapvető célja a szigorú fiskális politika megvalósítása;
  • az üzemanyagár- és az élelmiszerárstop, valamint a rezsicsökkentés pedig megvédte a családokat.

Hogyan értékeli a bankadó belengetéséről, illetve a kamattámogatott hitelek felülvizsgálatáról szóló híreket?

Fontos hangsúlyozni, a tavalyi 6,2 százalékról a költségvetési hiány az idén is csökkenni fog. Ehhez azonban az idei költségvetés módosítására van szükség. Ugyanakkor a módosítással kapcsolatban semmilyen,

a 2024-es gazdasági növekedés helyreállítását hátráltató intézkedést nem tudok támogatni, ebből adódóan osztom a Fidesz-frakció véleményét.

Az új bankadó és a kamattámogatott hitelek felülvizsgálata a hitelezés újraindítását veszélyezteti, a hitelpiacot nem bántani kell, hanem éppen ellenkezőleg, tovább segíteni. Hitelezés nélkül ugyanis nincs gazdasági növekedés, az ilyen lépések pedig nagymértékben akadályoznák a hitelpiac gyógyulását. 

A kormány a Széchenyi Kártya Programon és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül jelenleg is küzd a hitelezés leállása ellen. Ez a két program, valamint a kamatstop akadályozza meg, hogy a hitelpiac a földbe álljon, miközben 1-1,5 százalékkal járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez éves szinten.

Ugyanakkor, ha ezek az intézkedések nincsenek, akkor hogyan tudja a kormány a költségvetést úgy módosítani, hogy a tavalyi év után az idén is csökkenjen a hiány?

A háború és a szankciók káros hatásai, valamint az, hogy a nekünk járó uniós pénzeket nem adja ide a brüsszeli elit, sajnos az idei költségvetést is nehéz helyzetbe hozzák. A kormány alapvető célja, hogy szigorú fiskális politikát valósítson meg, kordában tartott költségvetési hiánnyal és csökkenő államadóssággal. Három tényező segítheti a költségvetést: 

  1. ahol az állami vállalatoknál extraprofit keletkezik, ott megfontoljuk azt, hogy a költségvetés ezeket a profitokat elvonja;
  2. az uniós forrásoknak be kell jönnie, azok nekünk járnak, kizárólag politikai okokból tartja vissza a brüsszeli bürokrácia. Erre reális esély a lengyel választásokat követően mutatkozik (a lengyel választások október 15-én lesznek);
  3. az MNB-törvény módosításával kezelni fogjuk a jegybank hiányát, az nem terheli tovább a költségvetést.

A jegybankelnök nekiment a kormánynak

Matolcsy György élesen támadta a kormány gazdaságpolitikáját, azt egy tömegbalesetnek minősítette. Mi erről a véleménye?

A jegybank az utóbbi időben folyamatosan kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját. Ezt megteheti, hiszen a jegybank Magyarországon független. A kormány ezt a függetlenséget természetesen tiszteletben tartja, ezért nem kívánja kommentálni, hogy a jegybank jól végezte-e a dolgát. Természetesen a jegybanki kritikára lehet reagálni, ugyanakkor az, hogy az MNB munkáját a kormány a jegybank függetlenségéből következően nem értékelheti, az nem egy fair vitahelyzet. 

Arra is emlékeztetnék mindenkit: a jegybanknak együttműködésre kell törekednie a Kormánnyal.

Ebben a jegybanktörvény 3. paragrafusa mindennél világosabban fogalmaz: „Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.”

Matolcsy György azt is állítja, hogy a nagyon magas infláció elkerülhető lett volna. Mit gondol erről?

Nem osztom ezt az álláspontot, úgy vélem, hogy Magyarország esetében a magas infláció kialakulása egy elkerülhetetlen folyamat volt. Magyarország energiafüggősége az egyik legnagyobb az Európai Unióban, 2021-ben ez a GDP 4 százaléka volt (nettó energiaimport). A háború és a szankció okozta energiaválság, azaz az energiaárak emelkedése, direkt és indirekt csatornákon keresztül jelentős inflációemelkedést okozott hazánkban is.

Mivel Magyarország önálló valutával rendelkezik, és a megnövekedett energiaárak felborították a külkereskedelmi mérleget és a költségvetést, ezért egy ikerdeficit alakult ki, ami ma már nincs, az árfolyam természetszerű leértékelődését eredményezte. Emellett még egy indoka van az elkerülhetetlen magas inflációnak, ez pedig az ár-profit spirál kialakulása, amely elsősorban a multik profitéhségén alapszik. Ugyanis a multik az indokoltnál jobban emelték meg az áraikat annak érdekében, hogy több profitra tegyenek szert.

Vagyis a háború és szankciók miatti energiaár-robbanás, az ebből következő természetszerű árfolyam-emelkedés, valamint ár-profit spirál együttesen a magyar infláció 80-90 százalékáért felelősek. Ma már egyik hatás sem érvényesül, emellett a kormány határozott lépéseket tett az infláció visszaszorítása érdekében, ennek jele az egy számjegyű inflációban is meg mutatkozik majd, decemberben 8 százalék lehet. Álláspontom szerint ez tehát a háború okozta válság ára volt, tehát az infláció ilyen arányú növekedése egyértelműen elkerülhetetlennek bizonyult, ez a hazai gazdaság struktúrájából eredt.

Mit szól ahhoz, hogy a jegybankelnök bírálta, sőt azt állította, hogy az ársapkák hozzájárultak az infláció növekedéséhez?

Nagy vita van a közgazdász-társadalmon belül erről a kérdésről, de csak egy kérdést tennék fel: ha 480 forintért tankolhatnánk a benzinkúton, akkor is ennyi lenne az infláció, mint ma? Vagy azt a kérdést is feltehetném, hogy mivel magyarázható mégis az, hogy az árstopok által lehozott árak a kivezetést követően nem inflációt csökkentenek, hanem gerjesztenek?

Egyértelműen azon az állásponton vagyok, hogy az üzemanyagárstop, az élelmiszerárstop és a rezsicsökkentés is megvédte a családokat a szankciós inflációtól, gátat szabott az esztelen drágulásnak, amely magától értetődő módon csillapította és visszafogta az inflációt, az árak növekedését.

Az árstopok igenis leszorítják az inflációt, ha egy átmeneti sokk éri a gazdaságot.

Lehet ezt vitatni, lehet ezzel nem egyetérteni, hiszen ez nem egy piackonform lépés, sőt durva beavatkozás a gazdaság világába, de ha ez olyan nagy butaság lenne, akkor miért is alkalmaznák más országokban, többek közt Horvátországban, Szerbiában, Szlovákiában, Romániában, Franciaországban? Ráadásul már a briteknél is felmerült, hogy az alapvető élelmiszerekre ársapkát vezessenek be.

A kormány intézkedései igenis hatékonyak, működnek, a verseny növelésével, amelyet az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás is jelentősen fokozott, csökkentek az élelmiszerárak. A legutolsó adatok szerint a kormány már megfelezte az élelmiszer-inflációt a tavaly decemberi csúcsához képest. Az inflációt pedig év végére, ahogy azt vállalta a kormány, egy számjegyűre fogjuk csökkenteni.

Maradjunk végezetül annyiban, hogy az árstopok bevezetése a kormánynak jutott leghamarabb eszébe, nem pedig más gazdaságpolitikai szereplőnek.

Végezetül még egy kérdés, az MNB szerint a versenyképességi rangsorokban is lefelé csúszás figyelhető meg. Mi erről a véleménye?

Valószínűleg az MNB az IMD kutatására utalhat, ahol érdekes módon a kutatócég azt az eredményt hozta ki, hogy visszaestünk, konkrétan az FDI-állomány alacsony szintjét felhozva alapvető indokként. Ezt a rangsort, amire az MNB hivatkozik, erős zárójelbe raknám, a következő okokból következően:

  1. Az OECD-országok között mindig is a legjobb harmadban szerepeltünk az FDI, azaz a külföldi működő tőke beáramlása és az FDI összállománya tekintetében is.
  2. Emellett érdemes azt is megemlíteni, hogy Magyarország az élmezőnyhöz tartozik abban a tekintetben, hogy ugyanezen OECD-rangsorban benne vagyunk az utóbbi években azon első tíz országban, ahol a befektetett tőke jövedelmezősége a legmagasabb.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ez a folyamat már több éve tart, így egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarország az egyik legvonzóbb ország egész Európában a külföldi működő tőke számára. Erre utal, hogy hazánkban az egyik legmagasabb a beruházási ráta az EU-ban, és ennek nagy része, mintegy ötöde, az FDI-ból ered. További pozitívum ezzel kapcsolatosan, hogy a nyugatról és keletről érkező FDI ráadásul egyaránt jól diverzifikált szerkezetű.

(Borítókép: Matolcsy György, Nagy Márton és Varga Mihály. Fotó: Koszticsák Szilárd, Kovács Tamás / MTI)



  • Hírek
  • Babaváró hitel