Varga Mihály olyat mondott, amitől még a forint is megremegett

A héten a legfontosabb nemzetközi esemény az amerikai jegybank szerda esti kamatdöntő ülése volt, ahol nem történt kamatemelés, ugyanakkor a várható kamatpályát a korábban vártnál magasabban vázolta fel a Fed. „Ekkor még nem is reagált a forint árfolyama, azonban csütörtök hajnalban megindult a gyengülés, mely felgyorsult, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter a banki különadó kiterjesztését lebegtette meg a Közgazdász-vándorgyűlésen, illetve a költségvetési hiánycél felülvizsgálatáról is beszélt” – állapította meg az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.

Az euró–forint árfolyamában 389-nél húzódik egy fontos ellenállási szint, míg támasz a 383-384-es tartományban az Equilor kimutatása alapján. Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője emlékeztetett, hogy a konferencia panelbeszélgetésén elhangzott, szükség esetén további adót vethet ki a kormány a bankokra, valamint felülvizsgálhatják a kamattámogatott hitelprogramokat, illetve leállíthatnak folyamatban lévő beruházásokat – ez utóbbi pedig negatívan hatna a hazai GDP alakulására.

Később ugyan a pénzügyminiszter pontosította szavait, és Kocsis Máté frakcióvezető is a bankszektort érintő változtatások ellen szólalt fel, ez csak arra volt elegendő, hogy péntek délig a 387-es szint alá erősödjön vissza a forint az euróval szemben

– erre már Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője világított rá. A magyar fizetőeszköz azonban ezt a visszaerősödést hamar feladta, szombat délben 389,65 forintba került egy euró.

Pontosított a pénzügyminiszter

A Közgazdász-vándorgyűlésen rövid interjút készítettünk Varga Mihállyal, ahol érintettük a bankok nyereségét is. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az adóbevételeket mérlegeljük, akkor egy fiskális eszköz lehet a bankadó megemelése. Ugyanakkor nem erről van most szó, a monetáris politika jelentősen belenyúlt a banki eredményekbe, méghozzá pozitívan, hiszen a jegybanki magas kamatszint hozza össze a bankrendszer nyereségének nagy részét.

Két dolgot tehetünk: tétlenül nézzük a folyamatot, vagy közreműködünk abban, hogy ez megváltozzon

– fogalmazott a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy a korábbi panelbeszélgetésen lehetőséget nyitott a monetáris politika számára, amit majd mérlegelnek.

Az MNB üzeneteire figyel a piac

Jövő hét kedden tart kamatdöntő ülést a Magyar Nemzeti Bank, ahol várhatóan 100 bázisponttal csökkentik az effektív kamatszintet, így az 13 százalékon összeér majd az alapkamattal – jelezte lapunknak Varga Zoltán, megjegyezve, hogy az egyéb üzenetek is nagyban befolyásolhatják a forint mozgását. Megismerhetjük a friss inflációs jelentés keretszámait, illetve a további várható kamatpályával kapcsolatos jegybanki üzenetekre is érdemes figyelni.

– mutatott rá Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője megjegyezte, hogy az uniós forrásokkal, valamint a Varga Mihály által a Közgazdász-vándorgyűlésen bejelentett költségvetésihiány-felülvizsgálattal kapcsolatos híreknek is lehet piacmozgató hatása.

Negatív hangulatban a főbb európai tőzsdék

Az európai tőzsdék negatívan teljesítettek a héten:

• a francia CAC-40 1,92 százalékos gyengüléssel,
• a frankfurti Dax 1,78 százalékos mínuszban,
• a londoni FTSE 100-index 0,25 százalékos csökkenéssel,
• az euróövezeti EuroStoxx50 1,55 százalékos visszalépéssel zárt.

Gyengén teljesített a BUX-index

A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan jelentősebb, 4,56 százalékos gyengüléssel végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.

A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:

• a Mol 0,87 százalékot erősödött,
• a Richter nem mozdult egyik irányba sem,
• a Magyar Telekom 1,52 százalékot szárnyalt, 
• az OTP Bank 12,59 százalékot zuhant.

Új kulcsszó jelent meg, az ESG

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója a Közgazdász-vándorgyűlésen ismertette, hogy egyre fontosabbá válik a piacon három betű, amely nélkül a cégeknek egyre nehezebb érvényesülni, ez az ESG.

A befektetők pedig egyre inkább ezeket az ESG-szempontokat keresik, tehát üzleti előnyt hordoz – világított rá Végh Richárd. A BÉT vezérigazgatója szerint főleg két szempontot tartanak szem előtt a befektetők:

• A fenntarthatóságtól feltételezik a magasabb hozamot, és ezért fektetnek egy cégbe.
• Hozamtól függetlenül is fontosnak tartják a fenntarthatóságot, elvi kérdésként tekintenek rá.

Kiemelte, hogy az Európai Unió is komolyan foglalkozik azzal, hogy fenntarthatóvá váljanak a gazdaságok. „Kibocsátási limitek vannak, kvótarendszerek, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentsék, és a klímacélok teljesüljenek.”

A gáz drágult, az olaj ára csökkent

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, októberi határidőre megawattóránként 34,860 eurón állt hétfő délután. A gáz ára 40,25 euróra emelkedett péntek délutánra. 

Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára a hétfő reggeli, hordónkénti 94,27 dollárról péntek délutánra 93,64 dollárra csökkent.

Ki felel a magas üzemanyagárakért?

Az egekben lévő üzemanyagárakról Orbán Viktor múlt pénteken, a Kossuth rádió  Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy fogalmazott: „Káromkodni nem akarok, mert az egy miniszterelnökhöz nem illik, de erőseket gondolok, amikor azt látom, hogy az ukránok megemelték a tranzitdíjat, így a nafta drágábban jön Oroszországból Ukrajnán keresztül, 3,5-szeres áron”. A magyar miniszterelnök szerint a tranzitdíjak növelésével az infláció is magasabb lett – mintegy fél százalékkal.

Ukrajna a Barátság kőolajvezetéket ért károk helyreállítási költségével indokolta a díjak emelkedését, amivel egyébként 21 euróra, nagyjából 8 ezer forintra nőtt a tonnánkénti tarifa másfél év alatt.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 2023. 09. 26., 14.00 – MNB, kamatdöntés
• 2023. 09. 29., 08.30 – KSH, munkanélküliségi ráta

(Borítókép: Varga Mihály a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben. Fotó: Komka Péter / MTI)