Putyin kíméletlen bosszúját mindenki megfizeti majd a benzinkutakon

Oroszország a saját piacának stabilizálása miatt – négy volt szovjet állam kivételével – minden országba ideiglenes exporttilalmat vezetett be a benzinre és a gázolajra – közölte a héten a Kreml. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalom nem vonatkozik az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjainak kormányközi megállapodások alapján szállított üzemanyagokra, amelyek Belaruszt, Kazahsztánt, Örményországot és Kirgizisztánt foglalják magukban. Az orosz energiaügyi minisztérium szerint az intézkedés megakadályozza az üzemanyagok engedély nélküli „szürke” exportját, azon túl, hogy csökkenti az orosz fogyasztói árakat a nagyobb kínálat miatt. Az elemzések korábban arra mutattak rá, hogy

Az üzemanyagok nagykereskedelmi árai korábban megugrottak, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi áraknak a felső határát korlátozták. Az mindenesetre biztosan leszögezhető: Oroszország bizonyos részein komoly pluszköltségeket eredményezett az áremelkedés a mezőgazdasági betakarítás alatt. Fontos arra is kitérni, Oroszország szeptember első 20 napjában már nagyjából 30 százalékkal csökkentette tengeri dízel- és gázolajexportját az augusztusi adatokhoz képest. Moszkva tavaly 4,82 millió tonna benzint és csaknem 35 millió tonna gázolajat exportált.

Ez lenne Putyin bosszúja?

Az elmúlt időszakban Magyarországon is jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak, részben az elégtelen finomítói kapacitás és a feszes piacok miatt, de szintén közrejátszottak a folyamatokban a geopolitikai feszültségek, valamint a magas nyersanyagköltségek is. A dízel ára gyorsan emelkedik, a kiskereskedelmi árak rekordot döntenek, ugyanakkor annyiban árnyalni kell a képet: tavaly hasonló folyamatokat lehetett látni a piacokon.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentésében arról számolt be, a dízelfogyasztás idén naponta mintegy 100 ezer hordóval növekszik majd. Ehhez képest a benzin esetében napi 500 ezerre, a repülőgép-üzemanyag és a kerozin esetében pedig több mint napi egymillió hordóra számítanak. A dízel kulcsfontosságú mint ipari és szállítási üzemanyag, a készletek csökkenése pedig a termelés és a szállítmányozás visszaesésén keresztül a teljes gazdaságot befolyásolhatja.

Érdekes ellentmondás, hogy az Európai Unió az év elején leállította az orosz üzemanyag tengeri behozatalát a szankciók miatt, ugyanakkor továbbra is szüksége van az oroszokra a globális piacokon, hogy az árak stabilak maradjanak. A mostani moszkvai intézkedések következtében az infláció lehetséges fellendülését várják a kontinensen, mivel korábban Oroszország és Szaúd-Arábia már bejelentette, hogy csökkenti az olajtermelését, és ez azonnal éreztette a hatását. A globális üzemanyagéhség, a recessziótól való félelem, valamint a szaúdi és orosz kitermelés csökkentése a Brent-típusú nyersolaj hordónkénti árát 90 dollár fölé tolta. A Brent globális referenciaár a június végi mélypont óta 30 százalékkal emelkedett.

Amerikában is felmerült kérdésként

Oroszország a világ egyik legnagyobb dízelolaj-exportőre, a Vortexa adatszolgáltató cég szerint idén eddig a globális kínálat több mint 13 százalékát adta. Az uniós importtilalom bevezetése óta Moszkva új vevőket talált Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Ám most a globális kínálatot szűkítette Putyin, így fokozódhat a globális verseny, ami mindenütt, így Európában is, az árak további emelkedését eredményezheti.

És valljuk be, alig meglepő, hogy ahogy tavaly, úgy idén a tél közeledtével, Vlagyimir Putyin szűkíteni szeretné a piacot. Érdekes adalék: a jövő évi amerikai elnökválasztás republikánus jelöltjei éppen a napokban az üzemanyagárak emelkedésével támadták a Biden-kormányzatot, Donald Trump egyenesen a hazai olajipar elhanyagolásával vádolta a még regnáló amerikai elnököt.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj-gázipari elemzője szerint az biztos, a globális dízelpiac tovább szűkül, ugyanakkor Oroszország idén júniusban napi 1,3 millió hordó dízelt exportált, míg a teljes finomított termékexport meghaladta a 2 milliót. Szerinte a termékexport-tilalom naponta 250 millió dollár bevételkiesést jelent Oroszországnak. Úgy véli, nagy bajban lehet az orosz finomítói szektor, hiszen ilyen döntést kellett hozniuk a hazai piac kiegyensúlyozására.

Vagy megint azt gondolja Vlagyimir Putyin, ahogyan tavaly Európát gázzal, idén a nyugati világot esetleg a dízelhiánnyal tudja jobb belátásra bírni. Az előbbi sem ment, az utóbbi sem fog működni

– tette hozzá az energetikai szakértő, aki szerint a mostani orosz lépés maximum addig tartható, amíg az orosz tárolók teljesen meg nem telnek.

Az ukránok és a horvátok sem kímélik a magyar piacot

„A Mol Csoport ukrán és horvát partnerei visszaélnek Csehország, Szlovákia és Magyarország történelmi kiszolgáltatottságával, hiszen a tengertől elzárt országok finomítóit csak tranzitországokon – jellemzően az Adria- és a Barátság-vezetéken – keresztül lehet ellátni. A megemelt tranzitdíjak az egész régióban kihívást jelentenek az üzemanyagpiaci szereplők számára” – tájékoztatta erről korábban az Indexet a Mol Csoport.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt is kiemelte, a drágulás mögött az áll, hogy az orosz importolaj tranzitdíját Ukrajna többször is megemelte. Ennek egyenes következménye, hogy augusztusban a vártnál magasabban alakult az infláció az üzemanyagáraknál. A Mol a válaszában arra is kitért, „a JANAF a méltányosnak tartott piaci ár négy-ötszörösét kéri az Adria-vezeték horvátországi szakaszának használatáért”.

Majd azt is hozzátették, a vállalat egyedül ezen az útvonalon tud beszerezni nem orosz kőolajat ahhoz, hogy megfeleljen az uniós szankciós politikának. A magyar olajipari cég arra is rávilágított, így a hosszú távú ellátásbiztonságot jelentő szerződés helyett egyelőre csak rövid távú szerződések megkötésére volt lehetőség. Ám az ukránokat se kell félteni. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogyan emelkedtek saját bevallásuk szerint is az árak:

Fontos kiemelni, hogy a hírek szerint ez tovább növekedhet. „Jelenleg a piaci benchmark árnak az ötszörösét fizetjük szállítási költségként Horvátországban, és három és félszeresét Ukrajnában. Elolvasták ők is, hogy milyen uniós szabályozások vannak, és ennek megfelelően léptek egyet” – ezt már Hernádi Zsolt mondta az idei Tranzit Fesztiválon. Ugyancsak a Mol elnök-vezérigazgatója fogalmazott úgy az MCC Feszten – éppen az Index kérdésére –, hogy „az unió semmit nem csinál. Mi azonnal bejelentettük, hogy ez visszaélés az erővel, visszaélés a joggal”, hogy a horvátok nagymértékben megemelték a szállított olaj tranzitdíját az utóbbi hónapokban.

(Borítókép: Index)