Döntöttek Matolcsy Györgyék, mindenki ezt várta: bezárult egy kör

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) augusztusi ülésén az irányadó kamatszintet a korábbi 15-ről 14 százalékra csökkentette, és az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén. Utóbbi pedig a szerdai, szeptemberi ülést követően is változatlan maradt.

• A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 16,50-ról 14 százalékra,
• míg alsó szélét a korábbi 12,50-ról 12 százalékra módosították.

Az MNB tavaly októberben 500 bázisponttal 18 százalékra emelte az irányadó kamatszintet azt követően, hogy egy hónappal azelőtt lezárta az alapkamat emelési ciklusát. Az effektív kamatot pedig idén májustól kezdte el szisztematikusan vágni.

Újra csökkentették az effektív kamatszintet

A legfrissebb döntés értelmében a Monetáris Tanács az effektív ráta 100 bázispontos csökkentésével lezárta a rendkívüli kamatkörnyezet normalizációját. A mai döntést követően a 13 százalékos alapkamat válik az effektív jegybanki kamattá, ezáltal

„Ezt a kamatkörnyezet egy rendkívüli időszakban vezette be a nemzeti bank, a normalizációs szakasz májusban indult, ennek az utolsó lépését tette meg most a monetáris tanács” – erősítette meg Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő értékelésében.

Egyúttal a jegybanki kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről határoztak, az alapkamat körüli 100 bázispontos sávval.

A döntés értelmében jegybanki eszköztár átalakul és egyszerűsödik. A tartalékszámla október 1-től a bankok számára korlátlanul rendelkezésre áll, és kamatozó részére a jegybank egységesen az alapkamatot fizeti. A diszkontkötvényt a következő időszakban alapkamat szintjén hirdetik meg.

Továbbra is elfogadhatatlanul magas

„Az infláció csökkenő pályára állt, ám továbbra is elfogadhatatlanul magas, ezért a monetáris szigor továbbra is szükséges az árfolyamstabilitás érdekében” – tette hozzá Virág Barnabás, aki azt is elmondta, hogy az év végére 7-8 százalékos lehet az általános fogyasztóiár-index. Az MNB megítélése szerint ezért 2024-ben is folytatni kell a dezinflációs folyamatokat.

– derül ki a jegybank előrejelzéséből. A MT kockázati értékelése alapján az inflációs kockázatok fölfelé, miközben a növekedést övező kockázatok lefelé mutatnak.

A dezinflációhoz – vagyis az infláció mérsékléséhez – főként a feldolgozott élelmiszerek, illetve az iparcikkek járultak hozzá. „A szigorú monetáris politika, a tavalyinál kisebb nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása egyre szélesebb körben fejt ki erős dezinflációs hatást” – közölte a jegybank.

Jók a makrogazdasági kilátások

Virág Barnabás azt is összegezte, hogy az olajárak újbóli és jelentős növekedése megakaszthatja a dezinflációt, és ez az általánosan lassabban mérséklődő maginflációs mutatók hatásaival kiegészülve arra utal, hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan elhúzódó folyamat lesz. Ám a dezinfláció gyorsulásával a reálkamat szeptemberben pozitív tartományba kerül. Majd leszögezte:

Virág Barnabás emlékeztetett, hogy egyes piaci szereplők visszatekintő és profitvezérelt árazást alkalmaznak, szerinte ennek gátat kell vetni. A költségvetési hiány mérséklődése idén tovább folytatódik, ám a várttól érdemben elmaradó makrogazdasági – különösen fogyasztási – pálya miatt az idei évben a 3,9 százalékos célnál magasabb hiány kialakulása várható. A deficit pontos mértékét nagyban befolyásolja a kiadások év végi alakulása. Az államadósság-ráta az előző év végi 73,3 százalékról 2023 végére 70 százalék közelébe csökken, amit évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követ.

Ennek jó példája, hogy a külső egyensúlyi pozíció gyors és jelentős javulása folytatódott. A folyó fizetési mérleg egyenlege az idei év júliusában egyensúly közelében alakult. Összességében a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul. Az állampapírpiaci felárak jelentősen csökkentek, de a pénzügyi stabilitás megőrzése továbbra is kulcskérdés. A fogyasztás gyorsabb helyreállását feltételező kockázati pálya az alappályához képest magasabb növekedési és inflációs pályával konzisztens.

A kulcs az árstabilitás elérése és a dezinflációs pálya fenntartása. Ehhez szigorú, óvatos, adatvezérelt döntések a fontosak

– zárta az alelnök, aki azt is hozzátette: a globális dezinflációt övező kockázatok megjelenése és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt óvatos monetáris politikát indokol. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, és a következő hónapokban ezek alapján dönt a monetáris kondíciók szükséges módosításáról.

(Borítókép: Matolcsy György. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)