A kormány zárja a kapukat, kongatják a vészharangot a napelemeseknek

„Akik belekezdtek a napelemes beruházásba – ahol pályáztak, vagy csak igénybejelentés történt –, mindenképpen valósítsák meg, mert a korábbi feltételeknél csak rosszabb jöhet” – így értékelte az Indexnek Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezetője azt, hogy a hetekben egyértelmű lett: a bruttó elszámolásban az MVM 5 forint/kilowattóráért veszi meg a termelőtől az áramot.

Nincs sok lehetőség

A kérdéseinkre válaszul az Energiaügyi Minisztérium egyértelműen megírta: „a legkorrektebb árazás az, ha az MVM ugyanannyiért veszi az áramot egy napelemes termelő magánszemélytől, mint amennyiért egy lakossági felhasználó számára biztosítja, mondjuk, a paksi atomerőmű által termelt villamos energiát. A napelemes beruházások megtérülésében az átvételi ár fontos tényező ugyan, de nem az egyetlen szempont.”

Mokry Tamás úgy véli, ez alapjaiban rendezi át a napelemekkel kapcsolatos megtérülési időt. Az alábbi kép körvonalazódik: ha azt feltételezzük, hogy a rezsicsökkentés miatt a vételezett áramért 50 forintot fizetünk – súlyozott átlaggal, ahol 2520 kilowattóráig 36 forintért vesszük –, akkor jól látható a tízszeres különbség. És ez nagyjából reális egy normál méretű napelemes rendszer esetén, amelyet egy négyfős család számára alkalmas házban helyeztek el – a helyben fogyasztott mennyiséget 20-30 százalék között becsültük, a maradék kitáplálásra került.

A Tiszta Energiák ügyvezetője szerint jelentősen csökken a mozgástér, így három igazi lehetőség maradt a bruttó elszámolásba kerülőknek:

1. Akkumulátoros rendszerek telepítése: ezzel alapvetően az a probléma, hogy nagyon költséges. „Így az ilyen rendszerekhez szükséges további támogatásokat elérhetővé tenni.”
2. Az okosotthonrendszerek kialakítása is drága, ugyanakkor a szakértők egybehangzó véleménye szerint érdemes lesz erre fókuszálni, hiszen annál jobb, minél inkább azonos időszakra esik a termelés és a fogyasztás.
3. Végezetül az energiaközösségek.

Az utóbbival azért érdemesebb bővebben foglalkozni, mert még Palkovics László, korábbi energetikáért felelős miniszter is arról beszélt a tél derekán lapunknak, hogy ez a megoldás a jövő. Fontos hozzátenni: az 5 forintos árral az a probléma, hogy ha a napelemes visszatáplál, jelentősen emelkedik a megtérülési idő, ugyanakkor az energiaközösség több energiát fogyaszt, így könnyebb azonnal felhasználni a megtermelt áramot. Ám Mokry Tamás azonnal kiábrándító választ adott:

Az energiaközösségeket meg lehetne csinálni aggregátoron keresztül. Ehhez viszont szükség van az együttes ellátás lehetőségét is biztosítani. Az energiaközösségeknek jelenleg nincs meg a jogi kerete, reméljük, ősszel a parlament elfogadja az ehhez szükséges szabályozást. Szerintem is ennek van igazán jövője, ugyanakkor jelenleg kivitelezhetetlen, mivel nincs meg a szükséges jogszabályi környezet.

Jó példa erre a társasházaknál megfigyelhető elszámolás: itt a közösség csak a közös helyiségek elszámolásában veheti figyelembe a megtermelt áramot, amelyek egy villanyórán vannak.

Be kell fejezni a megkezdett beruházásokat

„Ha azt szeretnék a döntéshozók, hogy legyen folyamatos fejlődés az iparágban, szükség lesz további támogatásokra. Eddig tényleg mesterségesen növekedett a szektor – számos cég átváltott napelemekre, amely előtte akár klímát szerelt –, ám ha bevezetik az 5 forintot, akkor gyakorlatilag a lakossági üzletágat lenullázzák” – hívta fel a figyelmet Mokry Tamás, aki szerint azt is érdemes kiemelni, a vállalati szektor, ahol a termelés egyszerre zajlik a felhasználással, kifejezetten jól járt: itt vannak olyan beruházások, amik PÁR év alatt megtérülnek. Ezt a piacot viszont egy életszerűtlen szabályozás nehezíti.

A Tiszta Energiák ügyvezetője szerint ez már csak azért is igaz, mert a családi házaknál hiába kezd elérhetővé válni a technológia az energiatárolásra, pokolian drága. Természetesen minél több energiatárolásra képes egy akkumulátor, annál drágább. Így a fogyasztás és termelés közötti eltérés könnyebben kiegyensúlyozható, de nézzük meg konkrétabban: egy családi ház tetején nyáron egy nap alatt akár 70 kilowattórát is lehet termelni.

Ennek a 70 százaléka elveszne, illetve 5 forintért lenne értékesítve, ha nem lenne tárolás. Ebben az esetben a rendszerhez kellene legalább 50 kilowattóra tárolókapacitás, ugyanakkor egy normál ház nem is tudna mit kezdeni este sem ezzel az energiamennyiséggel. Kivéve a téli időszakot, amikor viszont fűtésre egy hideg napon még kevés is ennyi energia.

„Azt tudom tanácsolni mindenkinek, ha már belekezdett bármilyen formában ebbe a projektjébe, tehát a 100 százalékos támogatásokra pályázott vagy az igénybejelentés megtörtént szeptember 7-ig, mindenképpen fejezze be a rendszer telepítését. Minden feltétel a továbbiakban várhatóan csak rosszabb lesz” – mondta Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezetője.

Nem lesz rendszerhasználati díj

Ahogy azt korábban megírtuk, múlt héten összeültek a minisztérium és a napelemes szervezetek képviselői. Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban kiemelte, több részletkérdésben is egyértelműsítették a kormányzati álláspontot. A tárgyalást így foglalta össze:

• Az éves szaldóelszámolás fenntartása minden háztartási méretű kiserőműre érvényes. Az általános határidők betartása esetén a családokon kívül a további üzemeltetők (köztük például vállalkozások, önkormányzatok és intézmények) napelemes rendszerei is a kedvezőbb elszámolásban maradhatnak.
• A folyamatban lévő lakossági napelemes pályázaton nyertes beruházások a kormányzati szándék szerint szintén éves elszámolásban működhetnek az üzembe helyezésüktől számított 10 éven át. Az Energiaügyi Minisztérium elkezdte újratárgyalni azt az uniós társfinanszírozású programban megszabott feltételt az Európai Bizottsággal, amely alapján az érintettek korábban elfogadták, hogy automatikusan átkerülnek a kötelezően bevezetendő bruttó elszámolásba.
• A sajtóban megpendített téves értelmezéssel szemben nincs olyan elvárás, hogy a háztartási napelemekből hálózatba táplált energia után akár éves szaldó, akár bruttó elszámolásban bárkinek rendszerhasználati díjat kellene fizetnie.

Fontos kiemelni: ezek közül a legfontosabb az utolsó pont, ugyanis az államtitkár tisztázza, hogy 

Korábban az Index is úgy értesült, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletének értelmében a szeptember 7-e előtti igénybejelentettek a rendszerhasználati díjat a betáplálás és a fogyasztás különbségére fizetik meg. Ám a szeptember 7-e után csatlakozók a betáplálás és a fogyasztás után külön-külön is adósok a díjjal. Ugyanakkor Steiner Attila egyértelműen tisztázta a helyzetet, és ezzel még egy nyitott kérdést zárt le.

(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)