Áder János: Legyünk mi az a nemzedék, amely ezt az önsorsrontást befejezi

Áder János, az esemény fővédnöke elmondta, hogy a fejlődés három egymástól elválaszthatatlan tényezőjét, a társadalmat, a környezetet és a gazdaságot összhangban kell tartani. 

A fenntartható fejlődési mód az, amikor a jelen szükségleteit úgy elégítjük ki, hogy azzal nem veszélyeztetjük a jövő generáció szükségleteinek kielégítését – hangsúlyozta, majd kiemelte:

Legyünk mi az a nemzedék, amely ezt az önsorsrontást befejezi. Legyünk az a nemzedék, amely megtalálja az egyensúlyt a fejlődés és a természettel való együttélés között, hogy ez az évszázad ne egy tartós lejtmenet, hanem a társadalom többsége számára egy viszonylag magas színvonalú, humán jóléti időszak legyen.

A volt köztársasági elnök felidézte, az elmúlt években előtérbe kerültek olyan új kérdések, mint a vízválság, a biodiverzitás vagy a körforgásos gazdaság. Az ENSZ-ben elfogadott, közös fenntarthatósági vállalások teljesítése ugyanakkor nem halad jó ütemben. Mint mondta,

Majd hozzátette: a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében rosszabb helyzetben vagyunk, mint a párizsi megállapodás 2015-ös megkötésekor. „Felejtsük el, hogy bizonyos folyamatokat képesek vagyunk egy hirtelen határozott fékezéssel megállítani. Lássuk be, hogy nem egyetlen ellenség, például csak a klímaváltozás ellen kell küzdenünk” – mondta.

Áder János felhívta a figyelmet, a „vészharang kongatásban és egyezményírásban jeleskedő” klímacsúcsok tömegtanácskozásai önmagukban nem képesek változást elérni. „Vegyük tudomásul, hogy a jelenlegi tempó mellett a felmelegedés mértéke másfél fok alatt nem tartható, már a két fok is kérdéses” – hangoztatta.

Összetettek a problémák

A volt köztársasági elnök azzal folytatta: el kell felejteni azt is, hogy a fenntarthatóság „néhány habókos zöld” mantrája. „De a viszonyítási pont ne a progresszív – én inkább agresszívnek nevezném –, kulturális értékeinket romboló tüntetők üres tiltakozása legyen” – majd hozzáfűzte:

Kitért arra is, hogy a megelőzés a legtöbb esetben már nem lehetséges, ezért alkalmazkodni kell sok esetben a mások által előidézett helyzethez. Selye János stresszkutató megállapításait felidézve hozzátette: az élőlények a stresszhelyzetre a meneküléssel vagy harccal reagálnak, ám mindkét válasz rengeteg energiát igényel tőlük. Ha az alany képtelen alkalmazkodni, akkor elfogy az erőtartalék, az élőlény kimerül és elpusztul – mutatott rá, majd Áder János A növekedés határai című könyv szerzőit idézve arról is beszélt:

Ha a jelenlegi szakpolitikákban komoly változásokat jelölünk ki, akkor tudunk olyan forgatókönyvet készíteni, amelyben a növekedés rendezett körülmények között fejeződik be, és azt később egy hosszú időn keresztül tartó, viszonylag magas színvonalú humán jólét követi.

Megjegyezte: a fenntarthatósági fordulat „első látásra olyan, mintha egy működő varrógépbe akarnánk cérnát fűzni. Ám hogy mégsem ennyire reménytelen a helyzet, az épp az olyan embereknek, cégeknek, feltalálóknak, kis- és nagyvállalkozóknak, befektetőknek, oktatási központoknak és fejlesztőknek köszönhető, akik a Planet Budapest expón megjelennek” - tette hozzá.

Áder Jánossal nemrég az Index is interjút készített, amely az alábbi linken érhető el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!