Itt van Matolcsy Györgyék válasza Orbán Viktor kijelentésére

Az idei év második negyedévében Európában lassult, Kínában és az Egyesült Államokban gyorsult a gazdasági növekedés – kezdi legfrissebb, szeptemberi inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank, majd kiemelik: a nemzetközi – különösen az európai – konjunktúrakilátások alakulásában változatlanul jelentős bizonytalanságot okoz az elhúzódóan magas inflációs környezet, a folytatódó orosz–ukrán háború és az általánosan növekvő geopolitikai feszültség.

Míg a kontinensünkön a gazdaság bővülése a várakozásoknak megfelelően alakult, az Egyesült Államok meghaladta azokat. Kínában az ingatlanpiaci válság és a visszaeső export lassította a növekedést, ugyanakkor a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország kibocsátása a második negyedévében 0,1 százalékkal mérséklődött éves összevetésben.

Dezinfláció dezinfláció hátán

A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint az unióban a tavaly októberi inflációs csúcs óta folyamatosan mérséklődik az éves fogyasztóiár-index. A dezinfláció a nyár végén lelassult, azonban a globális trendek az árindexek folytatódó mérséklődését vetítik előre. Majd emlékeztetnek, az elmúlt negyedévben a meghatározó központi bankok tovább szigorították a monetáris kondíciókat. A régióban a cseh és a román jegybank szinten tartotta az alapkamatot, a lengyel jegybank pedig szeptemberben 75 bázisponttal 6 százalékra csökkentette az irányadó rátáját.

Arra is kitértek, hogy az elmúlt negyedévben összességében romlott a befektetői hangulat. Az amerikai adósságbesorolást érintő leminősítést követően emelkedett a globális pénz- és tőkepiaci volatilitás. A romló kockázatvállalási kedv elsősorban a meghatározó jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozásokhoz, valamint az európai és a kínai gazdaság lassulásához köthető.

Ahogy arra korábban az Index is felhívta a figyelmet, most a jegybank is kiemelte: az olajárak jelentősen, 90 dollár fölé emelkedtek, ám az európai gáz ára nem változott, pedig az egyéb energiaárak jellemzően emelkedtek. A jegybank szerint az olajárak emelkedését a kínálattal kapcsolatos aggodalmak fűtötték.

Megtörténhetett a fordulat?

A Magyar Nemzeti Bank az elemzésében emlékeztet, az elmúlt negyedévben a romló globális befektetői hangulat ellenére a fontosabb magyar pénzpiacok stabilan alakultak. A bankközi és a rövid oldali állampapírpiaci hozamok csökkentek a kamatcsökkentéssel párhuzamosan. A forint az időszak elején gyengült az euróval szemben, majd stabilizálódott. Kiemelték:

Az elmúlt hónapokban gyorsult a hazai infláció csökkenése. A szigorú monetáris politika, a tavalyi évinél kisebb nyersanyagárak, a visszafogott fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek együttes árleszorító hatása egyre szélesebb körben fejt ki erős dezinflációs hatást. Az éves infláció az év végére egy számjegyű tartományba kerül. Az árstabilitás elérése érdekében azonban a fogyasztóiár-index további csökkenése szükséges 2024-ben.

Az MNB külön részletezi, hogy az infláció januári tetőzése óta folyamatosan csökken. „Az elmúlt hónapokban folytatódott a hazai infláció csökkenése, augusztusban 16,4 százalékon alakult a fogyasztóiár-index” – teszik hozzá. A dezinfláció egyre szélesebb körben érezhető, így az élelmiszer- és iparcikk-infláció lassulása mellett a szolgáltató ágazat fogyasztóiár-indexe is érezhetően csökkent. Előretekintve, az éves árdinamika folytatódó mérséklődését külső és belső tényezők egyaránt támogatják.

Az élelmiszer-infláció folytatódó mérséklődését a tavaly május óta folyamatosan csökkenő globális élelmiszer-alapanyagárak mellett az egyre erősebb versenyt generáló kormányzati intézkedések is támogatják. Ám a kőolaj világpiaci árának emelkedése erőteljesen éreztette a hatását a hazai üzemanyagárakban, ezzel lassítva a dezinflációs folyamatot – tették hozzá a jelentésükben.

A Magyar Nemzeti Bank szerint egyértelmű, hogy a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. Az inflációban tapasztalható átárazások már megfelelnek a historikus átlagnak, augusztusban pedig hosszú idő után már a maginflációban is hasonló átárazás volt megfigyelhető. A dezinfláció az iparcikkek mellett a piaci szolgáltatásokban is megindult.

Majd hozzátették, hogy a jövő évre várt inflációs pálya a magasabb üzemanyagárak áthúzódó hatásához köthetően enyhén feljebb tolódott a júniusi prognózishoz képest, ennek ellenére novemberre várhatóan egy számjegyűre csökken. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–18,1, 2024-ben 4,0–6,0, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat – így az infláció leghamarabb 2025-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba, ha nem módosítják a tartományt.

A Magyar Nemzeti Bank szerint a költségvetési hiány mérséklődése az idei évben tovább folytatódik. A költségvetési hiánycél 2023-ban a GDP 3,9 százaléka, 2024-ben 2,9 százalék, majd 2025-ben 1,9 százalék. A várttól elmaradó makrogazdasági – különösen fogyasztási – pálya miatt idén a hiánycélnál magasabb hiány kialakulása várható.

Az Inflációs jelentés előrejelzése szerint az államadósság-ráta a 2022. év végi 73,3 százalékról a nominális GDP növekedésének köszönhetően 2023-ban a GDP 70 százaléka közelébe csökken, amit évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követ.

Növekedés vagy költségvetési egyensúly?

A hazai GDP idén −0,5, illetve 0,5 százalék közötti tartományban várható az Inflációs jelentés előrejelzése szerint. Jövőre, illetve 2025-ben egyaránt várhatóan 3,0–4,0 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye. Az idei évben az alacsony gazdasági teljesítmény hátterében elsősorban a magas infláció és az állami beruházások visszafogása áll a jegybank szerint. Az áremelkedések miatt csökkenő reálbérek, valamint a csökkenő fogyasztás és beruházói döntések a belső kereslet csökkenését eredményezik.

Mint ismert, az idei második negyedévben éves összevetésben 2,4 százalékkal mérséklődött a hazai GDP. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal mérséklődött, így velünk maradt a technikai recesszió. A jegybank azt is kiemelte, hogy

a háztartások fogyasztása a magas infláció és a romló reáljövedelmi folyamatok miatt összességében mérséklődik az idei évben, míg a megemelkedett vállalati költségek és a bizonytalan kilátások hatásai a beruházások átütemezésében vagy elmaradásában mutatkoznak meg.

A Magyar Nemzeti Bank szerint a mezőgazdaság ugyanakkor a tavalyi aszály után idén várhatóan számottevően magasabb kibocsátást ér el. Szerintük a gazdaság fokozatos élénkülésében szerepet játszik az ismét pozitívvá váló reálbérindex és a tavalyi rendkívül kedvezőtlen év után az idén várhatóan magas kukoricatermés harmadik negyedévben történő betakarítása is.

Legfontosabb külkereskedelmi partnereink növekedése a várakozások szerint 2024-ben is visszafogott maradhat, azonban a folyamatban lévő jelentős kapacitásbővítő beruházások ezt a hatást ellensúlyozzák. Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a jövő évtől a GDP bővülését.

Földbe állt a hitelpiac

Az MNB is megemlíti a jelentésében, hogy a teljes pénzügyi közvetítőrendszer vállalati hitelállományának éves növekedési üteme az előző negyedévhez képest 3 százalékponttal lassult, így 11,4 százalékot ért el júniusban. Az alapfolyamatokat jobban megragadó mikro-, kis- és középvállalkozások éves hiteldinamikája ennél alacsonyabb, 9,9 százalék volt.

A második negyedévben az újonnan szerződött – nem folyószámla jellegű – vállalati hitelek 50 százaléka volt valamilyen támogatott hitel, ami a Széchenyi Kártya Program MAX+ és a Baross Gábor Hitelprogram felfutása miatt lényegesen magasabb, mint a programok elindulása előtti 27 százalékos érték.

A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a második negyedévben nem változtak jelentősen a hitelfeltételek, mindössze néhány kisebb bank jelezte a hitelfeltételek szigorítását. A hitelkereslet tekintetében továbbra is kettősség figyelhető meg: a bankok nettó értelemben vett 65 százaléka tapasztalt élénkülést 2023 második negyedévében a rövid lejáratú hitelek iránt, míg 29 százaléka keresletcsökkenést tapasztalt a hosszú lejáratú hitelek esetében.

A vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 2023. év végére 5-6 százalékra lassulhat, majd 2024. év végétől 8-9 százalék körüli szinten stabilizálódhat a bővülés mértéke – emelik ki a jelentésükben. Márpedig ha nincs hitel, nincs növekedés.

Az MNB végezetül hozzáteszi: a második negyedévében a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme az előző negyedévhez képest 1,8 százalékponttal lassulva 2,8 százalékot ért el. Az újonnan szerződött lakáshitelek volumene az előző év azonos időszakától 67 százalékkal, a személyi hiteleké pedig 10 százalékkal maradt el, amihez a lakáshitelek esetében a Zöld Otthon Program miatti magas bázis is hozzájárult.

A támogatott programokkal kapcsolatban bejelentett változások miatt a babaváró kölcsön és „városi” csok konstrukciókban év végéig az előrehozott kereslet miatt felfutás várható, ami az idei évben támogathatja a hitelállomány bővülését. A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a lakáshitelek esetében a bankok csökkenő, míg a fogyasztási hitelek esetében növekvő keresletről számoltak be.

A háztartási hitelállomány éves növekedése 2023. év végén 3-4 százalékot érhet el, 2025. év elejétől pedig 8-9 százalék körüli lehet az éves bővülés mértéke – írják a jelentésükben.

(Borítókép: Matolcsy György. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)