Mindenki erről beszélt, most valóság lett: belenyúl a kormány a hiánycélba

További Gazdaság cikkek

A jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2 százalékra módosítja az idei évi GDP-arányos hiánycélt, amely 1 százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest – tájékoztatott erről a Pénzügyminisztérium.

A Pénzügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy a kialakult, veszélyes nemzetközi helyzet rendkívüli terhet ró a magyar költségvetésre is. A rezsivédelem magas költségein túl megnövekedett kiadást jelent, hogy egy háború közvetlen közelségében a magyar honvédelmi kiadások már az idén elérik a GDP 2 százalékát. Emellett Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított költségek megtérítését, amelynek összege eléri a 650 milliárd forintot.

Amennyiben a Bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, a hiány mértéke közel 1 százalékkal lenne alacsonyabb.

Emellett tovább bővítené a magyar költségvetés mozgásterét, ha az Európai Bizottság utalná a Magyarországnak jogosan járó uniós támogatásokat – húzta alá a tárca. Majd kitérnek arra is, hogy a jövőre nézve Magyarország kilátásai kedvezők, köszönhetően a gazdaság stabil alapjainak. A foglalkoztatottság továbbra is rendkívül magas, míg az export rekordmértéket ér el.

Az infláció jelentősen csökken, az év végére a kormány egy számjegyűre mérsékli. Eközben a folyó fizetési mérleg hiánya is folyamatosan javul, míg a tartósan magas hazai beruházási ráta továbbra is az Európai Unió élvonalában van. A pozitív kilátások alapján Magyarország már az idei év végére visszatérhet a növekedési pályára. A tájékoztatásukat úgy zárják, hogy a kormány a jövőben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását és megőrzi az évről évre csökkenő hiány- és adósságpályát. Magyarország államadóssága tartósan, mintegy 10 százalékkal alacsonyabb, mint az uniós átlaga, a kormány célja, hogy ez a csökkenő tendencia tovább gyorsuljon. Az idei GDP-arányos hiánycélt 3,9 százalékról emelik 5,2 százalékra.

Mint ismert, a jövő évi költségvetésben

4 százalékos növekedéssel,
2,9 százalékos államháztartási hiánnyal,
66,7 százalékos államadóssággal,
385 forintos euróárfolyammal számolnak,
valamint 6 százalék körüli éves inflációval tervezte meg a kormány.

Várható volt ez a lépés

Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője kiemelte, hogy az eredetileg tervezett 3,9 százalékos hiánycél várhatóan nem teljesül, a kormányzat a hiánycélt így 5,2 százalékra módosította, amely meghaladja a maastrichti kritériumot, ennek ellenőrzése azonban jelenleg fel van függesztve, így nem eredményez túlzott deficit eljárást. A módosított hiánycél ugyanakkor alacsonyabb a tavalyi 6,2 százalékos szintnél. „Harmadik negyedéves előrejelzésünk 4,9 százalékos deficitet tartalmazott, ez sem elérhetetlen, például a honvédelmi kiadások átütemezésével. A hiány alakulása szempontjából kérdés, hogy a második félévben mennyire tud beindulni a gazdasági növekedés és így a fogyasztás, hiszen ez nagyban befolyásolja a bevételi oldalt. Szintén meghatározó kérdés a kamat- és rezsikiadások alakulása” – emelte ki, majd hozzátette, hogy összességében fontos feladat a költségvetési hiány fokozatos lefaragása, ehhez pedig a kedvezőtlen körülmények mellett különösen is elengedhetetlen a fegyelmezett és takarékos költségvetési politika.

Kijöttek a legfrissebb adatok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint 2296 milliárd forint, a GDP 6,3 százaléka volt a kormányzati szektor idei év első féléves hiánya. A II. negyedévi hiány 570 milliárd forintot tett ki, a GDP 3,1 százalékát. Az első fél évben a kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása 17 662 milliárd forint volt.

Az első fél évben a tavalyi év azonos időszakához képest a bevételek 1605 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 790 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 172 milliárd forint (5,5 százalék) volt az áfabevétel növekedése, emellett jelentősen bővültek a különadó-bevételek. A jövedelemadó-bevételek 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 462 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 11 milliárd forinttal, 0,4 százalékkal csökkentek.

Az első fél évben a kiadások 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 33 milliárd forint (1,0 százalék) volt, amit a hathavi „fegyverpénz” bázisidőszakban megvalósult kifizetése is befolyásolt. A pénzbeni társadalmi juttatások 778 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a nyugellátásra kifizetett összegek növekedése miatt. A folyó termelőfelhasználás 370 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal, a kamatkiadások pedig 832 milliárd forinttal, a 2,1-szeresükre nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 210 milliárd forinttal, 15,3 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében.

Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.

Az idei év második negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest a bevételek 1121 milliárd forinttal, 16,0 százalékkal nőttek, a kiadások 1429 milliárd forinttal, 19,6 százalékkal emelkedtek, valamint az egyenleg 308 milliárd forinttal, 1,5 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

(Borítókép: Varga Mihály és Orbán Viktor 2018. március 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Diana Wynne Jones
A vándorló palota

4941 Ft

Bauer Barbara
Kék Macska Klub

4500 Ft