Bloomberg: Magyarország csökkentené az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat

A magyar kormány szerint a további pénzmozgásokról a 2024–2027-es folyósítási ciklus felénél kellene tanácskozniuk a tagállamoknak, amikor Ukrajna igényeitől függően további 25 milliárd eurót lehetne biztosítani, mondták a Bloombergnek az ügyhöz közel álló források.

A pénzeszközök felszabadításához az összes tagállam beleegyezése szükséges, így újabb konfliktus alakulhat ki a brüsszeli és magyar diplomaták között. 

A Bloomberg kereste a magyar kormány képviselőjét, de egyelőre nem kapott választ a kérdéseire.

Az ügyben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Budapest nem akar többet befizetni a háború miatt

Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt hét pénteken a Kossuth rádió reggeli műsorában az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásokról is szót ejtett.

A kormányfő szerint az unióban is hiány van. Hogy pénzt adjunk Ukrajnának, többet kell befizetnünk, így kevesebbet kapunk – vélekedett. Mint fogalmazott, Brüsszel azt mondja, vegyünk fel hitelt. „Ezt én már megéltem a szocializmusban” – mondta, emlékeztetve, hogy akkoriban mindenki hitelt vett fel, és nagyon nehezen rendezték a pénzügyi helyzetet.

Tudjuk, hogy az ukránok az unokáinknak sem tudják visszafizetni a hitelt

– jegyezte meg a miniszterelnök, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy már Ukrajnában vannak a nekünk járó uniós források.

Időhúzás megy, Brüsszel 3 milliárd euróval tartozik Magyarországnak. Ez 1200 milliárd forint, ami jelentős summa

– fogalmazott Orbán Viktor. Mint magyarázta, „most kilenc kérdést kaptunk tőlük, ezekben vannak olyanok, amihez nincs közük. Minden vállalást teljesítettünk, kínban fogant kifogásokkal élnek.”

Nincs meg a jószomszédi viszony

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arra emlékeztetett nemrég, hogy a háború kitörése óta folyamatos Ukrajna, ezen belül megkülönböztetetten Kárpátalja anyagi támogatása.

Magyarország monetáris segítségnyújtásának értéke a háború kezdete óta meghaladta a 35 milliárd forintot.

A karitatív szervezetek mintegy 10 milliárd forint értékben több ezer tonna adományt juttattak célba Ukrajnában, és a magyar állammal együttműködve biztosították több tízezer Ukrajnából érkezett menekült befogadását, és több mint egymillió menekült áthaladását Magyarország területén – sorolta Gulyás Gergely.

A kétoldalú kapcsolatokról szólva kiemelte:

Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, Ukrajna barátja szeretne lenni, de ezt a gesztusok egyoldalúsága, szándékos félreértések és a magyar közösség jogait sértő lépések nem teszik lehetővé.

Miközben Ukrajna alappal sérelmezi a nemzetközi jogra hivatkozva a szuverenitása megsértését, aközben „figyelmen kívül hagyja a területén élő nemzeti kisebbségeket megillető alapvető jogokat és nemzetközi normákat” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.