Elképesztő, ami a lakásárakkal történik, még a világjárvány alatt se volt ilyen

Felgyorsult a lakásárcsökkenés Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, az idei év második negyedéves adatai szerint. Negyedéves összevetésben a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakában, valamint 2009 végén volt az idei második negyedéveshez hasonló majdnem 3 százalékos árcsökkenés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.

Hasonló visszaesésre 2009 utolsó negyedévében volt példa. Még a pandémia idején bevezetett kijárási korlátozások hónapjaiban is csak 2,8 százalékos volt a negyedéves árcsökkenés.

A friss adatok alátámasztják azokat a trendet, amit a kínálati piac árainak alakulásából már sejteni lehetett. Az árcsökkenés elsősorban a magas kamatok miatt bekövetkezett keresletcsökkenéssel magyarázható, amit már a lakáseladók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Az eladásban érdekelt tulajdonosoknak már csökkenteniük kell az ingatlanok árát, ami jó hír lehet a vevők számára

– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember hozzátette: az előzetes adatok alapján a második negyedéves árcsökkenés ellenére éves összevetésben több mint egy százalékkal drágultak a használt lakások.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Bajban Németország

Az ingatlan.com felhívja arra a figyelmet, hogy a magyarországi helyzet nem egyedi, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az idei második negyedévben az lakásárak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek negyedéves szinten az Európai Unióban.

Balogh László szerint Európa egyik legnagyobb gazdaságában ez drasztikus és történelmi mértékű csökkenésnek mondható, amelyben több tényező játszott szerepet.

A németországi lakásárcsökkenés egyik oka, hogy a lakások fűtésére vonatkozó, ezen belül a fosszilisenergia-felhasználás visszaszorítását célzó szabályok kerültek bevezetésre, ami a fűtési rendszerek kötelező korszerűsítését írta elő. Németországban viszont tízmilliós nagyságrendben vannak gázzal és olajjal fűtött lakások, az erőltetett menetben végigvitt fűtéskorszerűsítés pedig óriási kiadást jelentene a tulajdonosoknak. Emellett az európai országok piacaira jellemző magas infláció és kamatszintek szintén visszafogták a lakáspiaci keresletet

– összegezte Balogh László, aki szerint ráadásul Németországban a lakosság több mint 40 százaléka piaci alapon bérli az ingatlanát, vagyis ilyen arányú a befektetői kézben lévő ingatlanok aránya. A költségek várható növekedése és a magasabb kötvényhozamok miatt több nagy eladási hullámot is generáltak idén.

Csökkennek az árak

Az ingatlan.com az adatai alapján Budapesten az eladásra szánt használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 953 ezer forintnál járt, ami 0,1 százalékos csökkenés az elmúlt negyedévben. A legdrágább kerület az V., ahol több mint 1,5 millió forint az átlagár, a legolcsóbb városrész pedig a XX. kerület a maga 673 ezer forintjával.

A fővároson kívüli lakáspiacon a vármegyeszékhelyek többségében stagnáltak vagy csökkentek a négyzetméterárak a három hónappal korábbi szinthez képest:

• Debrecenben 740 ezer forint volt az átlagár, a júliusi 739 ezer után.
• Kecskeméten az 594 ezer forintos összeg alig magasabb a júliusi 589 ezernél.
• Miskolcon 0,2 százalékkal 410 ezerre mérséklődött az ár.
• Szegeden 655 ezerre változott 658 ezerről,
• Pécsen 583 ezerre csökkent a három hónappal ezelőtti 590 ezerről.
• Győrben is stagnálást mutat a mostani 741 ezer forintos ár.
• A kivételek között van Zalaegerszeg, ahol három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!