Jön a brüsszeli javaslat: átírhatják a rezsiszámlákat

Az Európai Parlament szeptember közepén a reformjavaslat elfogadásával döntést hozott arról, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Unió Tanácsával a villamosenergia-piac újra szabályozásáról – emlékeztetett erre Márky Gábor. A Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint

Az elsődleges cél, hogy a felhasználók számára tervezhető, kiszámítható környezetet teremtsenek az áramgazdálkodás, illetve az áramfelhasználás pénzügyi tervezése vonatkozásában is. Ennek keretében korlátoznák, hogy a szolgáltatók egyoldalúan módosíthassák a fogyasztókkal és a kkv-kkal szemben alkalmazott áraikat az energia árának a volatilitására tekintettel.

A háború mindent megváltoztatott

Az áram ára már az orosz–ukrán háború előtt, a világjárvány lecsengését követő gazdasági élénkülés alatt is emelkedett, azonban tavaly év elejétől komoly ársokkok érték az uniós piacot. Ezek már nemzetgazdasági hatással bírtak minden tagállamban és uniós szinten is, igen negatívan befolyásolták mind a háztartások, mind a kkv-k anyagi helyzetét.

„Érthető módon az áramár volatilitásának is a magánszemélyek és a kkv-k a leginkább kitettek, a háztartások és a kisebb gazdasági szereplők életének kiszámíthatóságát, gazdasági tervezhetőségét befolyásolja a legdirektebb módon” – fogalmazott Márky Gábor. Az ügyvéd szerint a javaslat innovatív megoldásokat tartalmaz, amire szükség is van. A fogyasztók érdekeit össze kell hangolni az áramszolgáltatók és áramipari befektetők érdekeivel ahhoz, hogy az áram végfelhasználói árainak stabilan tartása a szolgáltatóknak is megérje.

Ami az áramszolgáltatókat és az államokat illeti, az Európai Parlament Energia Bizottsága az úgynevezett CFD-szerződések szélesebb körű használatának az ösztönzésével kívánja növelni a villamos ipari befektetési szándékot, illetve a stabilabb, kiszámíthatóbb árazási rendszerek alkalmazását. A CFD jelentése (Contracts for Difference) magyarul különbözetre vonatkozó szerződés.

A tisztán piaci alapú kereskedelmi ügyletektől eltérően a CFD-ügylet az áramtermelő és az állami hatóság között jönne létre. A lényege az, hogy az aukciós rendszerben elért egyensúlyi ár alapján a felek kijelölnek egy tartományt, amelyen belül az áram árai szabadon ingadozhatnak. Amennyiben a piaci ár az árfolyosó alá kerül, az állami hatóság kompenzálja az energiatermelő veszteségeit, amennyiben pedig az ár a kijelölt referenciasáv fölé megy, a termelő köteles a többletbevételeit az államnak megfizetni.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje úgy véli, a stabilitást és a zöld átállást célzandó, a javaslat kiemelt jelentőséget tulajdonít az úgynevezett PPA-szerződéseknek (Power Purchase Agreement) is. Ezek olyan, az energiaszolgáltatók vagy energiafogyasztók és zöldenergia-termelők között létrejövő magánszerződések, amelyek hosszú távra, akár 15-20 évre szólnak. A PPA az árstabilitás fenntartása vonatkozásában azért jelentős, mert a vevő az ilyen szerződések teljes időbeli hatálya alatt ugyanazt az előre meghatározott árat fizeti az áramért a zöldenergia előállítójának.

Az áramszolgáltató tehát érdemi beruházás nélkül, külső forrásból juthat áramhoz hosszú távon és kiszámítható árakon, amely stabilitás értelemszerűen meg tud jelenni az ügyfelekkel alkalmazott szerződési feltételekben is. Ez a kiszámíthatóság még közvetlenebbül érvényesül akkor, ha a PPA-t fogyasztó köti a zöldenergia-termelővel, aki nem szolgáltatja tovább az energiát, hanem a saját céljaira használja fel.

Ez a konstrukció jelenleg nem túl elterjedt, csak néhány tagállamban alkalmazzák, ahol a legnagyobb fogyasztók vásárolnak közvetlenül áramot PPA alapján. Az elterjedése érdekében a javaslat szorgalmazza, hogy a tagállamok vezessenek be intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a kevésbé tőkeerős szereplők belépését

– nyilatkozta az Indexnek Márky Gábor, aki emlékeztetett: a reformjavaslat Európai Parlament általi elfogadása megtörtént.

A történetnek még nincs vége

Azonban a történetnek még koránt sincs vége. Egyrészt az EP-döntés nem volt egyhangú, másrészt a háromoldalú egyeztetések az EP, a tanács és a bizottság között még csak most kezdődnek, és egységes állásponttal az EP-hez hasonlóan ezek a szervek sem rendelkeznek.

Jelen állás szerint a javaslat korlátozza az új nukleáris reaktorok létesítésének, valamint a meglevő reaktorok élettartam-hosszabbításának a finanszírozási lehetőségeit, ami érthető módon tiltakozásba ütközik számos tagállam részéről. „A javaslat tehát igen ambiciózus. A villamosenergia-piac tervezett reformjának azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy az Európai Unió nem homogén piac, sem villamosenergia-termelői, sem pedig felhasználói oldalon” – összegezte az Indexnek.

Másként megfogalmazva, ahány ország, annyi érdek és módszer. Ami energiapolitikai szempontból elfogadható és kívánatos Németországnak, az adott esetben problémás lehet például Franciaországnak, ha csak az unió legnagyobb tagállamait említjük. A jogalkotási folyamat hosszú, ám a végére remélhetőleg olyan új szabályrendszer kristályosodik ki, ami nem osztja meg a tagállamokat, illetve biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a fogyasztóknak.

(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)