A lyukas pénztárca löki a magyarokat a „nyugdíjaskorú” autók karmaiba

Lényegében stagnálás látható az újautó-értékesítésben – derül ki a legfrissebb adatokból. A Datahouse kimutatása szerint idén szeptemberben 9123 új személygépjárművet értékesítettek, ami 3,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi 9421-hez képest, illetve 4,3 százalékkal kevesebb a 2021. szeptemberi 9529 értékesítésnél. Jól látható tehát, hogy ha kismértékben is, de csökken az új autót vásárlók száma.

Új személygépjármű országos forgalomba helyezés, szeptember:

Szeptember	2023	2022	2021	Különbség 2023–2022	Különbség 2023–2021
	9123	9421	9529	–298 (–3,2 százalék)	–406 (–4,3 százalék)

Az első háromnegyed évet vizsgálva is hasonló tendencia mutatkozik.

• 2021 január–szeptemberben még 94 556 új autót értékesítettek,
• míg 2022 azonos időszakában 85 768-at (–3,2 százalék),
• 2023. január–szeptemberben pedig 83 009-et (–12,2 százalék).

Új személygépjármű országos forgalomba helyezés, január– szeptember:

Január–szeptember	2023	2022	2021	Különbség 2023–2022	Különbség 2023–2021
	83 009	85 768	94 556	–2759 (–3,2 százalék)	–11 547 (–12,2 százalék)

Bár van némi visszaesés tavalyhoz képest, ám stabilnak látszik az idei évre vonatkozó forgalomba helyezés volumene – véli a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke. „Érezhető a kereslet-csökkenés, de a piac nem fest drámai képet. Az importőrök között már megjelent az árverseny, egyre kedvezőbb ajánlatokkal csábítják az új autót vásárolni szándékozókat” – mondta az Indexnek Knezsik István.

Az új autók körében korábban tapasztalt elérhetőségi korlátok megszűntek, ma már szinte valamennyi kereskedés rendelkezik elérhető készlettel, minden árkategóriában – mondta a Das WeltAuto Centrum értékesítési igazgatója. Tóth Péter szerint ugyanakkor érezhető a kereslet visszaesése. „A nyáron tapasztalt lassulás hatásai még most is érzékelhetők, a vevők megfontoltabbá válása egyrészt üdvözlendő, másrészt azonban lassítja a piacot” – jelezte.

Ahogy arról korábban az Index is beszámolt: az újautó-piac rezdülései a használtszegmensig is elérnek, magyarul: utóbbi helyzete nagyban függ az előbbiben végbemenő folyamatoktól. Korábban lapunk is írt arról, hogy a használtpiacon jelentős áremelkedés ment végbe: gyakorlatilag megtérülő befektetéssé vált használt autót vásárolni. „A használtak árai azonban konszolidálódtak, hiszen a márkakereskedések már akcióznak, aminek következtében kedvezőbb árakon lehet új gépjárműhöz jutni, ami – az említett tovagyűrűző hatásoknak betudhatóan – a használt autók árát is lefelé hajtja. A használtautó-kereskedések jól felfogott érdeke, hogy csökkentsék áraikat annak érdekében, hogy azok attraktívak legyenek a vevők számára” – vázolta Tóth Péter.

„Nyugdíjas” autók pöfögnek az utakon

El is kell az attraktivitás, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptember végén publikált statisztikája horrorisztikus képest fest a magyar utakon futó autók koráról.

Ezen időszak alatt több mint 47 ezerrel emelkedett a magyar rendszámú személyautók száma, részben új, részben import autókkal gyarapodott az állomány, de ez utóbbi halmaz nem hozott frissülést, ugyanis az 50 ezer import autó, amelyet június végéig hoztak be az országba, 60 százalékban 10 évnél idősebb volt. Az idei első félévben 416 835 használt autó cserélt gazdát határon belül.

„Egyre súlyosabb a helyzet Magyarországon, az autók átlagos kora ugyanis megállíthatatlanul nő. Ez azért is komoly probléma, mert a magyarok idős, veszélyes állapotú autókkal járnak. Az ilyen öreg autók tulajdonosai – az eladásra készülve – az utolsó egy-két évben jellemzően már nem igazán törődnek a karbantartással, gyakran az olajcsere is elmarad, és ezáltal korszerűtlen, rendkívül elhanyagolt járművek közlekednek az utakon, ráadásul a napjainkban elvárt környezetvédelmi normákat sem teljesítik ezek az idős járművek” – mondta Tóth Péter, a Das WeltAuto Centrum értékesítési igazgatója.

Ezek az autók öt éven belül használhatatlanná válnak vagy gazdasági totálkárosok lesznek, mégpedig azért, mert nagyon sokba kerül az olcsón vásárolt, de hibás, öreg autók tisztességes rendbehozatala – tette hozzá a cégvezető, aki szerint csak akkor csökkenhet a hazai autóállomány átlagéletkora, ha rendeződik az újautó-értékesítés, és csökken az importban megjelenő koros autók száma.

A magyar utakon összesen 4 141 2671 autó jár, így ez a kor környezetvédelmi és biztonsági szempontból is kritikusnak mondható.

A pénztárca a ludas

A magyarok azonban – nem meglepő módon – nem önszántukból nyüstölik öreg autóikat. A járműpark fiatalabbra cserélése anyagi korlátokba ütközik. Ahogy minden szegmenst, úgy az autópiacot is a fizetőképes kereslet határozza meg – mutatott rá Tóth Péter, hozzátéve:

A magyarok legszélesebb rétege 3-4 millió forintban határozza meg az autóra szánt büdzsé plafonját, ekkora összeggel a zsebben azonban kizárólag a használtpiacot böngészhetik.

„Az autóflotta fiatalodásához tőkeerősebb rétegre volna szükség. Az előző évben mutatkozott ilyen irányú tendencia, ám sajnos nem bizonyult tartósnak, ezáltal pedig az idősebb, olcsóbb autók előtt nyílik tér” – fogalmazott.

Knezsik István szerint az elapadó lakossági kasszák mellett az is hozzájárult az autókorfa további öregedéséhez, hogy előbb a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború hatására akadoztak a szállítások, illetve chiphiány lépett fel, emiatt előfordult, hogy hónapokat kellett várni egy-egy új autóra. Ennek hatására, értelemszerűen, a használtpiac felé fordultak a vevők, valamint sokan az új vétele helyett a meglévő, régi autót használták tovább.

(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)