A borászatokat is érinti az új visszaváltási rendszer
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
Az európai uniós előírásoknak megfelelően ezen előírások teljesítése érdekében létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert 2023. július elsejével vezetik be a magyar hulladékgazdálkodásban. A kormányzat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával (HNT) folytatott konzultáció eredményeképpen arról döntött, hogy az EPR rendszer keretében az ágazat által a hulladék kezeléséért fizetendő díj mértéke a borászati termékek vonatkozásában nem lehet magasabb az eddig is alkalmazott termékdíj mértékénél.
A borászoknál a termelési sajátosságok miatt jelentős adminisztrációs terhek csökkentése érdekében díjátalányt vezetnek be, amely a borászati termék palackja mellett minden, a palackhoz kapcsolódó csomagolási anyagot magában foglal.
Az EPR rendszerre vonatkozó szabályozás mostani módosításával meghatározták a konkrét díjátalánymértékeket, amelyek 2023. július elsejével visszamenőleg alkalmazandók. A döntés a borászokon túl arra a mintegy 25 ezer szőlőtermelő gazdálkodóra is hatással van, akiknek bevétele erősen függ a magyar borászok hazai és exportpiacokon történő eredményességétől, piaci pozíciójának alakulásától. Az első negyedéves EPR-adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek – figyelmeztetett az AM.
2024. január elsejével indul el hazánkban a kötelező csomagolóanyag-visszaváltási rendszer. A most megjelent részletszabályok alapján a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe tartozik majd a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, egy deciliter és három liter közötti űrtartalmú italtermék, így az ebbe a kategóriába tartozó borászati termékek csomagolása is.
Az új szabályozás alól mentességet kapnak azok a borászatok, ahol az így kiszerelt termékek mennyisége nem haladja meg éves szinten az 5000 darabot. A szabályozás alá eső termékeket a jogszabályban rögzített módon kell nyilvántartásba venni, illetve forgalmazni.
A szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a már korábban, e jogszabály alkalmazása nélkül legyártott termékeket 2024. június 30. napjáig a kereskedők a polcra tehessék és a készlet kimerüléséig forgalmazhassák – hívta fel a figyelmet a minisztérium.
Az egész európai borpiacot érintő értékesítési nehézségek hazai piaci szereplők általi leküzdése, valamint a minőségi borok értékesítésének növelése érdekében a kormány döntése alapján 2023. november 16-tól az üzleti célú reprezentációra és üzleti ajándéknak megvásárolt oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól abban az esetben, ha a terméket közvetlenül az azt megtermelő borászattól vásárolják meg.
Az agrárminisztérium megemlítette azt is, hogy Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos irányítása mellett a Magyar Bormarketing Ügynökség hamarosan indítja vásárlásösztönző kampányát, élve a rendelet biztosította könnyebbséggel.