2024. június 19. 15:00
Horvátország 2
Albánia 2
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 19. 18:00
Németország 2
Magyarország 0
StuttgartArena II. forduló
2024. június 19. 21:00
Skócia
Svájc

Drága egészség: egyre többet kell fizetni a magánrendelésekért

magánegészségügy
2023.10.06. 16:29
A kedvezőtlen gazdasági környezet, az energiaárak növekedése a magánegészségügyi szektorra is hatással volt, a lakosság fizetőképességének csökkenése miatt áraikat kisebb arányban növelték, mint amennyivel költségeik emelkedtek – erről beszélt az Indexnek Lengyel Lívia, a TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány főszerkesztője, egészségügyi szakértő.

A leggyakoribb vizsgálatok tekintetében ez annyit tesz, hogy míg tavaly egy nőgyógyászati méhnyakrákszűrésért átlagban 20-25 ezer forintot kellett fizetni, addig ez idén már 30-35 ezer forintos költséget jelent a betegnek. Az anyajegyszűréseknél vagy allergiavizsgálatoknál is hasonló a helyzet, 2022-ben még lehetett találni 20-25 ezer forintos ajánlatot, manapság már inkább 35-40 ezer forint ennek reális költsége.

A legkeresettebb műtétek sorában az egyik legdrágábbnak számító csípőprotézis-operáció 1,8 millió forintnál kezdődik, de elérheti akár a 4 millió forintos költséget is, ez utóbbinál már egyedileg a páciensre gyártják a térd- vagy csípőprotézist

– ismertette Lengyel Lívia közgazdász, egészségügyi szakértő. A magánklinikáknál feltüntetett áraknál azt is figyelembe kell venni, hogy sokszor ez nem tartalmazza magának az implantátumnak az árát, ami nagyjából 400-500 ezer forintos pluszkiadást jelent. Lengyel Lívia hozzátette: ezen ortopédiai műtéteknél egyértelműen van csökkenés a betegforgalomban, itt jól érzékelhető a klinikák közötti ár- és technológiai verseny. „Mindennek ellenére még így is igen nagy arányban történnek térd- és csípőprotézis-műtétek magánellátásban” – hangsúlyozta. A közellátásban ugyanis ezen a területen kell az egyik leghosszabb várólistával számolni. 

Mi nyomta fel az árakat a magánellátásban?

A recessziós gazdasági környezet, az infláció és az energiaárak nagymértékű emelkedése az egészségügyi szektor minden szereplőjét érintette, de máshogy hatott az egyszemélyes rendelők, a kisebb központok, vagy a tőkeerős országos hálózatok működésére. „A személyi kiadások, az energiaárak hasonló terhet jelentenek, de bérleti díjak különbségében intézményenként nagyobb eltérések vannak” – egészítette ki az egészségügyi szakértő. A jelentősen eszközigényes ellátások, például a fogászat vagy az implantátumok beszerzésének költségét a forintárfolyam ingadozása is befolyásolta.

Ennek következtében mindez átlagosan 20-30 százalékos áremelkedést jelentett a magánellátás minden szakterületén

– mutatott rá a közgazdász. A szakértő szerint idén már egyértelműen látszik a magánellátás betegforgalmának csökkenése, ami abból adódik, hogy a háztartások egészségre szánható tartalékai fogytán vannak.

Ezen spórolnak most a magyarok

Az egyik hazai egészségpénztár nemrégiben közölt felméréséből kiderült, hogy tagjaik is 34 százalékkal fogták vissza magánegészségügyi kiadásaikat, a kutatás szerint a szűréseket és a fogorvosi kezeléseket halasztják el a legtöbben. Lengyel Lívia tájékoztatása szerint elsősorban a szűréseknél és a halogatható vizsgálatoknál, főként Budapesten tapasztalják a visszaesést, ugyanakkor a fővárosban vannak legnagyobb számban jelen a szolgáltatók. A magánszülések számában is várhatóan megfordul a tavalyi évig megfigyelhető emelkedés, amikor is az orvosválasztás korlátozottsága és a hálapénz kivezetése miatti bizonytalanság hajtotta a magánkórházak felé a kismamákat. A babavállalás tavaly a fogantatástól a szülésig minimum 1,5 millió forintos kiadást jelentett egy magánkórházi alapcsomagot választó nőnek, idén pedig szinte mindenhol emeltek legalább 20 százalékot az árakon. 

A zsebből fizetők maradnak el

„A magánegészségügy növekedésének egy katalizátora volt, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek vették igénybe a szolgáltatásokat. Most azok a páciensek tűnnek el vagy fogyatkoznak, akik korábban zsebből (nem biztosításból, egészségpénztárból) fizették a szolgáltatást, sokszor erőn felül. Csökkent a fizetőképes kereslet, ami nyomott hagy az ellátók forgalmán” ‒ részletezte a szakértő. A tavalyi évben a szektor szereplői mérsékelt növekedést prognosztizáltak erre az évre, de már egyértelműen látszik, hogy a kereslet visszaesésével kell számolniuk országos szinten.

A magánszolgáltatók is takarékoskodásra kényszerültek, jellemzően leállították nagyobb beruházásaikat, a stabil betegforgalom érdekében engedtek üzleti elvárásaikból, hogy áraikat versenyképes szinten tudják tartani. Működésük legköltségesebb eleme a munkaerő, de mivel az orvosok és a szakdolgozók hosszú távú megtartása stratégiai cél, ezért ezen biztosan nem tudnak spórolni

– értékelte a szakértő a helyzetet. Lengyel Lívia arra számít, hogy a magánegészségügyi szektornak ugyan lesz 1-2 nehezebb éve, de az államihoz képest magasabb színvonalú ellátás és a hozzáférhetőség még mindig efelé fogja orientálni a lakosság egy részét. 

(Borítókép: Index)