Eddig csak pletykálták, de most minden megváltozik a napelemek körül

„Lantos Csaba hosszan beszélt Magyarország energiahelyzetéről, amelyet jól lát, ugyanakkor rossz következtetéseket von le. Makroszinten hiába helytálló a kép, a következtetései rosszak” – mondta az Index megkeresésre Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezető igazgatója arról, hogy az energiaügyi miniszter csütörtökön számos energiapolitikai – köztük napelemes – részletről rántotta le a leplet. 

A tárvezető kijelentéseit így lehet összegezni:

• a rendszerváltástól az orosz–ukrán háborúig Magyarország és Európa is az orosz energiára alapozott, ugyanakkor az olcsó energiák korának vége;
• sokan tévesen azt hiszik, hogy véget ért az energiakrízis, ám Európa kitettsége érdemben nem csökkent;
• az európai diverzifikációs és függetlenedési kísérleteket, ebben szerinte Magyarországnak is fontos szerepe van;
• Magyarország csökkenti a fosszilis energiahordozókat, és az elektrifikáció útjára lép. „Ehhez áramot kell termelni. Ez az egyetlen olyan termék, amit rögtön el is kell használni. Magyarországon ez a megújulókon kívül a nukleáris energiát jelenti” – mondta;
• Paks I. az ország áramigényének egyharmadát biztosítja, Paks II. tovább növelheti a nukleáris energia részarányát;
• a robbanásszerű napelemes termelés kiegyensúlyozásához gázerőművek kellenek – három ilyen beruházást valósítanának meg, 1500-1700 megawatt kapacitásban.

Mokry Tamás szerint hamis kép, hogy a fosszilis energiahordozók ilyen mértékben kellenek, másrészt az atomenergia ilyen mértékű preferálása sem világos. Utóbbi szerinte költséges, és ugyanúgy megmarad az importfüggőség – az alapanyagot külföldről lehet beszerezni, a hulladékot pedig Magyarországon kell majd tárolni.

„Ezzel szemben, ha a megújulókra támaszkodnánk, nagy méretű tárolókapacitással, akkor teljes mértékben stabilizálni lehetne az ország ellátását. Ha megnézzük, a tárolástechnika mennyit fejlődött az elmúlt öt évben, akkor kijelenthető, hogy újabb öt év múlva mind árban, mind technológiában el lehet érni azt a szintet, hogy ez jó választásnak bizonyuljon, ez a jövő” – mondta az Indexnek Mokry Tamás, aki kiemelte:

„Összekeverték a helyzetet: ezt az energiapolitikát általános szavazatvásárlásnak nevezhetjük a diverzifikálás helyett” – tette hozzá. Számos szakértővel karöltve úgy látja, pontosabban kellett volna célozni a támogatási rendszert és az energiahatékonyságot növelni: „A rezsicsökkentés egy fűnyíróelv, sokkal jobban jártunk volna, ha más struktúrában költik el ugyanezt a pénzt”.

Minden megváltozik a napelemeknél

„Jelenleg több mint 5200 megawattóra napenergia-kapacitás épült ki Magyarországon. Amikor ezek termelnek, akkor olyan sok naperőművünk van, hogy már tárolnunk kellene az energiát” – mondta csütörtökön Lantos Csaba, majd számos kérdést tisztázott a napelemes rendszerek körül:

• már most 5,2 gigawattos kapacitás van Magyarországon, ami 2030-ra 10-12-re nőhet, hiszen „napenergia-támogatók vagyunk” – a kabinet szerint;
• a kormány szerint előnyös, hogy az így megtermelt energia itthon marad;
• felidézte, hogy tavaly október 31-től a háztartási kiserőműveknél bevezették a betáplálási stopot, majd kiemelte: januártól ezt kivezetik, így újra lehet erőműveket telepíteni;
• a betáplálási stop az ország 93 százalékát, a fogyasztók 84 százalékát érinti;
• a szerződött hálózatelosztási szolgáltatók kismértékben eltérő, de egyaránt nettó 5 forint körüli energiadíjat fizetnek 1 kilowattórányi áramért – ahogy az Index már korábban megírta;
• fontos kijelentése volt, hogy a napelemes családok a kereslet függvényében akár kedvezőbb feltételekkel leszerződhetnek az áram átadására, így jobb megtérülésük lehet;
• a betáplált energia után nem számolnak fel rendszerhasználati díjat – ezt gyakorlatilag az egész sajtó félreértette, amikor kihirdették;
• végezetül a miniszter egy 75 milliárd forintos támogatási pályázatot is bejelentett.

„Üdvözlendők Lantos Csaba kijelentései, azonban az ördög a részletekben rejlik” – értékelte a tárcavezető szavait Mokry Tamás, aki szerint az irány megfelelő, ugyanakkor már az egész szektor várja a végleges és pontos szabályokat. Abban is nagyon bíznak, hogy a véglegesítés előtt szakmai egyeztetésekre is sor kerül.

Kilowattóránként nagyjából 5 forintért veszik majd az áramot a termelőktől, ugyanakkor ebben lehetnek eltérések. Mokry Tamás szerint feltehetően ezért vezették be tavaly a zónaidőket. Három zónát hoztak létre: az esti csúcsidő külön zóna, ahogy az éjszakai és a nappali is. „Ez rendben van, más országokban is hasonló rendszerek működnek. Nyilván akkor drágább az áram, amikor alacsonyabb a termelés, és magas a fogyasztás. Végre a piac felé közelítünk” – mondta.

Ugyanakkor szerinte a miniszter azon bejelentése, hogy a háztartási tárolói kapacitások kiépítését is segítik két korlátozással – maximum 4 kWp háztartási napelemek mellé legfeljebb egy 8 kilowattórás tárolóegységet lehet telepíteni –, egyértelműen kevés: „mert egy 4 kWp-s napelemes rendszer a nyári időszakban – tájolástól függően – simán termel 28 kilowattóra áramot. Ahol nincs optimalizálva a termeléshez a fogyasztás, ott körülbelül 30 százalék a saját termelésből történő fogyasztás. Ha a felét elhasználják a korábban említett 28-nak, akkor is 14 kilowattóra tárolókapacitásra van szükség” – vezette le. Így viszonyul egy átlagos termeléshez a támogatott 8 kilowattóra tárolókapacitás. Ráadásul az akkumulátorgyártók, akik a lakossági piacra lőnek, jellemzően 5 kilowattórás egységekben gondolkodnak. Így tehát

Lantos Csaba azt is közölte: a napelemes támogatási intenzitás maximum 65 százalékos lesz. Ezt feltehetően valamilyen pontrendszer alapján számítják majd ki. Ugyanakkor Mokry Tamás az Indexnek arra is kitért – ahogy naponta érkezik legalább egy olvasói és szakmai szervezetektől származó megkeresés –, hogy a korábban meghirdetett 100 százalékos pályázatok esetén nem történtek meg a kifizetések.

Összegezve: egyelőre úgy tűnik, hogy a Lantos Csaba vezette tárcának sikerült olyan megoldást találnia a lakossági napelemes rendszerekre, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Ám ehhez egy másfél éves tortúra és havi szinten legalább egy piaci pánik kellett. Illetve a részleteket továbbra is mindenki várja.

(Borítókép: Ralph Orlowski / Getty Images)