Rengeteg a veszély az üzemanyagpiacon, de a kormány közbelép, ha kell

Az orosz dízel tengeri exportja újraindult, alig néhány héttel azután, hogy Moszkva teljes tilalmat rendelt el. A Kreml pénteken bejelentette, hogy feloldja „a kikötőkből a kivitelére vonatkozó korlátozásokat” a gázolaj esetén. Az intézkedést szeptember 21-én vezették be, válaszul az orosz piacon tapasztalható ellátási problémákra. Bár a múlt héten olajáresést lehetett megfigyelni, a szakértők szerint továbbra is a tartósan magas árakra kell berendezkedni. Ráadásul hordónként több mint 4 dollárral ugrottak meg az olajárak a Közel-Keleten hétfő reggel, miután a Hamász és Izrael közötti konfliktus felsrófolta a geopolitikai bizonytalanságot.

Kedvezőtlenek a nemzetközi folyamatok

A nemzetközi hatások közül a legfontosabb, hogy Oroszország és az OPEC – köztük leginkább Szaúd-Arábia – egyaránt érdekelt a magas árakban, ellenben az ezeken kívüli termelők nem tudják érdemben kezelni a kínálati oldalt. Moszkva azon túl, hogy feloldotta a múlt hónap derekán bevezetett korlátozásokat, a szürke export megakadályozása érdekében adót vezet be a továbbértékesítésre szánt termékekre. Illetve azt a feltételt is kikötötte, hogy az üzemanyagot csővezetéken kell eljuttatni az orosz kikötőkbe. A benzinre vonatkozó korábbi korlátozások érvényben maradnak.

Hozzá kell tenni, hogy jelenleg globálisan tapasztalhatók problémák a finomítói kapacitásokban, a karbantartási munkálatok az idei évre csúsztak át. Ez pedig azt eredményezi, hogy magas a nyersolaj és az olajtermékek közti árrés, ugyanakkor ez az utóbbi időszakban csökkent. Tehát nem feltétlenül az olaj ára a probléma – ahogy az a fenti diagramon látható –, hanem az olajtermékeké.

A nemzetközi kitekintéshez hozzátartozik, hogy számos tényező miatt további negatív kockázatokat lehet felsorolni: az orosz–ukrán háború természetesen állandó veszélyt hordoz magával, jól láthatóan, Moszkva kiváló viszonyt ápol a nagy olajkitermelőkkel, illetve nem elhanyagolható az sem, hogy hogyan alakul a kínai gazdasági helyzet.

Ahogy arra a Nrgreport felhívta a figyelmet, most azt tapasztalhatjuk, hogy az OPEC tagjai nem nagyon bocsátkoznak jóslásokba a kőolaj árát illetően, ám a fejlemények a 100 dolláros hordónkénti ártartomány felé mutatnak. Végezetül fontos kiemelni, a szankciók kikerülése az újraexportálás keretében természetüknél fogva magasabb árakat eredményeznek – ezt nevezhetjük szankciós felárnak. Az olajárak ráadásul nem csak az üzemanyagárakra vannak hatással, számos szektorban növelik az inflációt.

Szinte biztos, hogy ez még csak a kezdet

Mindenekelőtt fontos leszögezni: Magyarország január elsejétől az üzemanyagok jövedéki adóját köteles az Európai Uniós országok minimumszintjéhez igazítani. Így a benzin jövedéki adója literenkénti 120 forintról 152,55 forintra emelkedik 50 dolláros hordónkénti világpiaci ár felett, ez alatt pedig 125 forintról 157,55 forintra. A gázolaj esetében az 50 dolláros hordónkénti világpiaci ár felett literenkénti 110,35 forintról 142,9 forintra, ez alatt pedig 120,35 forintról 152,9 forintra növekszik a jövedéki adó. Ráadásul a jövedéki adóra is vonatkozik a 27 százalékos általános forgalmi adó.

Egyes piaci szakértők szerint a magyar helyzet további sajátossága, hogy a korábbi üzemanyag-ársapka a kereskedelemben szűkítette a versenyt. A piacon egyedüli szereplő gyakorlatilag a Mol lett. Ugyanakkor az biztosan áremelő hatással bír, hogy „a JANAF a méltányosnak tartott piaci ár négy-ötszörösét kéri az Adria-vezeték horvátországi szakaszának használatáért” – ahogy azt a Mol-csoport korábban megfogalmazta.

Majd hozzátették, egyedül ezen az útvonalon képesek beszerezni nem orosz kőolajat. Illetve a „jelenleg a piaci benchmarkárnak az ötszörösét fizetjük szállítási költségként Horvátországban, és három és félszeresét Ukrajnában” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója. A Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatai szerint

Emögött egyszerre vannak a korábban említett nemzetközi és országspecifikus okok. Ebben a kontextusban nem meglepő, hogy a kormány folyamatos riportolást vár el a piaci szereplőktől, és belengetett egy esetleges üzemanyagár-korlátozást. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szeptember végén a Mol vezetőivel, köztük Ratatics Péterrel, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnökével, a Mol Fogyasztási Szolgáltatások ügyvezető igazgatójával tárgyalt.

A kormány kész beavatkozni

Nagy Márton a találkozón azt hangsúlyozta, a kormány célja változatlan, év végére egy számjegyűre szorítja le az inflációt: „ez a cél egy pillanatig sem került veszélybe, azonban az üzemanyagok árváltozása hatással van az infláció alakulására. Ez tetten érhető volt az augusztusi inflációs adatokban, hiszen a növekvő üzemanyagárak miatt a kormányzati várakozáshoz képest 0,4 százalékponttal ért el magasabb szintet az infláció” – mondta a tárcavezető, aki az ágazat résztvevőinek világossá tette:

A találkozót követően a Mol arra emlékeztetett, hogy a regionális, versenyalapú árazásban a vállalat a közép-európai országok középmezőnyében helyezkedik el, továbbra is törekszik a relatív árpozíció fenntartására. Ez az egyik garancia arra, hogy a regionális piaci egyensúly stabil maradjon. Jelezték, hogy értik a kormányzat szándékait és erőfeszítéseit az üzemanyagárak moderálására.

Az optimizmusra adhatott okot, hogy szerdától alacsonyabb áron tankolhatunk. A benzinesek és a dízelesek is örülhetnek a hét közepén, ugyanis a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is bruttó 20 forinttal csökken – írja a holtankoljak.hu. A beszerzési ár csökkenése várhatóan a kutak áraiban is megjelenik majd. A változást követően literenként a következő átlagárakkal számolhatunk szerdától: a 95-ös benzin 610, a gázolaj 660 forint körül mozoghat. Az előző hónap közepe óta folyamatosan csökken az üzemanyagok beszerzési ára.