Varga Mihály terítette a lapokat, így zárta a szeptembert az ország

Szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 3264,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3266,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 136,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,7 milliárd forintos hiányt mutattak.

Ez magában foglalja a távhőszolgáltatók, a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás, valamint készletezés kompenzációját. Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 501,7 milliárd forintot fordítottunk szeptember végéig – összegezte a PM. Ez 98,1 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi év első kilenc hónapjában folyósított forrásokat.

A tárca hangsúlyozta, a rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok költségeit továbbra is előfinanszírozza. Szeptember végéig az uniós kiadások 1992,0 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1159,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.

Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is:

• előbbire 4291,3 milliárd forintot,
• míg utóbbira 1711,8 milliárd forintot fordítottunk szeptember végéig.

A tárca arra is kitért, csak az előzetes várakozásokhoz képest mérsékeltebbek a fogyasztás átmeneti visszaesése miatt: az előző év azonos időszakához képest az adó- és járulékbevételek 18,2 százalékkal magasabban teljesültek. Ezzel a központi alrendszer bevételei 19,2 százalékkal magasabb összegben alakultak a tavaly szeptemberi állapothoz képest.

Belenyúlt a kormány a hiánycélba

„A jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2 százalékra módosítja az idei évi GDP-arányos hiánycélt, amely 1 százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest” – állt múlt hét kedden a Pénzügyminisztérium közleményében, majd szinte azonnal Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta lapunknak, hogy elmaradt bevételeink vannak, melyek kisebbik része az alacsonyabb fogyasztásból, az emiatt kieső adóbevételekből, a nagyobbik azokból a tételekből áll, amelyeket az Európai Uniónak kellene átutalnia Magyarországnak.

Lapunknak a tárcavezető leszögezte, az elmaradt uniós forrásoknak két nagy eleme van: az egyik a Magyarországnak jogosan járó források átutalása, amelyek a pénzforgalmi hiányt magasabbra emelték. Ha „az Európai Unió ezeket átutalná, akkor 0,5 százalékkal csökkenne a pénzforgalmi hiány. A másik elem – amit régóta kérünk az Európai Bizottságtól – a határvédelemre fordított költségek elszámolása, amely ebben a pillanatban 650 milliárd forintnál tart” – húzta alá, majd emlékeztetett: a kormány nemcsak a magyar határt védi.

Többször kértük már Brüsszeltől, legyen tekintettel arra, hogy az illegális migráció fékezésében az olyan országok, mint Magyarország, komoly erőfeszítéseket tesznek. Ha ez a pénz beérkezne, közel 1 százalékponttal csökkentené a költségvetés hiányát.

Varga Mihály kitért a kiadási oldalra is: „Már a legutóbbi ECOFIN-ülésen is felvetettem: szükség volna arra, hogy azoknak az országoknak az esetében, amelyek az orosz–ukrán háború frontvonalában vannak – tehát a szomszédos országok –, a védelmi költségek elszámolására megoldást kell találni. Elértük a NATO-ban korábban feladatnak tekintett 2 százalékos GDP-arányos kiadási szintet, tehát a bruttó nemzeti össztermék több mint 2 százalékát költjük védelmi kiadásokra.”

Mint ismert, a jövő évi költségvetésben

• 4 százalékos növekedéssel,
• 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal,
• 66,7 százalékos államadóssággal,
• 385 forintos euróárfolyammal számolnak,
• valamint 6 százalék körüli éves inflációval tervezte meg a kormány.