Már nagyobb összegben vannak állampapírok a családoknál, mint bankbetétek
További Gazdaság cikkek
- Két nap alatt háromszorosára drágult a villamos energia tőzsdei ára Magyarországon
- Tovább gyengül a forint, stagnálnak az állampapírhozamok
- Soha sem nyílt még ekkorára karácsonykor a magyarok pénztárcája
- Barna Zsoltot választották a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökévé
- Nincs akadály a magyar milliárdos előtt: jóváhagyták a nagy üzletet
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a kormány elkötelezett a családok védelme mellett, ezért ösztönözni és segíteni kívánja a lakossági szereplőket abban, hogy megtakarításaik a szankciós infláció közepette is megőrizhessék értéküket. Ennek érdekében korábban négy elemből álló intézkedéscsomag bevezetéséről döntött, amelynek köszönhetően csökken az állam kamatkiadása, javul hazánk önfinanszírozási képessége, nő az állampapírok iránti kereslet, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket.
A négy intézkedésből kettő a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapír-keresletet:
- A lakossági szereplőket érintően a kormányzat azt a döntést hozta, hogy a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egy éves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet-kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják. A tájékoztatást a bankok október 1-jén megkezdték.
- Emellett a kormány az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó-fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget írt elő.
- Az intézményi szereplőknél a Kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket.
- Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapíralapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.
Megjöttek az eredmények
A tárca hangsúlyozza, hogy ezen négy intézkedés rendkívül hatékonynak bizonyult, a kormány várakozásainak megfelelően mind a lakosság, mind az intézményi szereplők jelentősen növelték állampapír-állományukat, összességében pedig a lakosság pénzügyi tudatossága és az ország önfinanszírozási képessége is javult.
- Eddig példa nélküli módon a családok kezében már nagyobb összegben vannak állampapírok, mint bankbetétek: a terelőlépések mintegy 1200 milliárd forintnyi közvetett és közvetlen lakossági állampapír-keresletet generáltak az elmúlt hónapokban, miközben a lakosság bankbetétállománya 400 milliárd forinttal csökkent. Így augusztus végére a háztartások 11 942 milliárd forintnyi állampapír- és 11 723 milliárd forintnyi bankbetétállománnyal rendelkeztek.
- Az intézményi befektetők által kezelt állampapír-állomány jelentősen növekedett: a befektetési alapok kezében lévő állampapír-állomány 2023 augusztusára, alig három hónap alatt 40 százalékkal bővült, így 1800 milliárd forint közelébe emelkedett.
- A terelőlépéseknek köszönhetően egyúttal Magyarország önfinanszírozási képessége is erősödött: május vége óta a külföldiek közel 84 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, így a külföldiek kezében lévő állampapírok 30 százalék feletti aránya augusztusra, ha csak kismértékben, de 29,6 százalékra csökkent.
- A diszkont kincstárjegyeknél (DKJ) látványosan növekedett a kereslet és csökkentek a hozamok: az elmúlt időszakban jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon, aminek köszönhetően a diszkont kincstárjegyek piacán az idei kumulált többletkibocsátás meghaladta a 280 milliárd forintot, miközben a hosszú állampapírok piacán szintén a kimagasló második negyedéves kereslet miatt az idei többletkibocsátás már meghaladja a 640 milliárd forintot. Emellett látványosan csökkentek a hozamok is, az érdemi kereslet hatására a 3 hónapos DKJ hozama 433 bázisponttal 9,29 százalékra csökkent, miközben a többi rövid és hosszú lejáratú állampapírok elsődleges kibocsátásánál is markáns hozamcsökkenés volt megfigyelhető.