Mol: Számunkra ez a legerősebb inspiráció

A Mol kiskereskedelmi igazgatója lapunknak egyebek mellett arról beszélt, hogy

•  milyen szerepe van a Fresh Cornereknek,
•  mi a hazai kiskereskedelem jövője,
•  hogyan áll jelenleg a magyar üzemanyagpiac,
•  az év hátralévő részében milyen árak várhatók a benzinkutakon,
•  és hogy milyen hatása lenne, ha a kormány újra bevezetné az üzemanyagár-sapkát.

Miért ilyen fontos a Molnak a kávészegmens? Mi a cél, és mennyire számít sikeres kávézóláncnak a Fresh Corner?

Nézzük először a mikroszintet. Az üzemanyag után a kávé a legnagyobb volumenben eladott termékünk, aminek látványosan nő a forgalma az egész régióban. A kávézás egyre trendibb lett, a fogyasztói csoport a fiatalabbak irányába bővül, mi pedig itt Magyarországon még le is vagyunk maradva a világátlagtól – sőt a környező országok átlagától is. Arra törekszünk, hogy a legjobb kávét mi adjuk a Fresh Cornerekben, és ezt a szolgáltatást az egész ország területén elérhetővé tegyük. Eggyel magasabbról nézve a stratégiai célkitűzés hasonlóan egyértelmű: a Mol számára a kávé a második legfontosabb fekete folyadék lett az olaj után, és a szerepe egyre nő.

Különleges adottságunk, hogy fizikailag a mi hálózatunk az egyik legnagyobb, a legszélesebb nyitvatartási idővel és az emberek számára a legkényelmesebb megközelíthetőséggel, parkolással, szolgáltatásokkal. A töltőállomásainkat olyan komplex szolgáltatási központokká alakítottuk, és alakítjuk át folyamatosan, ahol az úton lévők a minőségi üzemanyagok mellett egyre bővülő gasztronómiai kínálattal és szolgáltatásokkal találkozhatnak. Ez hatalmas hálózat, a régió 10 országában több mint 2000 töltőállomásunkon várjuk a vendégeket, és nem titok, tovább szeretnénk bővíteni ezt a jelenlétet. Tíz országban akarunk az úton lévők első számú választása lenni.

Mekkora lefedettséggel lesznek jelen az országban a Fresh Cornerek?

A Fresh Corner a hálózatunk legfontosabb koncepcionális platformja: az év végére immár 70 százalékos lefedettséggel leszünk jelen az országban. Idehaza 287 Fresh Corner található, amelyekkel jelenleg is óriási számokat produkálunk: csak idén augusztusban 1,2 millió csésze kávét és több mint 1 millió hot dogot adtunk el, míg a Mol-csoport országait tekintve 2022-ben régiószinten több mint 50 millió csésze kávé fogyott, de hot dogból is több tízmillió adag. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a hot dog esetében be tudtuk bizonyítani: alapjaiban újraépítve ezt a terméket, a partnereinkkel közösen a létező legjobb minőségű alapanyagokat kifejlesztve még magasabb szintre tudtuk emelni ezt a produktumot.

Az elmúlt két év egyértelművé tette, van igény erre a minőségre, és megvannak hozzá a beszállító partnereink is, a legmagasabb húsipari tudással rendelkező Pick, illetve a nemzetközileg a prémiumszószokat képviselő Heinz. Itt valóban többről van szó, mint egy hagyományos beszállítói kapcsolatról: partnerként, közösen fejlesztünk, kutatunk, építjük ezeket a kategóriákat. A jövő erről kell hogy szóljon a kiskereskedelemben: sokkal kollaboratívabb kapcsolatról, mert ezzel tudunk még jobb terméket és szolgáltatást kínálni a fogyasztóknak.

Ez a legerősebb inspiráció a számunkra. Átvinni a benzinkutakat, a tankolást egy új dimenzióba. Választ adni arra a kérdésre: miért nálunk fognak megállni a jövőben az autósok, milyen környezetet teremtsünk ahhoz, hogy a legjobban érzzék majd magukat, hogyan töltsük fel ezt a legjobban tartalommal, szolgáltatásokkal, emberi gesztusokkal, mosollyal. A nap végén ez a legfontosabb.

Honnan tudják, hogy milyen kávét kíván a fogyasztó? Ezt hogyan mérik?

Az imént említett számok nemcsak értékesítési volument jelentenek, hanem hatalmas ügyfélismeretet, folyamatos fogyasztói kapcsolatot és persze felelősséget is. Mind a tíz országban ismerjük a fogyasztóink ízlését. Erre a tudásra építve alkottuk meg a két legújabb kávénkat is, 6 országból több mint 2000 vásárlónkat vonva be az optimális ízvilág kialakításába. Mint kiderült, vásárlóink

ezért két újdonsággal, egy brazil arabica kávéval, illetve egy klasszikusabb arabica-robusta ötvözettel szeretnénk megfelelni ennek az ízlésnek.

Közvetlenül szerezzük be az kávébabot, a kávékat a pörkölőpartnerünk üzemében, a Polgárdiban található Roastarban pörköljük, az eljárást és a receptúrát pedig Bertók-Nagy Anita személyében a legmagasabban jegyzett pörkölőmester felügyeli, így sokkal nagyobb ráhatásunk van a minőségre. A kávé pedig nem fog hosszú hónapokat a silóban pihenni, a lehető legfrissebben kerül a Fresh Cornerekbe, Magyarországon kívül egyelőre Csehországban, Szlovákiában és Romániában is. Magasra tettük a lécet, a kézműveskávézók minőségét adjuk, viszont egy sokkal szélesebb hálózatban nyújtva ezt a minőséget.

A hazai kiskereskedelem jövője

Mit lát most a hazai kiskereskedelemben a legnagyobb kihívásnak, mely döntések befolyásolják leginkább a közeljövőt?

Három dolgot emelnék ki a mostani helyzet alapján, amit kihívásnak tekinthetünk a kiskereskedelmi szektorban: az első a háztartások elkölthető jövedelme a jelenlegi gazdasági környezetben. Ettől függ, mennyit utaznak autóval, mennyi egy adott családnál az az összeg, amit elköltenek üzemanyagra és nem üzemanyag típusú termékekre. Ugyanez a kérdés természetesen a vállalkozások számára is elsődleges. Az áruk és emberek célba juttatása, a mobilitás elengedhetetlen a gazdaság szereplői számára is.

A második a januári jövedékiadó-emelés az üzemanyagok esetében. Nagy kérdés, mekkora hatással lesz ez a fogyasztásra és az árakra. A Mol számára a kiegyensúlyozott árpozíció az ideális, hisz nemcsak kereskedők, de előállítók is vagyunk, így az ellátásbiztonság szempontjai legalább olyan fontosak, mint a kereskedelmi szempontjaink. Az egyensúly és a kiszámíthatóság szerepe egy ennyire bizonytalan nemzetközi környezetben még fontosabb. Mindannyiunk célja, hogy se a tranzitforgalmat, se a hazai fogyasztókat ne veszítsük el. 

A harmadik pedig a szintén jövő év januári, új betétdíjas rendszer bevezetése. Ez a szektorban mindegyik piaci résztvevő számára teljesen új dolog lesz, ezzel a fogyasztók, kereskedők és gyártók egyaránt új terepre lépnek januártól. Ennek a működtetési szabályrendszere is új, nekünk annyival különlegesebb a helyzetünk, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel közös célunk, hogy edukatív módon támogassuk az átállást, fogyasztói szinten napról napra tudatosabb legyen a hulladékkezelés, és hogy ezzel Magyarországon minél gyorsabban menjen végbe a körforgásos gazdaság kialakítása, illetve fejlesztése.

Az adatok alapján a Mol jelentős kiskereskedelmi térhódításba kezdett. Mi a cél, és hogyan lehet az eddigi lépéseket összegezni?

A legfontosabb számunkra a Mol fogyasztói szolgáltatásainak továbbfejlesztése. Három fő fázisra lehet bontani a folyamatot: ezek közül az első ötéves szakasz már lezárult, idetartozott a Fresh Cornerek kialakítása és elterjesztése, illetve a digitális transzformáció erős alapjainak megteremtése. Ennek legjobb példája az új Mol Move applikáció. Sok és fontos újdonságot fogunk itt bevezetni: nem technológiát, hanem közösséget és online szolgáltatási megoldásokat, élményt építünk. Most a második ötéves szakaszban vagyunk, ez a sztenderdizációról szól. A hangsúly az eddig kialakított fejlesztéseink folyamatos optimalizálásán, a konzisztensen magas minőség megszilárdításán, illetve az online és offline kiszolgálás még személyesebbé tételén van. Közben képesek voltunk a bővülésre is, organikusan és akvizíciók révén is.

A tervünk az, hogy 2024 végére a magyarországi Fresh Cornerek penetrációja 85 százalék feletti legyen, ami azt jelenti, hogy több mint 300 Fresh Corner lesz az országban. A harmadik öt év pedig a kiskereskedelmi és mobilitási szolgáltatások integrációjáról, a régióban rejlő lehetőségek még jobb kiaknázásáról, új kényelmi szolgáltatások bevezetéséről és egy digitálisan még jobban támogatott működésről fog szólni. 

Az elmúlt egy évben két jelentős akvizíciót zártunk le a régióban. Piacra léptünk Lengyelországban, ahol a PKN Orlen és a Grupa LOTOS SA-tól megvásároltuk a korábbi Lotos Paliwa hálózatát, 417 töltőállomással – a Mol lengyelországi leányvállalata azóta Mol Polska néven működik. Lengyelország a régió legnagyobb piaca, egyben jelentős szállítási és tranzitútvonal. Az országban rendkívül magas a népesség, a motorizációs szint és az egy töltőállomásra jutó gasztrofogyasztás is. A jövőre nézve pedig hatalmas potenciált látunk a fejlődő autópálya-hálózatban. A Mol-csoport 2023. június végén tovább bővítette hálózatát az OMV szlovén leányvállalatának a megvásárlásával. Szlovéniában már jelen volt a cég, ám most bővítette a piaci lefedettségét, jelentősen növelve a jelenlétét az ország nyugati részén és az autópályák mellett.

A magyar üzemanyagpiac jelenlegi helyzete

Milyen eredményeket ért el idén a Mol az üzemanyag-kiskereskedelemben? Mekkora forgalmat bonyolítottak le?

Minden attól függ, hogy mi az összehasonlítás alapja. A tavalyi évvel azért nem reális az összehasonlítás, mert a mesterségesen leszorított árak miatt rengeteg vásárló érkezett külföldről, illetve olyanok is töltőállomásainkon tankoltak – kihasználva a szabályozások kiskapuit –, akik alapvetően nagykereskedelmi vevők. Ha viszont 2021-gyel hasonlítjuk össze, akkor jól állunk. A Molnak egy keskeny pallón kell egyensúlyoznia, ha el akarja kerülni az üzemanyag-turizmust – márpedig el kell kerülnie, mert a jelen helyzetben az súlyos ellátásbiztonsági kockázattal jár, és számunkra a magyar fogyasztók folyamatos biztonságos ellátása az elsődleges. Ha túl magas az ár, akkor a magyar vásárló külföldre megy, és ott jelenik meg egy nehezen kalkulálható pluszkereslet. Ha túl alacsony az ár, akkor a magyar piacon jelennek meg tömegével a külföldi vásárlók, és láttuk tavaly, hogy ez mit eredményez. Ezért nekünk mindig a régiós ársáv közepét kell célba vennünk. 2023 első 6 hónapjában nagyjából 20 százalékkal teljesítettünk a 2022-es év volumene alatt. Ennek fő oka, hogy tavaly az ársapka kiemelkedő lakossági igényt teremtett, részben külföldről is. A jövő évre nagyon enyhén növekvő kereslettel számolunk 2023-hoz képest.

Milyen nemzetközi hatások befolyásolják leginkább a magyar üzemanyagpiacot? 

Magyarországon, ahogy az összes EU-országban, az üzemanyagárakat nemzetközi versenypiac alakítja ki. Ha ez nem így, hanem önköltségi alapon történne, akkor akár az Európai Unión belül is előfordulhatnának igazán kiugró árkülönbségek. Persze egyik-másik ország most is drágább vagy olcsóbb, de a nemzetközi jegyzésárak mellett alapvetően a verseny határozza meg, hogy milyen áron tankolunk. Tény, hogy az árazás ritmusa eltérő lehet országonként. Magyarországon például hetente kétszer van nagykereskedelmi árváltozás, de van, ahol hetente, van, ahol naponta. Elsősorban ezzel magyarázhatóak a pillanatnyi különbségek, amiket akkor érezhetünk, ha éppen átautózunk egy szomszédos országba. 

A térség piaca alapvetően „rövid”, azaz a helyi fogyasztás meghaladja a termelést. Ez nem új keletű jelenség, évtizedek óta fennáll, s éppen ezért is lehetetlen mesterségesen beavatkozni az árakba úgy, hogy a törékeny piaci egyensúly ne boruljon fel. Ebből következően azt a mítoszt is érdemes eloszlatni, hogy ha egy országban van finomító, akkor az garantálja az alacsony árakat. Ez nem így működik, számos esetben a helyi finomítói kapacitás nem képes a teljes ország keresletét kielégíteni – ez egy integrált rendszer, nincsenek benne elkülönült szigetek. A régió finomítóieszköz-ellátottsága történelmi adottság, akárcsak az olajvezetékekhez és a tengeri kikötőkhöz való hozzáférés: nem a tavalyi évben alakult ilyenné, nem lehet rövid távon megváltoztatni, és nem is lenne rentábilis.

Ugyanakkor az olajár emelkedése kihat az üzemanyagok árára is. Itt a legfontosabb fejlemény az elmúlt pár hónapban az OPEC-országok, főleg a Szaúd-Arábia általi kőolaj-kitermelés visszafogása és az orosz export csökkentésének híre volt, ami felfelé hajtotta az árakat. Emellett a július/augusztusi emelkedés hátterében a kínálat szűkülése mellett az állt, hogy a globális kereslet emelkedést mutatott, többek között a vártnál jobb amerikai GDP-adat képében. Befolyásoló tényező lehet a forint árfolyama is, illetve – kisebb mértékben, de – érintheti az ellátásunkat egy váratlan finomítói meghibásodás is, mint amilyen szeptember elején az OMV-nél történt. Ennek szintén árfelhajtó hatása lenne.

A várható üzemanyagárak

Milyen árakkal találkozhatnak a prognózisok szerint a magyar lakosok az év hátralévő részében?

Nem szeretnék találgatni, senki nem tudja megjósolni, mennyi lesz a benzinár egy év vagy akár fél év múlva. A Mol egyik legfontosabb feladata, hogy a töltőállomásokon a piaci versenynek megfelelő árakon mindig legyen üzemanyag. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy a Mol árai régiós szinten a középmezőnyben vannak – ez az egyik garancia arra, hogy a regionális piaci egyensúly stabil maradjon. Nem akarjuk elveszíteni sem a hazai fogyasztókat, sem a meglévő tranzitforgalmat, nem érdekünk, hogy kiugróan magas árazás legyen Magyarországon.

Az üzemanyagárakat elsősorban globális folyamatok alakítják. Jelenleg inkább az árak csökkenése irányába mutatnak ezek a folyamatok, de hétről hétre dinamikusan változik a helyzet. Ha nincs jelentős forintgyengülés, ha nincs olajárrobbanás, akkor a jelenlegi trendek szerint csökkenésre számítunk, de gondoljunk csak az elmúlt napokra, egy új háborús konfliktus kirobbanására: bármikor történhet olyan esemény, ami az olajárakra is jelentős hatással lehet. Mi bízunk abban, hogy nem lesz nagy változás, és az év hátralevő hónapjaiban ezen az alacsonyabb szinten tud stabilizálódni az ár.

Mekkora áremelő hatása van a tranzitdíjaknak?

A tranzitdíjaknak közvetlen hatásuk nincsen, hiszen ez egy olyan költség, ami a Molra tartozik, ezt a díjat ki kell fizetnie a benzináraktól függetlenül is. Az elsődleges negatív hatás a Mol-csoport pénzügyi mozgásterében mutatkozik meg, azaz kevesebb forrásunk van transzformációs és egyéb növekedési beruházások finanszírozására.

A kormány a napokban belengette az üzemanyagár-sapka esetleges visszatérését. Ennek milyen hatása lenne a Mol-csoportra? A vállalat mekkora pluszközterhet vállalt, amióta kitört a háború?

Valójában ma a hazai üzemanyag-kiskereskedelemben nincs olyan probléma, amit az ársapka meg tudna oldani, hiszen nincs drámai visszaesés a forgalomban, sőt a legutóbbi békeévhez képest növekedés van. Azt viszont tapasztalatból tudjuk, hogy maga az ársapka képes súlyos ellátási problémát létrehozni. A Mol jóval több mint egy egyszerű üzemanyag-kiskereskedő. Nemzetközi nagyvállalat vagyunk budapesti stratégiai központtal, a régió meghatározó szereplője integráltan működő üzletágakkal. Mi mindig végrehajtjuk a feladatainkat, s ezek között az ellátásbiztonság garantálása az első helyen szerepel. Ennek akkor is igyekszünk megfelelni, ha rendkívüli hatások érik az iparágat.

Az uniós szabályozás folyamatos zöldítési kötelezettséget ró ránk, ennek a költségeit is nekünk kell viselni, ugyanakkor a szankciók miatt ki kell váltanunk az orosz olajat, szintén saját költségen. Indul az italcsomagolások kötelező visszavétele, a MOHU-val közösen ennek a feltételrendszerét is ki kell alakítanunk. Mindezek mellett idén az összes extra kormányzati elvonás várhatóan meghaladja az 500 milliárd forintot. Két év alatt több mint 1000 milliárd folyik be pluszközteherként a Moltól az állam kasszájába, a januári jövedékiadó-emelés nyomán pedig még tovább nő az elvonás.

A hatása valószínűleg nagyon hasonló lenne a tavalyihoz, amikor jelentős ellátási problémák alakultak ki a lakossági felhalmozás, a pánikvásárlás, a határ menti üzemanyag-turizmus, illetve a nagykereskedelmi és kártyás vevőknek a Mol-kutakhoz történő migrálása miatt. Mindez azért történt, mert az ellátás egyik fontos eleme – az importforrás – ráfizetésessé vált, eltűnt, és saját gyártásból a hazai igényt nem lehet maradéktalanul kiszolgálni. Mindannyian emlékszünk arra, hogy mekkora sorok alakultak ki az ársapka idején. Nem gondolom, hogy bárki szeretne ismét átélni egy hasonló, tartósan bizonytalan ellátású helyzetet.

(Borítókép: Marjai János / MTI)