Hernádi Zsolt: Kevesebb kormányzati beavatkozást, több piaci racionalitást

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a gazdasági konfliktusokon túl már fegyveres összecsapások is vannak a világban. Európa nem áll túl jól az új világrend kialakulásában, rengeteg körülmény megváltozott, hiába vagyunk túl szerencsével a tavalyi télen. Az energiaárak tartósan magasabbak lettek, mert az energiahordozók új útvonalon érkeznek.

Fokozódik Európa versenyképességi problémája

Hernádi Zsolt kiemelte, Európában a piac működését a kormányzati szobákból határozzák meg, és ez a trend csak fokozódik. Így „redundáns kapacitásokat hozunk létre, hogy megfeleljünk az előírásoknak”. Szerinte a helyzet az idei évben nem lett jobb, továbbra is hegyeket kell megmászni. Kitért arra is, hogy a kontinensnek rá kell állnia a magasabb költségszintekre. Ám eddig is versenyképességi problémája volt Európának, és ez csak fokozódik.

„A járvány alatt megdöbbenten vettük észre, hogy C-vitamint nem gyártunk, ahogy maszkot se” – hozta fel példaként. Szerinte az elmúlt években rengeteg rossz gazdaságpolitikai döntés született Európában: elsőként a szankciók. „Miért van az, hogy a morális szempontok ilyen mértékben megelőzték az üzletit?” – tette fel a kérdést.

Rávilágított, hogy napjainkban magasabb áron és hosszabb útvonalakon keresztül szerezzük be a nyersanyagokat. A kőolajtermékeket a távol-keleti országokból hozzuk, amelyek korábban megvásárolják az orosz kőolajat, és azt dolgozzák fel. „Gondoljunk ennek a gazdasági és zöldlábnyomára. Aki azt gondolta, a világ egyszerűen le tudja írni az orosz termelést, az nincs tisztában a tényekkel.”

Hernádi Zsolt szerint a szankciók csak új függőségeket hoztak létre: korábban nagyon magas szinten volt az orosz földgáz aránya Európában, ez már minimálisra csökkent, ugyanakkor a nyersanyagigények átcsoportosultak az LNG-re. Emlékeztetett arra, hogy ez a termék korábban relatív drága kiegészítő kapacitás volt, ugyanakkor mára ez lett a meghatározó. Ennek a folyamatnak pedig két nyertese van: Amerika és Oroszország. Ráadásul ezek az árak mind prémiummal működnek, és jelenleg 34 terminál van építés vagy tervezés alatt, ezeknek meg kell majd térülniük.

Zöldpolitika kérdései

A zöldítési politikával kapcsolatban Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, hogy Amerika és Európa között óriási különbség van: előbbinél támogató, míg az utóbbinál büntető szabályzás van érvényben. Az Európai Unióban sokkal kevesebb az ösztönzés, így a kereslet se nő, a piaci oldalról sincs nyomás. Amerikában rugalmas szabályozás és támogatások vannak, a piaci szereplőkre bízzák, az átállást hogyan oldják meg. Így az európai cégek átvándorolnak Amerikába, „mert egyszerűen kedvezőbbek ott a piaci feltételek”.

Azt is kiemelte, míg Európa bevezeti a globális minimumadót, addig Kína és az Amerikai Egyesült Államok ezt nem teszi meg. A földgáz ára kevesebb mint ötödébe kerül Amerikában, mint Európában.

2021-ben az Európai Unióba történő közvetlen külföldi beruházások beáramlása 68 százalékkal csökkent 2019-hez képest. A zöldmezős beruházások száma 2021–2022 között 15 százalékkal csökkent, Amerikában 18 százalékos növekedés volt látható.

Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy ha Európát felosztjuk, az látható, hogy Észak- és Kelet-Európa nem veszített érdemben a versenykésségéből az elmúlt 30 évben. Ez szerinte annak köszönhető, hogy ipari befektetések történtek, amelyek egyrészt az adókedvezményeknek, másrészt az olcsó munkaerőnek köszönhetőek. „Többet is dolgoznak (ezekben a régiókban – a szerk.), mint Nyugat Európában vagy az Egyesült Államokban” – tette hozzá.

„Az energiaátmenet nem lassít, úgy kell elérni a klímacélokat, hogy át kell állni újabb energiahordozókra” – emelte ki Hernádi Zsolt, majd úgy folytatta, hogy az ipari forradalom előtt csak a fát használtuk mint energiahordozó, napjainkban több fát fogyasztunk, mint az ipari forradalom előtt, és több szenet fogyasztunk, mint bármikor. Hangsúlyozta:

Minden új ahhoz kellett, hogy a megnövekedett igényt kielégítsük. Ugyanakkor szerinte „nincs mit tenni, zöldebb ipart kell létrehozni, mert a globális jelenlétünket veszélyezteti” a klímaváltozás, ám Európában folyamatosan túlszabályozzák az ipari szereplőket. Emlékeztetett, a kormányzati elvonások miatt kevesebbet költenek majd a vállalatok fejlesztésekre és beruházásokra, pedig „ipar nélkül Európa egy félkarú óriás”. Kevesebb kormányzati beavatkozásra és több piaci racionalitásra van szükség – zárta az előadását.

(Borítókép: Hernádi Zsolt 2022. december 8-án. Fotó: Németh Kata / Index)