Szijjártó Péter a magyar–kínai együttműködés előnyeit sorolta Pekingben
További Gazdaság cikkek
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
- Több száz milliárd forintos kárt okoznak a csalók, egyetlen fegyver van ellenük
Ahogy korábban írtuk, kedden Orbán Viktor kormányfő találkozott kínai kollégájával, Li Csianggal és Hszi Csin-ping elnökkel is, akikkel a kétoldalú együttműködés legfőbb kérdéseiről tárgyaltak.
A miniszterelnök és a kínai elnök tárgyalásával kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: két ország hat évvel ezelőtt írta alá az átfogó stratégiai partnerségi megállapodását, és ezzel sikerült megerősíteni a politikai kapcsolatokat, ami rendkívül komoly gazdasági eredményekkel is járt, például a korszerű technológiát hozó és sok munkahelyet teremtő kínai beruházások képében.
Hszi kiemelte, hogy az általa meghirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezés, illetve a magyar kormány keleti nyitási stratégiája erősíti egymást. A tárcavezető tájékoztatása szerint a kínai elnök leszögezte azt is, hogy Európa és Kína együttműködésének nem az ellenségeskedésről, hanem a kapcsolatokról kellene szólnia.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy hazánk megbízható partnerként van elkönyvelve a kelet-ázsiai országban, amely mindig a józan ész politikáját képviselte, kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozta.
Tehát van egy, kölcsönös tiszteleten alapuló és kölcsönös érdekeket előtérbe helyező együttműködés, amelyből nagyon sokat profitálunk
– fogalmazott.
Kiemelkedő export
A miniszter elmondta, közép-európai összevetésben Magyarország messze a legtöbb exportlicenccel rendelkezik az élelmiszeripari termékekre vonatkozóan. Egyeztetés zajlott az úgynevezett regionalizáció bevezetéséről is, ami azt jelentené, hogy például madárinfluenza-járvány kitörése esetén az egész ország helyett csak az adott térségben rendelnének el importtilalmat.
Rámutatott, hogy Közép-Európában Magyarország abban a tekintetben is jól áll, hogy heti tíz közvetlen légi járat üzemel Budapest és különböző kínai nagyvárosok között, és ezzel kezd visszaépülni az a Covid előtti pozíció, hogy hazánk Kína egyik első számú turisztikai piaca a térségben.
Természetesen a beruházások jelentik most a fő kapcsolódási pontot a két ország között gazdaságilag. 2020 után az idei esztendőben ismét Kínából jön a legtöbb beruházás
– jegyezte meg Szijjártó Péter.
Érintette azt is, hogy a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyárából hat kínai, s közülük három is elkötelezte magát Magyarország mellett.
„Ezáltal megkapjuk a lehetőséget, hogy az európai gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló technológiai fordulatban az élenjárók között legyünk, tehát a legtöbb profitot tudjuk ebből magunknak megszerezni” – jelentette ki a tárcavezető.
Közölte, hogy több kínai vállalatvezetővel is találkozott, akik elmondták, hogy magyarországi beruházásokat terveznek, miután hallottak az ottani kiváló körülményekről.