Putyin benézte, ezzel a lépéssel még erősítette is ellenségeit

„Energetikai körökben az energiahatékonyságot régóta az ágazat Hamupipőkéjének nevezik” – világított rá Kandrács Csaba. Az MNB alelnöke szerint míg az olaj, a szén, a földgáz és újabban a megújuló energiaforrások gyakran kaptak lehetőséget arra, hogy képletesen bálba menjenek, és élvezzék, hogy a média figyelmének középpontjában állnak, addig az energiahatékonyság nagyrészt „otthon maradt és mosogatott”.

Most Hamupipőke is megérkezett a partira. Az energiahatékonyság az elmúlt évben az energetikai átmenet központi színpadára került

– fogalmazott a jegybank alelnöke, rámutatva, hogy az eredeti történetben a tündérkeresztanya szökkenti szárba a változásokat, a való világban viszont egy kibontakozó tragikus folyamat állította reflektorfénybe a főszereplőt, az energiahatékonyságot. Ez Oroszország ukrajnai agressziója és a vele járó energiaválság volt.

Erre valószínűleg Putyin se számított

Tehát bármilyen szörnyű is az orosz–ukrán háború, pozitív hozadéka is akad, mégpedig, hogy az annak kapcsán érintett országoknak növelniük kell energiahatékonyságukat.

Az orosz–ukrán háború és a nyomában érkező válság hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben 2,2 százalékkal nőtt a globális energiahatékonysági fejlődés üteme, ami az elmúlt öt év átlagának a duplája

– jelezte a konferencián tartott előadásában Kandrács Csaba, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy ugyanannyi energiával több GDP-t állítunk elő. Magyarország energiaimport-függősége jelentős, ezért az energiahatékonyság növelése nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem a magyar gazdaság számára is „elemi érdek”. Az energiahatékonyság javulását az egekbe szökő energiaárak, különösen a földgázárak okozták.

„Ez az érvelés arra késztette a kormányokat, hogy energiatakarékossági kampányokat indítsanak, például az irodák szobahőmérsékletének korlátozására, és olyan hosszabb távú strukturális intézkedésekre ösztönözzenek, mint a gázalapú fűtési rendszerek hőszivattyúkra cserélése” – világított rá a jegybank alelnöke.

Tél kapitány is az oldalunkon állt

Kandrács Csaba kifejtette, hogy az EU-ban a háborús övezet közelsége még gyorsabb energiahatékonysági fejlesztéseket eredményezett. Az energiaintenzitás 2022-re több mint 8 százalékkal javult.

Magyarországra vonatkozóan még nincsenek pontos adatok, de a csökkenés az uniós átlag körül lehetett, mivel a primerenergia-fogyasztásunk 5,5 százalékkal csökkent, és hatéves mélypontra esett, miközben a GDP 4,6 százalékkal nőtt

– világított rá az alelnök, megjegyezve, hogy Európában, így Magyarországon is a javulás egy részét a szerencsének köszönhetjük, ugyanis az enyhébb tél miatt könnyebb volt energiát megtakarítani a fűtésben. Azonban Európában a 2022-es energiahatékonysági javulás – még az időjárási körülmények figyelembevételével is – mintegy 4 százalék körül mozgott.

Le kell jönnünk az energiafüggőségről

Az energiahatékonyság javítása elengedhetetlenül fontos Magyarország számára, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól. Júniusban az IEA konferenciáján Magyarország is csatlakozott ahhoz a 45 országhoz, amelyek vállalták, hogy 2030-ig évente 4 százalékkal javítják a globális energiahatékonyságot.

Miért 4 százalék? Mert ez az a pálya, ami összhangban áll a Párizsi Klímamegállapodás hőmérsékleti célkitűzésével

– világított rá Kandrács Csaba, elmagyarázva, hogy egy ilyen mértékű előrelépés a tavalyi 2,2 százalékhoz képest óriási lenne. Ha globálisan sikerül ezt a duplázást elérni, azzal ugyanannyi energiát spórolunk meg, mint amennyit jelenleg Kína használ. „A legtisztább energiaegység az, amelyet nem használnak fel, mivel az energiafogyasztás csökkentése segít elkerülni a üvegházhatású gázok kibocsátását” – fűzte hozzá a jegybank alelnöke.

Kandrács Csaba kifejtette: a nagyobb hatékonyság egyrészt azt jelenti, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot kell elégetni az autónkban vagy az otthoni gázkazánunkban. Másodsorban pedig alacsonyabb villamosenergia-igényt eredményez, ami csökkenti az energiatermelésből származó kibocsátást. Klímapolitikai körökben az energiahatékonyság egyre népszerűbb, mivel gyakran ez a legolcsóbb módja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének.

Újra kell gondolni a Kádár-kockákat

Az alelnök arra is rámutatott, hogy a hazai épületek energiahatékonysága alacsony, itt is energiahatékonysági fejlesztésekre, például a 850 ezer „Kádár-kocka” megfelelő szigetelésére volna szükség.

Az energiahatékonyság „alacsonyan lógó gyümölcs”, gyors eredményeket tudna hozni a gazdaság egésze számára. Az Index kérdésére, hogy a háború alatti energiahatékonysági lépések, mint például egyes túlfűtött lakások hőmérsékletének csökkentése, vajon tartósak-e, vagy a háború befejezése után az emberek visszatérnek a korábbi szokásaikhoz, az alelnök azt válaszolta, hogy bízik a szemléletváltásban, hiszen ez közös érdek.

A jegybankelnök interjúnkban kitért arra is, hogy még a háború kitörése előtt indította el a jegybank a nagy sikerű Zöld Otthon Programot, amelynek keretében az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosított a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhettek tovább a lakossági ügyfelek részére energiahatékonysági beruházásokra. Tavaly szeptemberben azonban lezárult a program, ennek újraindításáról kérdeztük a jegybanki alelnököt.

Nagyon korai és felelőtlen lenne egyelőre kijelenteni, hogy mikor indulhat újra a Zöld Otthon Program

– felelte kérdésünkre Kandrács Csaba. Kifejtette, hogy most az infláció a fő ellenség. Ugyanakkor a folyó fizetési mérlegünk javulásának egyik kulcstényezője az energiaárak csökkenése volt. Ma viszont nem jelenthető ki biztosan, hogy a jelenlegi alacsony árszint tartósan így is maradhat, ezen az oldalon sebezhetők vagyunk. „Nem látható egyértelműen, hogy hogyan alakulnak a globális folyamatok.”

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2015. október 2-án. Fotó: Sasha Mordovets / Contributor / Getty Images)