Mutatjuk, hogyan emészti fel az infláció a fizetésünket
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900 forint volt, 15,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 528 500 forintra becsülhető, 14,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Egy éve egyre kevesebbet érnek a fizetések
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 100, a költségvetésben 518 300, a nonprofit szektorban 531 600 forintot tett ki, 14, 15,1, illetve 12,1 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 369 700, a kedvezményeket figyelembe véve 383 500 forintot ért el, 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi év augusztusában.
A reálkereset 1 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 16,4 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 450 ezer forint volt, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Fontos kiemelni, a reálbérek immár egy éve csökkennek:
- szeptemberben 1,9 százalékkal,
- októberben 2,2,
- novemberben 4,7,
- decemberben 5,1,
- januárban 7,6,
- februárban 19,6 (fegyverpénz nélkül 7,8),
- márciusban 6,9,
- áprilisban szintén 6,9,
- májusban 3,
- júniusban 3,4,
- míg júliusban 2 százalékkal estek vissza.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 300 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Hiába az idei növekedés
Augusztusig a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 556 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 400, a kedvezményeket figyelembe véve 384 000 forintot ért el. A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt
14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az átlagkereset változását befolyásolta a tavalyi év februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 2 százalékponttal lenne magasabb. Idén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál –, illetve a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 574 500 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 382 000, a kedvezményeket figyelembe véve 395 600 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását itt is befolyásolta a tavalyi fegyverpénz, ezt kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 2,1 százalékponttal lenne magasabb – összegezte a KSH.
Így értékelte az adatokat Nagy Márton tárcája
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy „augusztusban 15,2 százalékkal, azaz egy év alatt 73 ezer forinttal 555 900 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset. Ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest a munkavállalók átlagosan majd háromszor több fizetést visznek haza, mint korábban. Különösen nagy eredmény, hogy ez idő alatt a minimálbér és a garantált bérminimum is több mint háromszorosára nőtt, miközben 1 millióval dolgoznak többen.”
A tárca szerint kijelenthető, a kormány sikeres inflációcsökkentő lépéseinek köszönhetően – mint például az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás – augusztusban minden bizonnyal megállhatott a fizetések vásárlóerejének mérséklődése, hiszen a reálbérek minimális mértékben, azaz mindössze 1 százalékkal csökkentek, a szeptemberi adatok pedig már reálkereseti fordulatot jelezhetnek. „Ezzel visszatérhet a korábbi években megszokott, reálbér-emelkedési korszak” – írták.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette, a munkaadók és munkavállalók folyamatban lévő tárgyalásai alapján a fizetések vásárlóerejének érdemi növekedése jövőre is folytatódhat, ugyanis a legkisebb keresetek érezhető mértékben emelkedhetnek. „A gyarapodó reálkeresetek lökést adhatnak a fogyasztásnak, így az ismét növekedésnek indulva hozzájárulhat a gazdasági bővülés helyreállításához. A kormány célja változatlan, a családok és a munkahelyek védelme érdekében 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés éve lesz” – zárta értékelését a tárca.
Még a versenyszféra is akadozik
A lassabb bérnövekedéshez több fontos ágazat is hozzájárult, így nem egyedi tényezőkből adódik – értékelte az adatokat Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerinte a kisebb keresetemelkedés magyarázata a bázisidőszakban keresendő: tavaly az év második felében a vállalkozások munkavállalóiknak, az elszabaduló infláció miatt, sok esetben pótlólagos béremelést biztosítottak, ám ilyen idén a statisztika szerint nem történt.
Augusztusban a versenyszféra keresetemelkedése volt erőteljesebb, 15,3 százalék, ugyanakkor a költségvetési szervek béremelkedése is fokozatosan felzárkózik, 14,8 százalékot tett ki, azaz a két ágazat közötti olló fokozatosan záródik. A béremelkedés mértéke az ágazatokban egyenletesen alakult. Majd kiemelte: figyelembe véve az augusztusi 16,4 százalékos inflációt,
a keresetek reálértéke 1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és még a versenyszféra reálbérváltozása sem tudott a pozitív tartományba kerülni.
„Bár az idei évet összességében a reálkeresetek kismértékű csökkenése jellemzi, ez még nem jelent kereseti válságot, hiszen az év egészét tekintve a reálkeresetek szintje a 2010-est várhatóan mintegy 65 százalékkal haladja meg. Ugyanakkor az egyedi esetek különbözőek lehetnek: a munkavállalók egy részének bizonyára emelkedett idén a reálbére, míg lehettek olyanok, akik egyáltalán nem vagy csak alig kaptak béremelést, ami a mostani magas inflációs környezetben jelentős jóléti veszteséget jelent” – összegezte a Makronóm Intézet elemzője, aki hozzátette, hogy utóbbi eset vélhetően akkor lehet jellemző, ha a munkavállaló érdekérvényesítő képessége gyenge, és a munkáltató ezt ki is használja.
„Szeptemberben azonban a bázishatások miatt az infláció 12,2 százalékra csökkent, és mivel a béremelkedési ütem hónapról hónapra csak kismértékben változik, ezért a reálkeresetek éves alapon már növekedhettek” – zárta elemzését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
