Mutatjuk, hogyan emészti fel az infláció a fizetésünket

Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900 forint volt, 15,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 528 500 forintra becsülhető, 14,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Egy éve egyre kevesebbet érnek a fizetések

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 100, a költségvetésben 518 300, a nonprofit szektorban 531 600 forintot tett ki, 14, 15,1, illetve 12,1 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 369 700, a kedvezményeket figyelembe véve 383 500 forintot ért el, 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi év augusztusában. 

A bruttó mediánkereset 450 ezer forint volt, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Fontos kiemelni, a reálbérek immár egy éve csökkennek:

1. szeptemberben 1,9 százalékkal,
2. októberben 2,2,
3. novemberben 4,7,
4. decemberben 5,1,
5. januárban 7,6,
6. februárban 19,6 (fegyverpénz nélkül 7,8),
7. márciusban 6,9,
8. áprilisban szintén 6,9,
9. májusban 3,
10. júniusban 3,4,
11. míg júliusban 2 százalékkal estek vissza.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 300 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Hiába az idei növekedés

Augusztusig a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 556 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 370 400, a kedvezményeket figyelembe véve 384 000 forintot ért el. A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt

Az átlagkereset változását befolyásolta a tavalyi év februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 2 százalékponttal lenne magasabb. Idén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál –, illetve a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 574 500 forint volt. 

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását itt is befolyásolta a tavalyi fegyverpénz, ezt kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 2,1 százalékponttal lenne magasabb – összegezte a KSH.

Még a versenyszféra is akadozik

A lassabb bérnövekedéshez több fontos ágazat is hozzájárult, így nem egyedi tényezőkből adódik – értékelte az adatokat Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerinte a kisebb keresetemelkedés magyarázata a bázisidőszakban keresendő: tavaly az év második felében a vállalkozások munkavállalóiknak, az elszabaduló infláció miatt, sok esetben pótlólagos béremelést biztosítottak, ám ilyen idén a statisztika szerint nem történt.

Augusztusban a versenyszféra keresetemelkedése volt erőteljesebb, 15,3 százalék, ugyanakkor a költségvetési szervek béremelkedése is fokozatosan felzárkózik, 14,8 százalékot tett ki, azaz a két ágazat közötti olló fokozatosan záródik. A béremelkedés mértéke az ágazatokban egyenletesen alakult. Majd kiemelte: figyelembe véve az augusztusi 16,4 százalékos inflációt,

„Bár az idei évet összességében a reálkeresetek kismértékű csökkenése jellemzi, ez még nem jelent kereseti válságot, hiszen az év egészét tekintve a reálkeresetek szintje a 2010-est várhatóan mintegy 65 százalékkal haladja meg. Ugyanakkor az egyedi esetek különbözőek lehetnek: a munkavállalók egy részének bizonyára emelkedett idén a reálbére, míg lehettek olyanok, akik egyáltalán nem vagy csak alig kaptak béremelést, ami a mostani magas inflációs környezetben jelentős jóléti veszteséget jelent” – összegezte a Makronóm Intézet elemzője, aki hozzátette, hogy utóbbi eset vélhetően akkor lehet jellemző, ha a munkavállaló érdekérvényesítő képessége gyenge, és a munkáltató ezt ki is használja.

„Szeptemberben azonban a bázishatások miatt az infláció 12,2 százalékra csökkent, és mivel a béremelkedési ütem hónapról hónapra csak kismértékben változik, ezért a reálkeresetek éves alapon már növekedhettek” – zárta elemzését.