Még sokat kell dolgozni, hogy a családok is érzékeljék a csökkenő inflációt

Míg augusztusban 16,4 százalék volt az általános infláció, szeptemberben már „csak” 12,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A csúcsot jelentő, januárban mért 25,7 százalékos szintről tehát fokozatos csökkenést mutatva ereszkedik az infláció, év végére pedig megvalósulhat a kormány által várt egy számjegyű fogyasztóiár-emelkedés. Havi szinten (augusztusról szeptemberre) átlagosan 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Az inflációs kosáron belüli legnagyobb tételnek számító élelmiszer-infláció tavaly decemberben tetőzött (44,8 százalék). A fogyasztói árakkal szinkronban azonban az élelmiszer-drágulás mértéke is csökkenő tendenciát mutatott idén. Szeptemberben éves bázison (2022 szeptemberéhez képest) 15,2 százalék volt az átlagos élelmiszerár-emelkedés, míg havi viszonylatban már csökkenés figyelhető meg: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint szeptemberben 0,2 százalékkal csökkent az általános élelmiszer-infláció augusztushoz képest – ami lényegében stagnálást jelent.

Éves bázison a cukor drágult a legnagyobb mértékben, egészen pontosan 61,3 százalékkal, a csokoládé és a kakaó 26,1, a büféáru 26 százalékkal került többe, míg az alkoholmentes üdítőitalok ára 24 százalékkal kúszott feljebb. Ellenben a liszt 13,9, a margarin pedig 1,2 százalékkal lett olcsóbb.

Havi viszonylatban pedig az alábbiak szerint alakultak egyes élelmiszerek árai a KSH szerint: a liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek 3,0, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2,0, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, míg a tej 1,5 százalékkal került kevesebbe szeptemberben, mint az azt megelőző hónapban. Ugyanakkor az alkoholmentes üdítőitalokért 2,4, a gyümölcs- és zöldséglevekért 0,9, a sertéshúsért pedig 0,8 százalékkal kellett többet fizetni.

Csínján a győzelmi húrok pengetésével

A kormány szerint különösen kedvező fordulat azonosítható az élelmiszerárak alakulásában: „míg éves alapon már harmadára – a tavaly decemberben látott 44,8 százalékról 15,2 százalékra – csökkentettük a szankciós élelmiszer-infláció mértékét, addig szeptemberben az előző hónaphoz képest az élelmiszerek már olcsóbbá váltak”.

Azonban érdemes csínján kezelni a kormány győzelmi megnyilatkozásait, hiszen attól még, hogy csökken az infláció, az áremelkedés továbbra is velünk van, a családok tehát érdemben nem tudtak kevesebbért bevásárolni szeptemberben, mint tehették azt augusztusban.

Mindezt a KSH által publikált fogyasztói átlagárak is alátámasztják. A teljesség igénye nélkül felsorakoztatott termékek árait vizsgálva jól látható, hogy sok esetben matematikai értelemben valóban csökkentek az árak augusztusról szeptemberre, ám olyan érdemi csökkenés nem következett be, amit a lakosság valódi könnyítésnek érezne – mindezt egyre kevesebbet érő fizetések mellett, hiszen immár tizenegyedik hónapja tart a reálbércsökkenés.

Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok):

Termék	2023. szeptemberi ár (forint)	2023. augusztusi ár (forint)	2022. szeptemberi ár (forint)
Napraforgó-étolaj (liter)	742	747	733
Kristálycukor (kg)	437	447	261
Liszt, finomliszt (kg)	194	201	212
Rizs, hántolt, fényezetlen (kg)	744	752	683
Csirkemellfilé (kg)	1960	2000	1690
Sertéshús, -comb – csont és csülök nélkül (kg)	1870	1840	1560
Kenyér, fehér (kg)	896	874	766
Zsemle	67	68	57
Tej, 2,8 százalékos (liter)	455	465	441
Trappista sajt (kg)	2910	3060	3850
Tejföl, 20 százalék zsírtartalom (kg)	1990	2060	328
Párizsi (kg)	2830	2840	2410
Spagetti (500 g)	685	721	686
Kései burgonya (kg)	410	445	352
Tojás (10 db)	754	769	723
Vöröshagyma (kg)	568	591	391
Szénsavmentes ásványvíz (1,5 l)	191	183	147
Világos sör, palackonkénti ár (0,4–0,5 l)	725	715	281
Napi menü (2 fogásos adag)	2030	2010	1700
Iskolai ebéd (adag)	578	558	468
Multiplex mozi, szombat este (db)	2250	2250	1900
Szálloda, 3 csillagos, 2 ágyas szoba, reggelivel, 2 főre, hétvégén, 1 éj, idegenforgalmi adó nélkül (szoba)	32 900	35 690	26 930

Forrás: KSH

Hasonló húrokat pendítettek meg az Indexnek nyilatkozó szakértők. Regős Gábor szerint a havi infláció 16,4-ről 12,2 százalékra történő mérséklődése jelentősnek mondható, amiben elsősorban a bázisidőszaki érdemi árnövekedésnek volt szerepe.

Nem arról van tehát szó, hogy az árak csökkentek volna (tavaly decemberhez képest a sokat emlegetett élelmiszerárak 4,4 százalékkal lettek magasabbak), hanem arról, hogy a magas árak a bázisba épültek. A bázisidőszakban a hatósági energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, továbbá az élelmiszerek erőteljes drágulása húzta felfelé az inflációt. A 12,2 százalékos szint továbbra is magas, távol van a jegybanki céltól, azaz bár a dezinfláció tart, az infláció elleni teljes győzelem érdekében még dolgozni kell

– fogalmazott a Makronóm Intézet elemzője.

„Az inflációs ütem csökkenése nem az árak csökkenését jelenti, hanem azt, hogy a drágulás üteme lassul, de áremelkedés továbbra is van. Az árak akkor tudnának jelentősebben esni, ha a reálbérek továbbra is érdemben csökkennének. Utóbbinál azonban éppen most körvonalazódik fordulat, ráadásul a kereslet komolyabb visszaesése nem is lenne kívánatos, miután a gazdaság már négy negyedéve csökken” – mondta Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.

Már csak illúzió az olcsó élelmiszer, és az is marad

A magyar lakosságnak érdemes azt az illúziót elkergetnie, miszerint az élelmiszerárak visszatérnek a korábbi szintre.

Csökkenés, pláne érdemi csökkenés nem várható. Az infláció csökkenése a további áremelkedés(ek) mérséklődését jelenti, nem az árakét

– ezt már Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató mondta az Index megkeresésére.

Azért sem szabad a két évvel ezelőtti élelmiszerárak visszatérésére számítani, mert közben a nominális bérek is sokat emelkedtek, és bár az energiaárak tavaly óta nagyot zuhantak, még mindig jelentősen a 2021-ig jellemző szintek felett tartózkodnak. Az élelmiszerárakat azért is nehéz előre jelezni, mert erősen függnek a mezőgazdasági kibocsátástól. Ebből kifolyólag hosszabb távon jelentős hullámzás sem kizárt, de ez bármelyik irányba bekövetkezhet” – mondta lapunk kérdésére Árokszállási Zoltán.

Egy számjegyű kommunikáció

Az egy számjegyű infláció novemberben valósággá válhat. Fontos azonban, hogy a 10 százalék alatti fogyasztóiár-index még messze van a Magyar Nemzeti Bank által deklarált 3 százalékos céltól. Az igazi feladat az lesz, hogy a jövő év elejére várhatóan 6-7 százalék környékére csökkenő éves pénzromlási ütem időben megközelítse az MNB célértékét” – jelezte az Equilor elemzője.

Így látja Büttl Ferenc is. „Nagy valószínűséggel novemberre, de legkésőbb decemberre egy számjegyű lehet az infláció, ha addig a forint nem gyengül (390 forint/euró szint felett csökken a valószínűség), és az olajár sem emelkedik jelentősen (95 dollár/hordó felett csökken a valószínűség).

De vajon miért kezeli a kormány bűvös mérföldkőként az egy számjegyű infláció elérését? Büttl Ferenc szerint azért, mert

jól kommunikálható. Váltásra, változásra utal, ami magában hordozza a korábbi állapothoz képest »már nem olyan magas«, »már elviselhetően alacsony« jelentést.

Közgazdasági szempontból azonban nincs jelentősége, hogy 10,1 vagy 9,99 százalék az infláció” – mondta.

Ahogy az olyan intézkedések is a kormányzati kommunikációt segítik, mint a kötelező akciózás vagy az árfigyelő rendszer – tette hozzá. De vajon ezek nélkül, pusztán a piaci folyamatok által, bekövetkezne az árak konszolidációja? „A piaci mechanizmus működése akkor csökkenti az egyes termékek, szolgáltatások árait, illetve az általános fogyasztóiár-indexet, ha adott árak mellett erős keresleti visszaesés tapasztalható, vagy – szintén adott árak mellett – erős kínálati bővülés valósul meg” – fűzött magyarázatot az adatok mellé Büttl Ferenc.

Árokszállási Zoltán szerint nehéz megítélni az említett kormányzati intézkedések szerepét. „A vevők érdemi része nem biztos, hogy a megszokott helyett felkeres egy másik üzletet azért, mert egy termék ott 10-20 forinttal olcsóbb” – vélekedett.

A forgalom jelzi, hogy üres a kassza

Az említett erős keresleti visszaesés jelenleg a piaci mechanizmus része. A szintén a KSH által mért kiskereskedelmi forgalom tavaly december óta minden hónapban csökkent, az élelmiszer-kiskereskedelem volumene pedig már tavaly június óta tesz így. Mindez jól szimbolizálja az elapadt lakossági kasszákat. Kérdés, mikor állhat ismét növekvő pályára a fogyasztás.

A kiskereskedelmi forgalom emelkedésének vagy tágabban a fogyasztás újbóli emelkedése többek között bekövetkezhet:

• a reálbér/reáljövedelem emelkedése,
• a fogyasztói bizalom emelkedése (bizalmatlanság = tartalékképzés = alacsonyabb fogyasztás),
• az „olcsó hitel” visszatérése
• vagy akár a háztartások jövedelmét átmenetileg vagy tartósan növelő kormányzati intézkedések (például adócsökkentés) által

– sorolta Büttl Ferenc.

„Jelenleg a kiskereskedelmi forgalom reálértéken a 2021. március–áprilisi szinteken tartózkodik, miközben 2022 első hónapjaiban – a kormányzati pénzosztásnak köszönhetően – átmenetileg bő 20 százalékkal magasabban állt a mainál. Az akkori szint egyáltalán nem volt fenntartható, ugyanakkor a mostani szint igen alacsony, hamarosan fordulat várható. A következő hónapok várható reálbér-emelkedésének fogyasztást ösztönző hatása lehet” – vetítette előre Árokszállási Zoltán.

(Borítókép: Chris Ratcliffe / Bloomberg / Getty Images)