Kiderült, hogy milyen forintárfolyamot várnak a magyarok

A Századvég idén októberben végzett felmérése alapján mind a lakosság, mind a vállalkozások konjunktúraérzete javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis mínusz 23,0-ról mínusz 18,8-re nőtt, továbbá a vállalati mutató értéke mínusz 17,5-ről mínusz 15,5-re erősödött. A kiemelik, hogy a konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását

• az orosz–ukrán háború,
• illetve a továbbra is magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg.

„A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki” – írták.

Negatív irányú elmozdulás az árfolyamnál

A közleményükben hangsúlyozzák, hogy a lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy pedig romlott az előző havi értékéhez képest, és összességében az index jelentősen javult a szeptemberi értékével összevetve. A legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi mínusz 5,9-ről immár újra pozitív értékűre, 0,4-re változott.

A gazdasági környezet megítélése az előző havi mínusz 30,4 pontos értékről mínusz 26,9-re, míg az anyagi helyzeté mínusz 20,9-ről mínusz 17,1-re javult. Hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb pozitív elmozdulásnak tekinthető a lakossági konjunktúrakutatásban az a tény, hogy a megkérdezettek átlagosan többet dolgoznak.

Arra a kérdésre, hogy »átlagosan hány órát dolgozik Ön egy héten?», kevesebben (7,6 százalék) mondták azt, hogy legfeljebb 30 órát, mint egy hónappal ezelőtt (10,1 százalék). Ugyanakkor megfigyelhető egy markáns növekedés (+8,2 százalékpont) szeptemberről (51,5 százalékról) októberre (59,7 százalékra) a több mint 30 órát, de kevesebb, mint 45 órát dolgozóknál. Ugyanakkor 45 óra feletti munkát szeptemberben még a megkérdezettek 37,9 százaléka, addig októberben 32,4 százaléka végzett átlagosan egy héten.

Októberben a legnagyobb negatív irányú elmozdulás a lakosság esetében a forint–euró árfolyam következő egy évben várható alakulását illetően volt tapasztalható. A jelentősen erősödik kategóriát a szeptemberi 3,1 után 1,9 százalék jelölte meg. A kismértékben erősödik kategóriát 14,9 százalék után 14,0 százalék prognosztizált. Változatlanságot a megkérdezettek közül 23,3 százalékról 23,6 százalék becsült. Kismértékben gyengülő forinttal 31,5 helyett 35,0 százalékuk számolt. A következő évben jelentősen gyengülő hazai fizetőeszközzel pedig a lakosság a szeptemberi 22,4 százalék után októberben 21,2 százalék kalkulált.

Pozitív irányú változás a vállalatoknál

A közleményük szerint a vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált. A legnegatívabban a termékeik elmúlt egy évre vonatkozó áralakulását ítélték meg. A megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján ugyanis egy egyértelmű kismértékű árcsökkenést mutat szeptemberről októberre a felmérés. A szeptemberi után egyfelől 1,2 százalékponttal kevesebben mondták azt, hogy 7 százalék feletti termékárnövelést hajtottak végre, míg 1,9 százalékponttal többen nyilatkoztak 1 százaléknál kisebb termékáremelésről. A kérdés elemzését folytatva megállapították, hogy

A leginkább pozitív irányú változás a vállalatoknál Magyarország gazdasági helyzetének a következő egy évre vonatkozó várakozásai kapcsán alakult ki. Ugyanis míg szeptemberben a „jelentősen romlik” választ a megkérdezett vállalati vezetők 18,9 százaléka adta, addig októberben ez az arány 14,4 százalék volt – derült ki a közleményükből.

A „kismértékben romlik” kategóriát 28,9 után 26,8 százalék, a nem változik kategóriát 22,0 százalék után 24,6 százalék prognosztizál. Kismértékben javul választ szeptemberben a vállalatok 22,7 százaléka után októberben 26,1 százaléka adta, a jelentősen javul választ pedig a vállalatok a szeptemberi 2,8 százalék után a 3,3 százaléka jelölte meg – összegezték.