Az ország egyik legégetőbb betegségére kerestek ellenszert

Az együttműködés alapjait 2018-ban rakták le, amikor a BME képviselői az MIT szakembereivel találkoztak. A projekt akkor kapott igazán nagy lendületet, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Kutatási és Innovációs Fejlesztési Hivatal (NKFIH) és nagyvállalatok is beszálltak. A programban részt vevő szervezetek képviselői egyenesen Bostonig mentek, hogy hazahozzák a hazai innovációvezérelt vállalkozások felvirágoztatásához szükséges tudást és praktikákat. A Műegyetemet Nemeslaki András, a BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, illetve Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense képviseli a programban. A két tanszékvezető az Indexnek részletesen bemutatta, milyen sikerreceptet hoztak el Bostonból, amellyel kiszabadítanák a hazai gazdaságot a közepes fejlettség csapdájából. 

Öt összetevőből áll az innovációs recept

A projekt nem csak az üzleti szektorra fókuszál. Nemeslaki András elmondta, hogy az úgynevezett „öt stakeholder" modellt alkalmazzák, beleértve: 

• az egyetemeket, 
• a nagyvállalatokat, 
• a sikeres startupokat, 
• a kockázati tőke szereplőit
• és az állami közigazgatást, valamint a jegybankot. 

Mivel az innovációhoz mind az öt szereplőre és a köztük lévő intenzív kommunikációra, együttműködésre is szükség van, ezért ezeket a hálózatokat sokszor, biológiai hasonlattal, „ökoszisztémának” szokták nevezni. Híres ökoszisztémák működnek a Szilícium-völgyben vagy Bostonban, ezek sikere azonban nem érthető meg az összes szereplő átfogó vizsgálata nélkül. A kétéves programban a hazai csapatot 11 magas rangú szakember erősítette (a hazai csapat tagjait itt ismerheti meg).

A vállalkozások és az oktatási intézmények közötti együttműködés alapvető az innováció elősegítéséhez Magyarországon. A vállalkozásoknak szükségük van az egyetemek tudására és kutatási képességeire, míg az egyetemek a vállalati tapasztalatokból és finanszírozásból profitálnak

– ezt már Nemeslaki András fejtette ki az Indexnek. A BME tanszékvezető egyetemi tanára megjegyezte, az MIT-keretrendszer lényege, hogy az ökoszisztéma gyengeségeinek és erősségeinek feltárásával kezdve a stratégiaalkotáson keresztül kidolgozott akcióterv kialakításáig, majd annak a fenntartásig jussanak el a programban részt vevő országok, régiók. Az MIT tézise szerint a regionális gazdasági növekedés alapjai az innovációvezérelt vállalkozások. A programban az állami szerepvállalás a legerősebb, viszont nagyobb részvételre lenne szükség a vállalatok és az egyetemek részéről – mutatott rá a szakértő.

Rejtőzködnek a magyar bajnokok

Nemeslaki András rávilágított egy napról napra egyre égetőbb problémára a hazai gazdaságban, amelyről az Index is rendszeresen ír: a hazai cégek generációváltásáról. Rengeteg hazai cég, amelyeket többnyire a rendszerváltáskor alapítottak, most éri el azt a pontot, ahol a jelenlegi tulajdonosok nyugdíjba mennek vagy kiszállnak a vállalkozásból. A vállalkozásokat érintő kihívás ezen túlmenően is kétoldalú: egyrészt a magyarok kulturálisan kockázatkerülők, másrészt a tőke és a know-how hozzáférésének hiánya is gátolja a fejlődést.

A magyar vállalkozások nagy részének nincsenek nagy ambíciói, pusztán a családjuk megélhetését akarják biztosítani

– világított rá Nemeslaki András, hozzátéve, hogy bizony nagy célok nélkül nem is várhatóak nagy sikersztorik. Ehhez csatlakozott Szalay Zsolt, aki szerint az sem könnyíti meg a cégalapítók helyzetét, hogy nem túl pozitív a vállalkozói pályáról kialakult kép, sokszor még a szülők is ódzkodnak attól, hogy a gyermekükből vállalkozó váljon. A másik hátráltató tényező a kutató szerint, hogy a médiában nem kapnak kellő reflektorfényt a sikeres hazai startupok, így a köztudatban sem jelennek meg mint követendő példák vagy „hősök”.

Magyarországon több mint ezer innovációvezérelt vállalkozás van, angolul Hungarian Innovation Driven Enterprise, rövidítve HIDE, ami magyarul rejtőzködést jelent, innen ered a rejtett bajnok elnevezés. Ezeket a rejtőzködő magyar bajnokokat szeretnénk napfényre vinni, illetve számukat jelentősen növelni

– mondta lapunknak Szalay Zsolt, kiemelve, hogy ezek a cégek ugyan csak a magyar vállalkozások három tized százalékát teszik ki, viszont ők adják a hazai export 13 százalékát és a GDP-növekedés 22,8 százalékát, amit elképesztő teljesítménynek tart. Ezek az adatok a programban részt vevő csapat MNB vezetésével végzett, egyedülálló kutatásából származnak.

Bátorság és pénz nélkül nem megy

Mint a BME szakértői elmondták, az MNB-vel, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM) együttműködve interjúkat készítettek kis és közepes hazai cégekkel. A beszélgetésekből kiderült, hogy az egyszerű és rugalmas finanszírozás hiánya a hazai innováció egyik legnagyobb akadálya. Eddig hazánkban még nem honosodtak meg olyan innovatív befektetési eszközök, mint például a tőkévé konvertálható kölcsönök (ún. Convertible note) vagy a SAFE- (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások. Ennek nyomán már megvalósult egy változtatás, amelyet a KIM koordinációjában az MNB, a Design Terminál és a piaci szereplők aktív közreműködésével sikerült elérni. 

Az idén nyáron elfogadott törvénymódosítás most szeptember 1-én hatályba lépett, ezáltal a hazai innovatív vállalkozások számára már elérhető a tőkévé konvertálható kölcsön is, mint alternatív finanszírozási eszköz, ami gyors és rugalmas finanszírozási keretet biztosíthat. A vállalkozások sikeréhez tehát szükség van anyagi forrásokra is.

Pénz nélkül nem megy, de a pénz önmagában nem old meg semmit

– jegyezte meg Szalay Zsolt. Különösen az innovatív vállalkozások esetében igaz az előbbi állítás, ahol a tőkeigény magas, és a nemzetközi verseny szoros. Egy magyar startupnak minimum 5 millió dolláros (hozzávetőleg 1,7 milliárd forintos) éves árbevétellel  kell rendelkeznie ahhoz, hogy egy nemzetközi tőkebefektető radarjára kerüljön. Ezért is fontos, hogy minél több tőkeerős vállalatot, kockázati tőkebefektetőt, illetve angyalbefektetőt tudjanak megismertetni a kezdő vállalkozókkal. 

– tudtuk meg Szalay Zsolttól. A szakember szerint azért az egy-két nemzetközileg is sikeres vállalkozásért természetesen megéri a fáradozás, a sikertelen projektekből pedig rengeteget tanulhatunk.

Mindkét szakértő egyetért ugyanakkor abban, hogy nem elég a finanszírozás egyszerűsítése. A magyar vállalkozói közösséget súlyos kulturális kérdések tartják sakkban: a kockázatkerülés és a bizalomhiány. Ahogyan Szalay Zsolt megjegyzi, ez különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a magyarokat olyan nemzetekkel, mint például az angolok vagy a svédek, akik sokkal magasabb szintű kockázatvállalásra képesek, és a bizalomra való képességük is erősebb. Talán nem véletlen, hogy ezek az országok élen járnak az innovációban is.

Egyetemi oktatókból is lehet milliárdos

A fentiek tükrében érdemes kiemelni egy másik fontos szempontot is, amelyről a beszélgetés során szó esett: az egyetemi tudás és a piac közötti kapcsolat.

Nem annyira bevett szokás Magyarországon, hogy az egyetemi tudást egy cégben hasznosítsák. Külföldön erre büszkék a professzorok. Bostonban alkalmam nyílt beszélni egy MIT-s professzorral, aki elárulta, hogy három hónappal ezelőtt adta el a második spin-offját 700 millió dollárért. Mindeközben tanít, irányítja a labort, és már a harmadik spin-off cégét hozza létre

– mesélte Szalay Zsolt, hozzátéve, hogy ezt a mintát szeretnék hazánkban is meghonosítani: ha az egyetemi kutatóknak a piacon is hasznosítható ötlete támad, abból pénzt tudjanak keresni maguknak, az egyetemnek, és így az egész felsőoktatásnak. Az egyetemi kutatásokban rejlő üzleti potenciált gyakran elszalasztják Magyarországon. Míg külföldön, például az Egyesült Államokban sok egyetem már régóta felfedezte az egyetemi tudás ipari hasznosításának lehetőségeit, Magyarországon ez még kevésbé van jelen a tudomány és az üzleti élet közötti párbeszédben. 

A BME-n már gyakorlat

Ugyanakkor Szalay Zsolt az első műegyetemi eredményről is be tudott számolni. „Nemrégiben két, BME-résztulajdonnal rendelkező hasznosító vállalkozást (spin-off céget) is sikerült bejegyeztetnünk, amelyeket BME-s kutatók autonóm járművek fejlesztését segítő innovációjára építve alapítottunk.” A tanszékvezető rámutatott, a Műegyetemen megvannak az alapok ahhoz, hogy az MIT-modell sok elemét átvéve kialakítsanak egy olyan innovációs ökoszisztémát, ahol több egyetem, több ipari partner, nagyvállalatok, spin-offok és a kockázati tőke is együtt tud működni.

Már itt, az egyetemen formáljuk a fiatal tehetségek vállalkozói szemléletmódját is. A célunk, hogy a kutatási témákat az ipar validálja, az eredmény iparilag hasznosítható legyen. 

Azt már Nemeslaki András tette hozzá, hogy az MIT-s képzési és kutatási projekt tapasztalatait, ismereteit az MBA-képzésben és az alapszakokon is hasznosítani tudják. „Egyre többen érdeklődnek a saját vállalkozás indításának lehetőségeiről, a fiatalokat pedig foglalkoztatja a kis- és középvállalkozásoknál való elhelyezkedés gondolata is. A hallgatók számára világossá tudjuk tenni, hogy a kis- és középvállalatoknál is érdekes kihívásokon dolgozhatnak” – mutatott rá a BME tanszékvezető egyetemi tanára.

– tette hozzá Nemeslaki András, megjegyezve, hogy ezért is indítottak el a Műegyetemen az MNB támogatásával az országban elsőként egy egyetemeken átívelő Startup menedzsment kurzust, amelyre a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU), valamint a Neumann János Egyetem hallgatóit is meghívták. A képzésen több mint hatvan hallgató vesz részt idén szeptembertől. Ehhez szorosan kapcsolódik az a Magyar Nemzeti Bank és a METU által életre hívott kezdeményezés, amely Hungarian Innovation Hub néven teremt lehetőséget a BME, a METU és a Neumann János Egyetem hallgatóinak a vállalkozási ötleteik fejlesztésére és megvalósítására.

A lapunknak nyilatkozó szakértők rávilágítottak, hogy a magyar vállalkozói ökoszisztéma jövőjében komoly kihívások és lehetőségek rejtőznek. A generációváltás, a kulturális dilemmák és az anyagi források hiánya mind akadályok, de a változás és a fejlődés lehetőségét is magukban hordozzák. Az oktatás és a kutatás, valamint a pozitív példák bemutatása és a nemzetközi összefogás, például az MIT REAP program mind-mind segíthetnek abban, hogy Magyarország sikeres és versenyképes vállalkozói ökoszisztémát építsen.

(Borítókép: Nemeslaki András és Szalay Zsolt. Fotó: Papajcsik Péter / Index)