Jövőre sem mászik ki a partra a magyar gazdaság húzóágazata

Továbbra is mérsékelt globális növekedésre számít az Allianz Trade: idén 2,5 százalékos, jövőre 2,3 százalékos bővüléssel, amelyet ugyanakkor a szigorított monetáris politika gazdasági tevékenységre és a foglalkoztatásra gyakorolt kumulatív hatása a jövőben is hátráltat. A vállalati fizetésképtelenségi eljárások számában és gyakoriságában több ágazatban is növekedés várható, illetve akár a nagyvállalatok körében is.

A nemfizetési kockázatot a fiskális és monetáris politikai lépések, a reálkamatlábak alakulása, az alacsonyabb fogyasztás és kereslet, az árrésekre nehezedő tartós nyomás és a finanszírozási kihívások növelik.

A legsérülékenyebb iparágak világszerte az építőipar, a kiskereskedelem és a feldolgozóipar bizonyos ágazatai, mint az alapanyaggyártás és az autóipar, a szállítmányozás, valamint a vendéglátás, és a hozzá kötődő szektorok. Az elemzésekből kiderül, hogy az építőipar EBIT-árrése (EBIT = kamat és nyereségadó-ráfordítások levonása előtti eredmény) 2022-ben átlagosan és globálisan 5 százalék körüli volt, de az egyes régiók között nagy eltérések vannak. Az építőipariban kritikus tényező a likviditás, a vevőktől kapott előlegek és részletkifizetések nagyban meghatározzák a cégek cash flow-ját. Bár több építőipari cég likviditási problémákkal küzdött Covid-19-járvány idején, az állami támogatások nagyban segítették a szektor fizetőképességének stabilitását. Jelenleg a szektorspecifikusan továbbra is magas működőtőke-igény mellett más típusú problémákkal szembesülnek a szektor szereplői, amelyek nagyrészt a piaci trendekkel és makroösszefüggésekkel cseng egybe, hiszen a kereslet visszaesése, az állami megrendelések csökkenése, a kamatlábak emelkedése és a körbetartozás mind erősebben éreztetik hatásukat az ágazatban.

Az építőipar az egyik legsérülékenyebb

A 2022-ben, nagyrészt a poszt-Covid-intézkedések kifutásának köszönhetően, még gazdasági növekedést tapasztaltunk, ugyanakkor régiónkban 2023-ra megjelent a recesszió. Idén a térség legtöbb országában még átlagosan két számjegyű marad az infláció, az erre vonatkozó célokat 2025 előtt nem fogják elérni ezek az államok. A jelentős ikerdeficitek 2023-ban és 2024-ben szigorú monetáris és költségvetési politikát tesznek szükségessé, amit a globális likviditási feltételek szigorodása, a tartós infláció, a gyors bérnövekedés, valamint a régióban a devizák volatilitása is megkövetel. A hitelek központi támogatása visszaszorult, és az EU-s források is csökkentek. Az elérhető támogatások egy része célzottan az energiahatékonyság javítására, illetve az alternatív energiaforrások bevonására áll rendelkezésre. Mindezek miatt az elemzés szerint

Megmutatkoznak a szektorális gondok

Hazánkban az építőipari teljesítményt tekintve egyértelműen látható a beruházási kedv csökkenése már 2022 közepétől, és ez a trend 2023-ban is folytatódott, továbbá a hiányzó források hatásaként az állami központi költségvetésből finanszírozott fejlesztési projektek csökkenése is tovább gyengítette a szektort. Ezek a tényezők az új szerződések számában is megmutatkoztak, hiszen 2023 első nyolc hónapjában az építőipari termelés 4,7 százalékkal, míg a szerződésállomány 23,9 százalékkal csökkent.

A magyarországi felszámolási eljárások mértéke a globális trendekhez igazodik, de nemzetközi összehasonlításban is rekordnagyságot ért el. Szektorális bontásban még mindig elmondható, hogy ugyanúgy, mint a korábbi időszakban, 2023 első félévében is az építőiparhoz kötődött az eljárások jelentős része. A rekordméretű felszámolások jelentős részének egyfajta magyarázata, hogy azok fele az alvó, zéró árbevételű vagy nem működő cégekhez, valamint további 41,8 százalék a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásokhoz köthető. A felszámolások között a 700 millió és 3,5 milliárd forintos bevételű vállalatok mindössze 2 százalékban találhatóak meg, míg a 3,5 milliárd forint árbevétel feletti szervezetek csupán 0,2 százalékban.

Összefoglalásként elmondható, hogy a felszámolási eljárások lényegében minden cégméret esetében növekedtek az előző évekhez képest, de az arányok nem változtak. Azaz továbbra is a felszámolt vállalatok jelentős része inaktív cégekhez, valamint 200 millió forint alatti árbevételű cégekhez kötődik. A növekmény egyértelműen egybecseng a gazdaság lassulásával, az építőipari teljesítmény csökkenésével, ugyanakkor poszt-Covid-hatást, valamint az adó- és jogszabályi környezet változását (például a kata adónem módosulása), valamint a magas cégpenetrációt is figyelembe kell venni az értelmezésekor.

Idén az előző évekhez képest jelentősen növekedett a késedelmes jelentések, a fizetési átütemezések és a követelésbehajtási eljárások száma mind magyar, mind pedig exportügyekben. Így egyértelműen látszódnak a támogatások csökkenésének, a gazdaság lassulásának, az inflációs nyomásnak és a változó kamatkörnyezetnek a hatásai, valamint az egyes ágazatok szektorális problémái

– mondta Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója.

Ez a trend várhatóan velünk marad egy ideig, a kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot pedig csak tetézik a vis maior tényezők, valamint az egyes ágazatokban megjelenő, nehezen kalkulálható kockázatok, mint a geopolitikai környezet, a kibertámadások vagy a költségvetési csalásokhoz köthető ügyek. Az előrejelzések szerint a gazdaság lassulása, a forgási sebességek növekedése és az exportpiacok kiszámíthatatlansága nyomán felértékelődik a hitelbiztosítás szerepe. A „szűkebb” esztendőkben érdemes a követelések biztonságos megtérülésére és a fizetésképtelenségi eljárásokból adódó kockázat kivédésére fektetni a hangsúlyt  – érzékeltette a lehetséges megoldást a szakember.

(Borítókép: Munkások dolgoznak egy építőipari beruházáson. Fotó:  CFOTO / Future Publishing  / Getty Images)