A szomszédaink derűsek, miközben a magyarok lenyelik a keserű pirulát

Az uniós rekorder infláció mellett más, nem túl fényes területen is első helyen állunk a régióban, ez pedig a magyarok pénzügyi pesszimizmusa. 

– állapította meg felmérésében a Publicis Groupe. Hozzátették, hogy ez az arány nem romlott tovább a 2023 tavaszához képest mért 41 százalékhoz viszonyítva, de még mindig magas. „Ebben a tekintetben még mindig az első helyen állunk a régióban, ahol – Lengyelország kivételével – a régió országaiban ettől a negyedévtől már jelentős javulás tapasztalható” – írják a kutatásban.

Fotó: Dinendra Haria/Anadolu Agency / Getty Images

Ha összehasonlítjuk a legfrissebb adatot a 2022 első negyedévében mért adatokkal, akkor láthatjuk, hogy a háború kitörésekor, az inflációs mutatók felszálló időszakában jelentősen kevesebben spóroltak, mint most: a megkérdezettek 22 százaléka a mostani 37 százalékkal szemben. Ehhez jó magyarázatot nyújt, amit a múlt héten egy háttérbeszélgetésen mondott Szilágyi Gábor, a Media Markt ügyvezetője.

Ez a kijózanodás éve

A Publicis Groupe kutatásával egybecseng, amit múlt héten a Media Markt ügyvezetője, Szilágyi Gábor mondott egy háttérbeszélgetésen. Rávilágított, hogy az infláció növekedéséhez is az orosz–ukrán háború és az energiaválság mellett hozzájárult a választási év, a kormányzati pénzosztás is. Az állami pénzek lakosságra szórása felfűtötte a kiskereskedelmi szektort, és hozzájárult, hogy a környező országokhoz képest a magyarok később húzzák be a féket. A műszaki lánc vezetője szerint 2023 februárjáig tartott a két számjegyű növekedés, azonban márciusban fordulat történt.

– fogalmazott a Media Markt ügyvezetője, elmagyarázva, hogy idén március óta visszaesés van a kiskereskedelmi forgalomban, ez tart még a jelen pillanatban is, és nem látják a jelét annak, hogy a közeljövőben javulna a makrokörnyezet. A piacvezető műszaki kiskereskedelmi lánc vezetője szerint szinte törvényszerű volt, hogy az uniós rekorder magyar infláció és az azt kísérő magas kamatszint visszaesést okozzon a szektorban, a tavalyi állami transzfereket mostanra megette az áremelkedés.

Mitől nem válnak meg a magyarok?

A kutatás egy másik érdekes megállapítása, hogy a nők 42 százaléka, míg a férfiaknak csak 31 százaléka vesztette el a vásárlási kedvét. A kutatók szerint ez részben annak is köszönhető, hogy Magyarországon általában a nők kezelik a család mindennapi kiadásait. A cseheknél és a lengyeleknél ez a szerepelosztás kiegyensúlyozottabb, míg a szlovákoknál is inkább a nőket érinti a költekezés visszaszorítása.

A felmérés szerint az alkohol és a divatcikkek terén tapasztalható a legnagyobb visszarendeződés. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az alapvető élelmiszerek terén is, ahol az emberek igyekeznek visszatérni a korábban megszokott márkákhoz és minőséghez. 

Nagy csalódás a boltokban

Korábban Virovácz Péter, az ING elemzője lapunkhoz eljuttatott elemzésében megállapította: továbbra sem látható olyan javulás a kiskereskedelem egyes szegmenseiben, amiről elmondható lenne, hogy egy trendszerű és tartós kilábalás jeleit mutatja.

A kiskereskedelem augusztusi adatai a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakultak: a forgalom éves szinten 7,1 százalékkal, míg havi alapon 0,5 százalékkal csökkent.

A havi alapú mérséklődés az, ami a negatív meglepetést okozta, hiszen az infláció fokozatos lassulásával itt számíthattunk volna növekedésre

– jelezte lapunknak Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint az éves alapú visszaesés nem számít meglepetésnek, hiszen ez a magas bázisból és a reálkeresetek júliusi 2 százalékos csökkenéséből következett – ne feledjük, augusztusban a háztartások a júliusi bérüket költik.

Havi alapon reménykedhetünk a fogyasztás beindulásában, hiszen ez annak is feltétele, hogy csak néhány tized százalékpontos recesszió következzen be az idén a magyar gazdaságban. Ennek most már talán sokkal kevésbé jövedelmi oldali, mint inkább a fogyasztói hangulat irányából érkező gátja van

–  jelezte a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Kifejtette, hogy a kiskereskedelmi forgalom esetében éves alapon a következő hónapokban még biztosan visszaesés lesz: a reálkeresetek szeptembertől kezdenek csak növekedni, amely először az októberi kiskereskedelmi adatokban látszódhat majd. Ugyanakkor az üzemanyag-árstop jelentette magas bázis miatt a kiskereskedelem volumene csak az év végén vagy a jövő év elején mutathat éves alapon bővülést. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!