Meghökkentő érvek szólnak a Fülöp-szigeteki munkavállalók mellett

Láthatóan nagyon túlfeszített a munkaerőpiac Magyarországon, több tízezer nyitott pozícióval. Sokszor nincs más megoldás, mint a harmadik országból származó munkavállalók – mondta Kovács Endre, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Európai Unión kívüli munkavállalókért felelős igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján.

A szakember szerint a négy százalékos magyar munkanélküliség mögött strukturális eltérés látható: az ország területében és a képzettségben jelentős elcsúszások láthatóak a munkaerőpiacon: a munkanélküliek „nagy része kisebb vagy közepes átképzés nélkül, nehezen, illetve nem képes elhelyezkedni” – összegezte. Kovács Endre leszögezte, az adatokból tökéletesen látni, hogy miért szükséges a harmadik országból származó munkaerőre támaszkodni.

Kellenek a külföldi munkavállalók

Mindenekelőtt fontos leszögezni, a harmadik országból származó munkavállalók alkalmazását szinte minden vállalat B tervként kezeli, első körben a magyarokkal szeretnék orvosolni a munkaerőhiányt. Ám a jelentős fluktuáció mellett, amely egyes esetekben akár 50 százalékos lehet, nehéz a tervezhetőség és az optimalizáció. A jelenlegi szabályok szerint, ha a munkáltató be szeretne hozni harmadik országból származó munkavállalót, akkor biztosítani kell a vízumot és a munkavállalási engedélyt.

Mivel ezeket több szálon kell elintézni, és szükséges a munkaerőpiaci vizsgálat, 3-5 hónapra is szükség lehet, ezért hozta létre a kormány 2021-ben az egyszerűsített jogszabályi keretet – így ez az időintervallum 2-3 hónapra csökkenhet. Kizárólag a minősítéssel rendelkező munkaerő-közvetítő cégek alkalmazhatják az egyszerűsített eljárást, amelyeknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük.

Napjainkban Magyarországon nagyjából 110 ezer külföldi munkavállaló dolgozik, nagy részük az unió területéről érkezett, vagy Ukrajnából. A tapasztalatok szerint a kisebb cégek hoznak be inkább külföldi munkavállalókat, ugyanakkor ezek a vállalatok nehezebben tudják megoldani az integrációs kérdéseket. Jelenleg akár 60-70 nap alatt is elképzelhető, hogy a magyar munkáltató munkavállalót talál magának harmadik országból. „Ez nagy segítség az olyan cégeknek, amelyeknek sürgősen munkaerő kell” – mondta a szakember.

A Prohumán saját listája alapján a javasolt országok között szerepel a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán, Georgia, valamint Mongólia. Ezekben az országokban jelentős jogi támogató keretrendszer áll rendelkezésre a munkavállalók alkalmazására, így az ottani hatóságok probléma esetén segítenek. A nem javasolt országokban pont ennek a hiányossága figyelhető meg. Nincs támogató rendszer Vietnámban, Kolumbiában és Venezuelában, és például Oroszország esetén a globális környezetet is figyelembe kell venni. A küldő országokkal kapcsolatban az alábbi tényezőket érdemes vizsgálni:

1. a toborzópartner minősége,
2. a nációkban tapasztalható átlagos fluktuáció,
3. hogyan néz ki a küldő országban a toborzás,
4. illetve az ottani szabályzás,
5. az integráció miatt a magyarországi cégspecifikumokat is érdemes értékelni.

Bár a kölcsönzés folyamata cégenként eltérhet, összességében az alábbi sorrend figyelhető meg: mindenekelőtt a szerződést kötik meg, ami biztosítja a megfelelő körülményeket, majd elkezdődik a toborzás, valamint a vízumigénylés, és az adminisztrációs folyamatok végén érkezhet a munkavállaló.

„Az eltűnés és az ismeretlen helyre való távozás jelentősen alacsony” – mondta Kovács Endre, aki rávilágított arra is, hogy most a legnagyobb kérdés az „aftercare”: nem világos, hogy ha fennmarad a munkaerőhiány, akkor 2 év után a jobb munkavállalók megtartása hogyan kivitelezhető.

A Prohumán tapasztalatai szerint a harmadik országból érkezők dolgozni és pénzt keresni jönnek Magyarországra, az itteni keresetükből tartják el az otthonaikat, így elhivatottak és igyekvők. Tanulékonyak és gyorsan elérik a tapasztalt kollégák szintjét. A munkateljesítményük és a hatékonyságuk „felhúzza” a magyar munkavállalókat is, „bizonyos szegmensekben 30 százalékkal tudják növelni a termelést” – összegezte Kovács Endre. A plusz pénzkereset miatt könnyen vállalnak túlórát, ráadásul az átlagosnál kevésbé jellemző a betegszabadság. Hatékony integrációval és toborzással a nyelvi akadályok is könnyedén leküzdhetőek.

Nem a munkánkat akarják

„A munkaerőhiány sok tényezőtől függ, de talán a legkönnyebben az alábbi módon lehetne összegezni a jelenséget: egy munkáltató az általa kínált bérrel és munkaajánlattal egy adott munkavégzési helyen nem tud megfelelő létszámú vagy az elvárásoknak eleget tevő munkavállalót felvenni és foglalkoztatni” – összegezte korábban Indexnek Maier Dávid ázsiaimunkaerő-szakértő, aki arra is kitért, a foglalkoztatók részéről olyan panasz is szokott érkezni a magyar munkakeresőkre, munkavállalókra, hogy kevésbé jól teljesítenek, vagy nem jelennek meg a munkahelyeken. Ennek oka, hogy sokaknál megváltozott a munkához való hozzáállás, vagy a távmunkát helyezik előtérbe munkakereséskor, esetleg a kínált kondíciók nem megfelelőek számukra. 

A képet egészben kell nézni, amikor a munkaerőhiányról beszélünk. Magyarországon és Európában az elöregedő társadalom alapjaiban befolyásolja a munkaerőpiacot, illetve a nemzetközi helyzet megtépázta az európai munkavállalási környezetet. Korábban a világjárvány, most a háborús helyzet okoz folyamatosan új kihívásokat. Emellett Közép-Kelet-Európában a bérszínvonal is elmarad a nyugat-európaitól, ami ezekben az országokban tovább tetézi a problémát, és a Nyugatra való kivándorlás felerősödéséhez vezet.

Maier Dávid szerint nagy különbség van abban, ahogyan Nyugat- és Kelet-Európa kezeli a megváltozott körülményeket. Előbbi korábban a munkaerőhiányt főként közép-kelet-európai munkavállalók bevonásával, valamint bevándorlók munkaerőpiaci integrációjával próbálta kezelni. Jelenleg az látszik, hogy az Európai Unió keleti feléről már nem igazán tudnak megfelelő létszámú és képesítésű dolgozót elszívni, és többnyire az Európán kívülről érkezők integrációja sem hozta meg a várt sikert.

Németország jó pár éve munkaerőhiánnyal küzd – becslések szerint több millió ember hiányzik a piacról –, és megoszlanak a vélemények arról is, hogy ezt hogyan kellene pótolni. „Ha megemelnék a harmadik országbeliek számára legális úton kiadott munkavállalási engedélyek számát, akkor nagyobb ráhatásuk lenne arra, hogy ki honnan és milyen szakképesítéssel érkezik. Hatékonyabban szűrhetnék az odaérkező embereket, ám a nyugat-európai országok eddig többnyire más stratégiát választottak” – összegezte.

Európa keleti felében ezzel szemben az országok többsége legális mederbe igyekszik terelni a migrációt, és azt az adott országok szükségleteihez kívánják igazítani – szigorú keretek között. Ez történik Magyarországon is. Magyarországon a harmadik országbeli foglalkoztatás az elmúlt évtized folyamán, 2016-ban indult meg. Akkor részben egyszerűsítették a munkába állási lehetőségeket, ám ez még csak az ukrán és a szerb munkavállalókat érintette.

Majd egy-két évvel később, 2018 környékén érkezett az első nagyobb ázsiai hullám. 2019-ben már 50–60 ezer, harmadik országból jött munkavállaló dolgozott Magyarországon. A járványhelyzet kezdetben gátat szabott ezeknek a folyamatoknak, ám napjainkban ismét növekszik a létszámuk, 80–90 ezer dolgozót lehet ebbe a csoportba sorolni. A trend jól látható, a harmadik országból származó munkavállalók száma hét év alatt közel duplájára emelkedett.

Lépett a kormány, de még nincs döntés

„A magyar munkaerő és a lakosság védelme érdekében átfogó beavatkozásra van szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintően” – írta október elején a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, majd kiemelték: „a kormány azt a döntést hozta, hogy új alapokra helyezik és szigorítják a bevándorlással és a munkavállalással kapcsolatos szabályokat, új törvényjavaslatot alakítanak ki, és teljeskörűen felülvizsgálják a hatályos idegenrendészeti szabályozást”.

Az új törvényjavaslat minden harmadik országbeli számára egyértelművé teszi, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, valamint a feltételek teljesülése és az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A közleményben hangsúlyozzák,

Végezetül leszögezik, a kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek, ezért a lehető legszigorúbb szabályozás kialakítására van szükség.

A kormány arról is döntött, hogy a nemzeti érdekek érvényesítésének céljából a teljes körű szabályozás megalkotásáig a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alkalmazására nem kerül sor

– zárták közleményüket, amelynek bejelentésére azért volt szükség, mert még június derekán az Országgyűlés 135 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgár definíciójától megkülönböztetve, speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozta meg a vendégmunkás fogalmát és a szabályokat.

Továbbá nem engedték volna meg a családegyesítést és a letelepedést sem. A cikk megjelenésekor ezek a lehetőségek elviekben még nyitottak a harmadik országbeliek számára, hiszen a tervezetet a kormány hatályon kívül helyezte. Jelenleg az egész szektor az új törvényjavaslatot várja.

(Borítókép: Veejay Villafranca / Bloomberg / Getty Images)