Véget érhet a kofaként történő alkudozás, biztosan csökken a lakáshitel-kamatplafon

Jókor született a kormányzatot képviselő Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a bankok közötti október eleji megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó önkéntes kamatplafon bevezetéséről, hiszen mindkét fél érdeke a hitelezés további gyorsítása. Ez pedig ráfér a lakáshitelekre, hiszen a Magyar Nemzeti Bank szeptemberre vonatkozó adatai szerint

A folyósított összeg éves összevetésben már „csak” 30 százalékos elmaradást mutat az egy évvel ezelőtti szintekhez képest, ám nem szabad elfelejteni, hogy a lakáshitelpiac épp tavaly ősszel húzta be végérvényesen a vészféket, a gyorsuló infláció miatt elszálló referenciakamatok miatt tavaly szeptemberben csúszott először 7 százalék fölé a lakáshitel-átlagkamat.

A BiztosDöntés.hu gyorselemzése a fentiek miatt arra figyelmeztet, hogy a következő hónapokban megtévesztő lehet majd, ha a havi felvett hiteleket hasonlítjuk össze az egy évvel korábbi szintekkel, mivel a következő hónapokban az egyre rosszabb bázisadatok miatt egyre dinamikusabb emelkedést láthatunk majd. Hangsúlyosabb lehet a kilenchavi összevetés. Ez pedig azt mutatja, hogy

Nagyot csökkenhet a kamatplafon

A teljes hiteldíjmutató (THM) 8,5 százalékos szintjén meghúzott kamatplafon kapcsán ugyanakkor a jegybank meglepő adattal is szolgál: kimutatása szerint a bankoktól hitelt kapó ügyfelek a legnépszerűbb, 10 éves kamatperiódusra kínált konstrukciók esetében már kedvezőbb, 8,47 százalékos THM mellett tudtak lakáshitelt felvenni, mint amiről a megállapodás szólt. Ennek oka abban keresendő, hogy annyira kevesen érdeklődnek a lakáshitelek iránt – szeptemberben 4548 lakáshitel-szerződés született, miközben 2021-ben 4 hónapban is 10 ezer felett volt a kontraktusok száma –, hogy a bankok lényegében minden egyes ügyféllel egyedi kamatról állapodnak meg. Ennek következtében a szerződésben szereplő kamat rendre 50–100 bázisponttal alacsonyabb, mint ami a bankok által hivatalosan meghirdetett kamatkondíciókban szerepel. A kofaként történő alkudozás nem igazán segíti a jó tájékozódást, aligha meglepő, hogy a hitelközvetítők érdekvédelmi szervezete is szót emelt ezen gyakorlat miatt.

A jegybank által kimutatott átlagkamat ugyanakkor azt jelzi előre, hogy a kamatplafon-megállapodás alapján a soros tárgyaláson bizonyosan csökkenni fog a bankok által felszámítható maximális THM mértéke, így

Oda a nyár, kevesebb személyi hitel kell

Mint ismert, a személyi hitelekre nem került kamatplafon, ez annak köszönhető, hogy a piac itt nem zuhant be olyan mértékben a válság hónapjai alatt sem, amely indokolná ezen hitelfajta esetében a piaci (ár)verseny korlátozását.

Első ránézésre meglepő lehet, hogy több mint 4 milliárd forinttal kevesebb, 46,7 milliárd forint személyi kölcsönt vettek fel honfitársaink szeptemberben, mint egy hónappal korábban. A visszaesés itt ugyanakkor szezonális okoknak is betudható. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a nyári hónapok, kiváltképp augusztus a felújítások, kisebb beruházások, az utazások finanszírozása, illetve az iskoláztatás költségeinek előteremtése miatt rendszerint csúcsra járatott hitelfelvételt hoz. Idén augusztusban 51 milliárd forintot folyósítottak a hitelintézetek – a személyi hitelezés történetében összesen öt olyan alkalom volt korábban, amikor az 50 milliárd forintot meghaladta a családok által felvett személyikölcsön-volumen.

A kilenchavi személyihitel-adatok ugyanakkor jól szemléltetik, hogy nem könnyű hónapokon vagyunk túl, hiszen szeptember végéig sem sikerült elérni a 2022-es hasonló időszak 400 milliárd forintos kihelyezését: az év első kilenc hónapjában a magyar családok 391,5 milliárd forintnyi személyi kölcsönt vettek fel. A következő hónapokban ugyanakkor itt is egyre kisebb bázissal találkozunk majd, épp ezért jó eséllyel

Ami a személyi kölcsönök kamatát illeti, itt lassabb a kamaterózió: az idei év kilencedik hónapjában átlagosan 18,92 százalékos kamaton tudtak személyi kölcsönt felvenni a családok.

(Borítókép: Kazuma Seki / Getty Images)