Ütős lépés érkezett Bulgáriától: új gáztranzitdíjak léptek életbe, ez Magyarországot is érinti

Kedd reggel óta sorra érkeznek a bulgáriai gázvezeték-hálózaton szállító kereskedőkhöz a megemelt gáztranzitszámlák – tudta meg a Világgazdaság. Bulgária megawattóránként 20 levás, úgynevezett energia-hozzájárulást szed a területére érkező, illetve azon áthaladó, orosz eredetű földgáz után. Ahogy arra a lap emlékeztetett, a pluszteher magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és Magyarországot is keményen sújtja:

Ám a magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, a társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára. A bolgár parlament szeptember 28-án fogadta el a törvényt, és október 13-án lépett hatályba.

A pluszteher hiába csak az orosz eredetű gázra (a cseppfolyósra is) vonatkozik, ugyanakkor azok a kereskedők is megkapták a magasabb összegű számát, amelyek nem orosz gázt tranzitálnak. Amennyiben valaki nem fizet a tíznapi türelmi idő alatt, úgy lehívja a kereskedők bankgaranciáját. Tehát a Bulgaztranszgaz minden tranzitot büntet, így például azt a szállítást is, amely Görögország felől érkezik a hálózatába, és Szerbiába tart.

Kijev is döntött

Az ukrán Naftohaz nem hosszabbítja meg a jövő év végén lejáró, az orosz gáz Ukrajnán keresztül az Európai Unióba történő tranzitjára vonatkozó szerződést. „Most nem tudjuk meghosszabbítani ezt a szerződést, bár az Európai Unió (EU) a következő hónapban felvetheti ezt a kérdést” – mondta Olekszij Csernyiszov, a Naftohaz vezérigazgatója a Deutsche Welle Business Newsnak adott interjújában. A vállalat vezetője elmondta

Csernyiszov egyúttal felszólította az EU-t, hogy gyorsítsák fel a folyamatot, amely az orosz gázfüggőség megszűnését célozza, méghozzá a tervezettnél korábban, 2027-ig. Az interjúban kitértek arra is, hogy az EU-ban több ország is cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól, miközben a Kreml parancsára egész falvakat tettek a földdel egyenlővé. A vállalat vezérigazgatója ezt úgy kommentálta:

Nevetséges Oroszországot azzal támogatni, hogy háború idején orosz gázt vásárolunk. És látjuk, hogy Oroszország fegyverként használta a földgázt és a kőolajat. Az energiát fegyverként használták.

„Mi pedig azt mondjuk, hogy az olcsó gáznak ára van” – folytatta, hozzátéve, hogy néhány európai ország ismeri ennek az árát, csakúgy, mint Ukrajna. Szerinte minél gyorsabban mondanak le az európai országok az orosz gázról, annál jobb.