Sokan fogadtak ellene, mégis teljesült Orbán Viktor legmerészebb ígérete

Az év elején, amikor 25 százalék fölé szökött az infláció, sokan kételkedtek abban, hogy teljesülhet a kormány egy számjegyű inflációs vállalása az év végéig. Februárban már megkezdődött egy lassú javulás, majd ahogy egymást követték az egyre melegebb hónapok, úgy gyorsult fel az infláció olvadása is. Szeptemberben már 12,2 százalékos pénzromlást láthattunk, és a dezinfláció ütemét nézve már csak egy fő kérdés maradt: októberben vagy novemberben lesz egy számjegyű az infláció.  

Csütörtökön az ország vezető gazdasági elemzői kinyitották a kockás füzetüket az Index kérésére, hogy előrejelzést adjanak az októberi pénzromlásról. Nyeste Orsolya, az Erste elemzője és Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza jelezte, hogy az egy számjegy elérése bizonytalan, ehhez az élelmiszerárak csökkenése kell, amely azonban a kötelező akciózásnak és az online árfigyelőnek köszönhetően talán megtörténhetett. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője pedig rávilágított, hogy ehhez havi alapon csökkenő inflációra van szükség, amire egyébként májusban már egyszer láttunk példát. 

Péntek reggel aztán megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb inflációs számai, amely pontot tett az inflációs várakozások végére.

– fedte fel tájékoztatójában a statisztikai hivatal. Hozzátették, hogy ez főként annak köszönhető, hogy a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára szeptemberhez viszonyítva csökkent. Ezzel már jóval év vége előtt, a tizedik hónapban teljesült a kormányzat egy számjegyű inflációra vonatkozó vállalása.

Részletek az inflációs számok mögött

Ahogy az Indexnek nyilatkozó szakértők rámutattak, az egy számjegyű inflációhoz havi alapon árcsökkenésre volt szükség.

Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 1,2 százalékkal csökkent, a vezetékes gázé nem változott. A csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok viszont 0,7 százalékkal többe kerültek. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak. 

Ha az éves inflációt nézzük októberben, akkor az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett, ezen belül legfőképp:

• a cukor ára 54,4 százalékkal,
• a csokoládé és kakaóé 23,8 százalékkal,
• az alkoholmentes üdítőitaloké szintén 23,8 százalékkal,
• valamint a büféáruké 22 százalékkal nőtt.

A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent

– írja gyorsjelentésében a KSH. Mindemellett a háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, viszont a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt. 

A csökkenő éves inflációs szint ugyanakkor nem jelenti azt, hogy olcsóbbak lettek a termékek, szolgáltatások. Épp ellenkezőleg: bár csökkent a drágulás üteme, de attól még éves szinten emelkednek az árak, havi szinten pedig jellemzően stagnálnak vagy kismértékben csökkennek – mutattak rá korábban az Indexnek nyilatkozó szakértők. 

Nagy Márton: a kormány korábban teljesítette vállalását

A gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adatait értékelve megállapította, hogy „a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán”.

– fogalmazott közleményében a gazdaságfejlesztési tárca. „Orbán Viktor miniszterelnök úr világos célt tűzött ki a kormány elé: először le kell törni, majd 2023 végéig egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt. Az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert” – emlékeztettek a közleményben. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette: „a célzott intézkedések eredményesek voltak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztóiár index még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását”. 

A minisztérium rámutatott, hogy a KSH jelentése alapján külön eredmény, hogy az előző hónaphoz mérten az árak kismértékű, 0,1 százalékos csökkenése volt megfigyelhető. 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára. Emellett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványolaj Szövetség egyeztetéseinek eredményeképpen régiós szinten is versenyképesebb üzemanyagárak alakultak ki. Ezt igazolják vissza a KSH adatai, hiszen szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az infláció érdemi mérséklődéséhez.  

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány infláció elleni harca végül tehát beérett: az intézkedések januárban megállították az infláció további emelkedését, ezt követően pedig egyre nagyobb ütemben, egyre dinamikusabban csökkentették az infláció mértékét.

Ennek köszönhetően jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése

– fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve, hogy a kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat. Nagy Márton kiemelte, hogy 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Így az infláció csökkenésével párhuzamosan – amely év végére 6-7 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 5-6 százalékot érhet el – a kormány egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítását szolgáló intézkedéseket helyezi előtérbe. Terveik szerint az idei 0 százalékos növekedést követően a kormány jövőre újra dinamikus pályára állítja a gazdasági növekedést, így az visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütemhez.  

A tárca szerint ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit. Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat. Mindemellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is jelentős mértékben járul hozzá a vállalkozások helyzetének javításához, az 1000 milliárd forintos keretből már több mint 850 milliárd forintot ér el a leszerződött hitelek állománya, míg a folyósítások értéke megközelíti a 650 milliárd forintot. 

(Borítókép: Orbán Viktor az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. október 27-én. Fotó:  Benko Vivien Cher /  Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)